Tarcal

Tarcal, Tokaj-hegyalja történelmi településeinek egyike, nevét a honfoglaláskor a vidéket elfoglaló Turzul vezérről kapta. A történelem évszázadai során néhányszor elpusztították és újjáépítették. A többszáz éves, parkokkal rendelkező főúri kúriák, udvarházak, mint a Királyudvar, a Rákóczi-borház, az Andrássykúria, a vincellér iskola a bennük üzemelő szőlőtermesztő és bortermelő vegyes vállalatokkal ma is a világhírű hegyaljai bort, a tokajit szolgálják.

Pataky Sándor Érmellékről származó édesapja agrármérnök, lótenyésztési felügyelő volt. Édesanyja pedagógusként nemzedékek sorát tanította. Anyai nagyszülei révén (nagyapja iskolaigazgató volt) csodálatos nyarakat töltött Biharkeresztesen a pesti srác. Budapesten született 1951. április 24-én, a négy fiútestvér közül ő volt a legkisebb. Legidősebb bátyja ügyvéd, a második testvér Bécsben az osztrák tv, az ORF rendezője, a harmadik pedig egy kereskedelmi kft. ügyvezetője. Általános iskolai tanulmányait Budaörsön és Budafokon folytatta és budapesti gimnáziumi tanulmányai végeztével Szarvason a Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözési és Meliorációs Főiskolai Karán tanult. Itt szerzett üzemmérnöki diplomát ’72-ben. Ezt követően a dísz- és őrezredben töltötte le kétéves katonai szolgálatát. 1975-ben helyezkedett el a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátnál Tarcalon, ágazatvezetőként dolgozott tizenöt esztendőn keresztül.

1989-től, a rendszerváltás idején a lehetőségeket kihasználva, két kft.-ben tevékenykedett szaktanácsadóként, ügyvezetőként. Később magánvállalkozásba kezdett, több-kevesebb sikerrel. Közben külkereskedelmi és környezetvédelmi továbbképzéseken vett részt. 1990-től négy éven keresztül képviselőként és a Tarcalért Társaság elnökeként szolgálta lakóhelye közösségét.

1994 októberében választották meg a település polgármesterévé. 1996-ban elkezdte tanulmányait a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara által szervezett másoddiplomát adó terület- és településfejlesztési menedzser szakon, ahol két éve végzett.

Polgármesterként arra törekedett, hogy az elkészített településfejlesztési terv megvalósításával, a múlt hagyományaira és a jelen lehetőségeire támaszkodva újraélesszék az emberek hitét ebben a tájban és a saját jövőjükben. Céljuk a szőlő- és borkultúra, és az ehhez kapcsolódó borturizmus fellendítése. Megkezdődött a régi mezővárosi településmag épületeinek helyreállítási és újrahasznosítási programja. Ennek keretében kialakították a Tarcali Borok Házát, átalakították a Sebő-kúriát turistaszállóvá, a régi zsinagóga épületében a Tarcali Galéria kapott helyet. Fontos feladatnak tarják, hogy a tőkeerős befektetéseknek Tarcalon megfelelő körülményeket biztosítsanak. Folyik a Sebő-kúriától a prefektusházig terjedő épületek homlokzati helyreállítása, összefüggő „műemléki benyomás” megteremtése a feladat. Már ’97-ben megfogalmazódott a Tokaj-hegyaljai borút létrehozásának igénye. Ez elősegítheti nemzeti kincsünk, a tokaji bor minél szélesebb körű megismertetését.

– A legfontosabb talán az, hogy az ember higgyen a magában megfogalmazott célok megvalósíthatóságában, – mondja a polgármester úr. – Az emberekkel való viszonyomat a nyitottságra, a jó szándékra, az őszinteségre építem. Nem akarok más lenni, mint aki vagyok. Az emberek ezt megérzik, és ettől sikeres a velük való együttműködés. Szeretném ezt az adottságokban bővelkedő települést rangjához méltóan fejleszteni, mert nagyon szeretem ezt a tájat, magához ölelt és tartósan nem enged el.

Tevékenységében Széchenyi szavai vezérlik: „… a jó régit a jó újjal a jelen időben kézfogásra bírni törekedném…”.

A Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület és a Tarcalért Társaság, az Északkelet-magyarországi Közösségi és Gazdaságfejlesztési Társaság, és a Tarcali Aréna Egyesület elnöke. Minden helyi kezdeményezést örömmel fogad, és az általa jónak tartott célért képes „túlvállalni” magát.

Munkájában nagyon fontos szerepet játszik a családi háttér, amelyet Urbancsok Borbála kellő türelemmel biztosít, immáron több mint negyedszázada, hisz 1975-ben kötöttek házasságot. Ő szakmáját tekintve vegyészlaboráns, ám 1990-től vállalkozó lett, a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket igyekszik kihasználni. Két gyermekük van, Orsolya 1977-ben, Gergő 1980-ban született. Orsi a Kertészeti Egyetemen, Budapesten, Gergő pedig a gödöllői egyetemen tanul. Gergő egy sikeres pályázat révén Franciaországba készül, édesapja nagy örömére a szőlészet-borászat érdekli. Így minden remény megvan arra, hogy a gyerekek kövessék az elsőgenerációs, borászattal és vendéglátással foglalkozó szülőket.

Pataky polgármester úr szabadidejében fafaragással foglalkozik, elsősorban rönkbútorokat, szobrokat készít, de kifarag mindent (szőlőgyökér, természetes anyagok), amit az anyag felkínál.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)