Hegedűs László

Ügyvezető igazgató,

Nyíregyháza

Hegedus Laszlo szszb 27 tgy.jpgHegedűs László egy olyan vállalkozás, a Keletfa Kft. ügyvezető igazgatója, mely napjainkban piacvezető pozícióval rendelkezik Magyarországon a koporsógyártás területén. A még mindig fiatal közgazdász annak ellenére derülátón tervezi a jövőt, hogy a gazdasági válság ezt a szükségszerű és sajátos szektort is érintette.

1972 májusában született Demecserben, ahonnan a családja is származik. Az édesapja a helyi termelőszövetkezet főagronómusaként, édesanyja pedig könyvelőként dolgozott. Ez és a föld szeretete meghatározta későbbi pályaválasztását is. Az általános iskolát még helyben végezte. A demecseriek mint sportolóra is emlékezhetnek rá, hiszen versenyszerűen kézilabdázott a megyei első osztályú csapat tagjaként. A középiskolát már Nyíregyházán végezte. A családi indíttatás is közrejátszott abban, hogy a Mezőgazdasági Szakközépiskolát választotta, és az, hogy abban az időben kifejezetten jó reputációja volt még az agráriumnak. Nem csoda, hogy a nyolcvanas évek közepén hosszú távon jónak ígérkezett a választás. A sportot itt sem hanyagolta, igaz, a labdát boxkesztyűre cserélte. A Kick-Boksz SE versenyzőjeként ifjúsági korosztályban egészen országos bronzéremig jutott. Szívesen emlékszik vissza ezekre az időkre, a kellemes hangulatú táborokkal, KISZ-időszakkal. Igazán jó társasági élet jellemezte ezt a korszakot, amit a rendszerváltás zárt. Ekkor, 1989-ben már sejtette: akár gond is lehet a mezőgazdasággal, amit csak erősített a szülői előrelátás. Egy éles váltás következett: felvételizett a Közgazdaságtudományi Egyetemre. Mivel jó tanuló volt, elsőre felvették, ami akkor kifejezetten meglepő volt sokak számára. Ebben az értelemben igazi „csodabogár” volt a menő gimnáziumokból érkezettek társaságában a mezőgazdász fiatal.

Budapesten is megállta a helyét jó tanulmányi eredményekkel, ami lehetővé tette, hogy legyen ideje, ereje beiratkozni a Rajk László Szakkollégiumba is. Ez az önképzési fajta a korabeli, még erősen ódivatú tananyag pótlására volt hivatott külső előadókkal, „modernebb” eszmékkel és az érdeklődési körnek megfelelő kurzusokkal. Mellette dolgozott is: hol kérdezőbiztosként, hol adatgyűjtéssel, gazdasági kutató intézeteknél egészítette ki az ösztöndíját. Negyedéves korától az élet sűrűjébe került: hetente négy napot logisztikusként kezdett a debreceni, műanyagiparban gyártó CURVER cégnél úgy, hogy mellette péntekenként az egyetemen volt. A diploma kézhezvétele után logisztikai vezető, majd igazgató lett a vállalatnál. Ez a korszak 1998-ig tartott, akkor hallott arról, hogy az akkori tulajdonosoktól eladó jelenlegi cége. Ennek elődjét még 1949-ben alapította a magyar állam, Kelet-magyarországi Faipari Vállalatként, s 1972-től működik ezen a telephelyen. Ez volt akkoriban a legnagyobb koporsógyár Magyarországon, ám a rendszerváltozás után a szocializmusban felosztott terület is sokszínű lett, és a cég gyenge hatékonysággal működött, száznyolcvan dolgozóval. Miután megvette, a bútorgyártási részleget felszámolta, és igyekezett növelni a hatékonyságot.

Az alapgondolat az volt, hogy Németországban óriási a kereslet a kiváló tölgytermékekre, és belföldön is nyitottak az újabb, magasabb minőségre. A várakozás az elején beigazolódott, hiszen a többszörösére nőtt a forgalom. Pedig a konkurenciájuk jelentős, hiszen sok kisvállalkozás kezdte el a gyártást még laminált lapokból.

A válságnak azonban nem ez a fő oka. Egyre több lett a hamvasztásos temetés, és a vallási hagyományok is gyengülni látszanak az apadó pénztárcák mellett, ami csökkenti a keresletet. Erre ők folyamatos technológiai megújulással, szemléletváltással válaszolnak. A kifejezetten a magas minőséget értékesítik a korábbi, hagyományos nyugati piacok (Németország, Franciaország, Finnország) mellett kelet felé is. A közel hetvenfős vállalkozás évi 24 000 koporsót gyárt, melynek döntő része azért még máig is Magyarországra kerül, ahol piacvezető a cég.

Szerencsés, hogy testvérei, Csilla és Csaba is segítenek a vállalkozás építésében, titkárságvezetőként, illetve igazgatóként. Emellett a családi gazdaság menedzselése is vesz még el időt tőle. Az üzleti szféra mellett a közéletben is szerepet vállal nagyjából tíz éve. Jelenleg az MSZP nyíregyházi elnökségének tagja, és többször vett részt képviselő-választási kampányban. A szociál-liberális gazdaságpolitikának a híve, mindemellett a cégénél kifejezetten szociális érzékenységgel megáldott vezető. Felesége, Zsuzsa, szintén közgazdász végzettségű, s korábban a bankszférában dolgozott. A még az egyetemen szövődött szerelem gyümölcse a két gyermek, Gergely és Tímea, akik az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói. Az ifjúkori sportokból a rendszeres, baráti pingpongmeccsek maradtak. A sikert, örömöt a családjában, vállalkozásában igyekszik megélni.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)c
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése