Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Miklóssy András
Kádár,
Erdőbénye
Tokaj-hegyalján kádármesternek lenni nemcsak rangot, de egyenesen elhivatottságot jelent, hiszen a méltán világhírű tüzes hegyaljai borok ezekben a tárolóedényben válnak a szó képletes és igazi értelmében folyékony arannyá. Erdőbénye pedig még a hegyalján belül is kitüntetett helyzetben van, hiszen ebben a gyönyörű, hegyek közé zárt kis faluban évszázadokra visszamenő hagyományai vannak a hordókészítésnek. Ékesen tanúskodik erről a népművészeti különlegességnek számító kádártánc is, amely csak itt látható, és amelyből képet kaphatunk azok ügyességéről és mesterségbeli tudásáról, akik még nem is abronccsal, hanem vesszőfonattal szorították hordóvá a tölgyfaforgács lángjánál meghajlított dongákat.
Ősi mesterség tehát a hordókészítés, de tévedés lenne azt hinni, hogy kiveszőben van, vagy netán az öregek kizárólagos tudománya lenne.
Ékes példa erre Miklóssy András esete, aki a maga 35 évével egy spanyol érdekeltségű Tolcsvai pincészet kizárólagos, mondhatni „udvari” szállítója – a megrendelő teljes megelégedésére immár 4 éve. Cégérként egy csobolyó függ a bejárata fölött, ez is a szakmai finomság, a hagyomány tiszteletének bizonyítéka. Az is természetes számára, hogy ő is járja a kádártáncot, hiszen ez Erdőbénye kulturális-szakmai kincse, sőt annyira élő hagyomány, hogy a héttagú együttesből öten valóban kádárok.
Miklóssy András rokonságában többen művelik ezt a mesterséget. Ő a nagybátyjához szegődött tanulónak, gyakorló éveit is ott töltötte, megtanulta a borászati edények készítésének titkait. Sarkas töltikék, kádicskák, rajnai kannák, fennállók, taposókádak éppen úgy kikerültek a keze alól, mint a tímárok által használt cserzőkádak, vagy éppenséggel a jó hőszigetelésük miatt kedvelt tölgyfa fürdőkádak, sőt szezonon kívül gyakran rendeltek különböző virágtartó edényeket is. Aztán behívták katonának. Leszerelése után találkozott a szakma, illetve a megváltozott piaci viszonyok nehézségeivel. Rájött, hogy a reduktív borkészítési technológia bevezetése miatt – amely nagyméretű zárt tartályokat alkalmaz – csökkent az egyébként is szezoncikknek számító tölgyfahordók iránti kereslet, ezért néhány évig más munkahely után kellet néznie.
Szerencsés körülmények között találkozott a Tokaj–Oremus szőlőbirtok fejlesztési programja, és Miklóssy András ambíciója, amikor az Oremus úgy döntött, hogy érlelő pincéit vadonatúj hordókkal rendezi be, és a fiatal kádár teljes kapacitását igénybe veszi. „Vizsgamunkának” egy gönci és egy szerednyei hordót kellett készítenie. (A gönci hordó hagyományosan 136 liter, a szerednyei pedig 220 liter űrtartalmú.) Kedvező elbírálást kaphatott a munkája, mert azonnal megvásárolták számára az első 30 köbméter kocsánytalan tölgyet. A mester siet megjegyezni, hogy csak ez a fajta, zempléni hegyekből vágott tölgy alkalmas igazán jó minőségű boroshordó készítésére, két év természetes szárítás után. Így is csak az anyag 20%-a számít első osztályú anyagnak.
A kapcsolat komolyságára jellemző, hogy az új megbízás együtt járt egy közel egy hónapos franciaországi tanulmányúttal, ahol a Nyugat-Európa ízlésének – vagy ha úgy tetszik divatnak – megfelelő hordókészítési technológiát kellett elsajátítania. A divat kifejezést ő maga használja, de természetes is, hogy ha Franciaországról van szó, az emberek többségének is ez jut eszébe az országról, hiszen ebben a „szakágban” feltétlenül nagyhatalomnak számít. A nyugati borászati divat megértéséhez tudni kell, hogy a hordókészítés egyik utolsó fázisa a „kigyújtás”, amikor forgács tüzet gyújtanak a már összeállított, de még be nem fenekelt hordó belsejében, amitől az lángra kap és néhány milliméter vastagságban elszenesedik. Úgy tartják, hogy az aktív szén sterilen tartja a hordót, de egyúttal az idők során egyfajta kesernyés ízt is ad a bornak. Ami a francia tanulmányút legnagyobb újdonsága volt, az éppen ezzel a szakmai fogással kapcsolatos. Ott ugyanis nem kigyújtják, hanem pörkölik a hordót, ami gyakorlatilag nem égetést, hanem erős melegítést jelent, így nem fekete, hanem dióbarna lesz a hordó belseje. Ennek hatására az a bizonyos kesernyés íz sokkal lassabban jelenik meg a borban, finoman szabályozhatóvá válik a folyamat, biztosan beállítható a mindenkori kedvenc, divatos zamat.
Arról is elismeréssel beszél, hogy ehhez a munkához kizárólag horganyzott abroncsokat készít, hiszen a hegyaljai pincék magas nedvességtartalmához a vas nem elég időtálló, márpedig – mint mondja – egy jól elkészített hordónak egy emberöltőn át kell szolgálnia.
Hitelesíti ügyszeretét az a tény, hogy ő maga is rendelkezik szőlőterülettel, van pincéje, természetesen bora is. Az sem meglepő, hogy saját készítésű hordóiban neveli a királyok borát.
A kérdésre hogy magának jobb hordót készít-e, mint másnak csodálkozva válaszol:
– Éppen ellenkezőleg. Azt a hordót tartom meg magamnak, aminek véletlenül van egy kis szépséghibája. Ez így is van rendjén, hiszen aki első osztályú hordót fizet, az hibátlan minőséget vár. A magamét pedig ki tudom javítani, hiszen kádár vagyok.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése