Tarcal

Tokaj-hegyalján a Kopasz-hegy nyugati lábánál Tarcalon, ott, ahol az Alföld síkja a hegyekkel találkozik, él igazi lokálpatriótaként a Hegy, a táj, a természet szerelmetes fia  – Mercsák László.

Miskolcon született 1949-ben. Iskoláit Tarcalon, Miskolcon, Szerencsen, Szegeden és Nyíregyházán végezte. Először műszaki területen szerzett szakmát. E tudást, szakképzettséget hasznosítva dolgozott húsz évig a Diósgyőri Gépgyárban, a Tarcal Vezér Mezőgazdasági Szövetkezetben és az Észak-Magyarországi Kőbánya Vállalatnál. Fiatal korától izgatta a természet megismerése, rendszeresen vizsgálta a Kopasz-hegy, Bodrog-zug, Takta-köz élővilágát.

1974-ben találkozott a dr. Legány András tanár úr vezette tiszavasvári madarászcsapattal. Ekkor lépett a Magyar Madártani Egyesület tagjai sorába. A lelkes önkéntes ornitológusok között mélyítette el tudását az állatok, a növények ismeretében. Amit látott lefotózta, megfogta, okával megnézte, meggyűrűzte, elengedte. S ha egy idő múlva távoli országból jelezték, hogy madárkáját ott újra befogták a vonulás-kutató madarászok, örömmel vetette össze az adatokat, lelkesen vette elő a térképet, regisztrálta a vonulás útját, állomásait. Több madarásztábor tagjaként vett részt az éppen kiszemelt tájegység természetvédelmi feltárásában. E téren mindenevő. Otthonosan mozog az ornitológiában, barátja a vadaknak, a kisemlősöknek, hüllőknek, kétéltűeknek, halaknak, rovaroknak.

Mint a Kopasz-hegy gyermeke különösen rajong a növényekért és az ásványokért, kőzetekért. Az 1983-as esztendő sorsforduló lett számára, döntenie kellett, marad e a műszaki pályán, vagy változtat életének során. Felkérték, hogy természetben szerzett ismereteit, tapasztalatait kamatoztassa hivatásos természetvédőként az akkori Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal Miskolci Felügyelőségén. Rövid gondolkodás után lelkesen, nagy vehemenciával állt elébe a kihívásnak. Két év múlva átszervezéssel került a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságra, ahol ma is dolgozik. Részt vett a Tokaj-Bodrogzug, a Zempléni, a Kesznyéteni, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet, valamint a bodrog-szegi Várhegy, a tállyai Patócs-hegy és a megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület védetté nyilvánításában. Közben erdész és fafeldolgozó technikus képesítést, majd agrár környezetgazdálkodási diplomát szerzett. Professzionálisan folytatta természetvédő munkáját a már védetté nyilvánított Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzetben mint tájvédelmi körzetvezető.

Hamarosan területi felügyelő lett. Sokat tett a környék természeti értékei nemzetközi elismertetéséért. Ennek eredménye, hogy nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, ún. Ramsari terület lett a Bodrog-zug, a takta-közi Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben Tiszalúc és Kesznyéten községek határa. Szűkebb hazájának szeretete inspirálta arra, hogy a tőle megszokott lelkesedéssel és szakmai igényességgel részt vegyen a Tardy János KVM Természetvédelmi Hivatal helyettes-államtitkára kezdeményezésével indított Tokaji Borvidék Kultúrtáj Világörökség terület projektjének eredményes előkészítésében, szervezésében. Élete legnagyobb és legeredményesebb szakmai elismerésének tartja ezt. Forgatókönyvírója és szakmai irányítója a Kilátás a Nagy-Kopasz hegyről című természetfilmnek.

Szakértőként dolgozott a Koltay Gábor rendezte Honfoglalás című történelmi filmben. Háttérképek, a természetes táj – László Gyula szerint a Bodrogköz őrizte meg legjobban az ősi magyar tájat –, a helyszínek kiválasztásában serénykedett. Az eredeti honfoglalási útvonalat járták be, hogy megfelelő helyszínt találjanak a meotiszi mocsarakra leginkább hasonlító tájra. Ars poeticája, hogy semmit sem ér a felhalmozott tudás, ismeret, ha azt nem adhatja tovább az embereknek, ha önző módon magában tartja. Ezért is foglalkozik szívesen gyerekkel, felnőttel, ifjúsággal a terepen, a természetben. Intézményesen pedig a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában oktat természetvédelmet 2000-től turnusokban település technikusok, illetve önkormányzati munkatársak részére. De szívesen segít az egyetemek részére hallgatói gyakorlatok, terepfoglalkozások megszervezésében, a helyszínek kiválasztásában értékes tanácsaival – legyenek azok botanikusok, zoológusok, ornitológusok vagy éppen geológusok.

A szakmai sikereket biztos családi háttér nélkül lehetetlen elérni. Erről felesége, Margó gondoskodik, aki mint jó természet- és emberismerő segíti férje munkáját.

Egy felnőtt fia van, József, aki határőr tiszthelyettes Budapesten. Ebben a családban mindenki ismeri, és rajongásig szereti a természetet.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)