Harasztosi Csaba

Nyugalmazott tanító

Bakonszeg

Mint az igazi néptanítók olyan, együtt él, lélegzik a falujával. Bihar-Sárrét kiváló ismerője, és annyi újságcikket írt, mintha újságíró lett volna világ életében. Tősgyökeres bakonszegi, abban a házban él amelyben született 1948. május 29-én. Bondár Imréné bába néni segítette a világra, a szülést pedig a Biharban jól ismert Fényes doktor vezette le. Az általános iskolát szeretett falujában végezte, majd négy esztendőt a berettyóújfalui Arany János Gimnáziumba járt. Egy esztendőt képesítés nélkül dolgozott egykori általános iskolájában, majd felvételt nyert a Debreceni Tanítóképző Főiskola tanítói szakára. Itt a népművelő-könyvtáros szakosokkal vette fel a kapcsolatot, mert ők voltak az elevenebbek, és itt próbálhatta ki magát először újságíróként. A főiskola újságja, a kelet 67 nevezetes lap volt, mert olyanok írtak bele, mint Moldova György, Somlyó György, Soós Zoltán, a képzőművészek közül Csohány Kálmán is rendszeresen jelentetett meg grafikákat. Nagyon botrányos lap volt, mert mindent megírtak amit csak lehetett. Felkérték olvasószerkesztőnek, mert szerették a stílusát, és jó volt a helyesírása. Nagy Zsolt Csaba beprotezsálta az Egyetemi Életnél, innen igazolt át a Hajdú-bihari Naplóhoz, ahol Bényei József volt a kulturális rovat vezetője.

A naplós kollégái közül Bakó Endrével, a lap egykori főszerkesztőjével ma is tartanak író-olvasó találkozókat. 1968-ban jelent meg az első híre a megyei lapban. Ezt követően még 32 esztendeig tudósította a Naplót, volt olyan nap, hogy egyszerre három írása is megjelent. Emellett a berettyóújfalui újságokba is írt. Annak ellenére, hogy Bakonszegen dolgozott, szinte minden országosan ismert közéleti szereplővel készített interjút. Jelen volt a Bihari Múzeum megszületésénél, és szinte az első tíz esztendejének minden jelentős eseményéről tudósított. Legkedvesebb írásaiból nehezen tud választani, de Dévai Nagy Kamillával készített beszélgetése mindenképpen ott lenne az első háromban. A képzőművészek közül Bényi Árpádot említi, az irodalomnak pedig számos szereplőjét sorolja, de beszélgetett Makk Károly filmrendezővel, Berettyóújfalu díszpolgárával, Konrád György íróval, Tőkés László egykori püspökkel és Torgyán József pártelnökkel is. Mindezek mellett főállásban még tanított is!

Az utolsó évet a főiskolán már levelezőn végezte, és pedagógusként is ment nyugdíjba. Ének szakra is járt, de nem végezte el, hanem inkább a magyarra helyezte a hangsúlyt. Ennek ellenére volt olyan, hogy mind a nyolc évfolyamot tanította énekből, sőt, énekkart is vezetett. Azt mondja, mint minden falusi iskolában szokás, oktatott mindent. Csak három tárgyat nem mertek rábízni: a matematikát, a kémiát és a fizikát. Földesi Béla egykori tanára azt mondta neki a főiskolán, maga nagyon rossz sportoló, de jól tudja tanítani a testnevelést. Szakköröket és irodalmi színpadot is vezetett. A honismereti táborok mellett fontosnak tartotta a nyári táborokat. Biharban talán nincs is olyan gyerek, aki ne nyaralt volna legalább egyszer Káptalanfüreden vagy Bélapátfalván. A honismereti táborban első kutatási területe Sárrétudvari volt, még tudott beszélni a költő Nagy Imre fiával és a lányával is.  Gyűjtöttek választási anekdotákat, foglalkoztak az üzemek történetével, különösen a Tejporgyárral, és Osváth Pál csendbiztos életútját is kutatták.

A mai napig sokan keresik, hogy mutassa be a Bessenyei emlékházat, mert jó idegenvezető, érdekes történetekkel színesíti a neves író életútját, pusztakovácsi kötődését. Aztán, ha valaki betéved, ajánlja a Lakatos József által megálmodott kostemetőt, a Miskolci-Nadányi kúria hatalmas helytörténeti anyagát. Itt aztán kiteljesedik, át tudja adni tudását, ismereteit szeretett falujáról. Több tévéstáb is őt szólaltatta meg, ha a faluról forgattak. Létrehozta a Bakonszegi Harsonát, de szerinte a Petőfi verseket már nehezen tűrték a helyi véleményformálók egy-egy március 15-én, a másik helyi lapban már nem vállalt feladatot. A Naplótól ő lépett ki, de sajnálja, hogy Berettyóújfaluban olyan hamar elfelejtették. Talált azonban magának más elfoglaltságot. A kertet jogász nagylányuk, Réka gondozza, ha hazajut Debrecenből, mert ott dolgozik. A felesége nyugdíjasként a helyi könyvtárban tevékenykedik, Csaba pedig három éve hasznos ismeretterjesztő foglalkozásokat tart az idősek otthonában. Már eddig is sok mindennel foglalkoztak az irodalmi délelőttök alkalmával, pl. Bessenyeivel és Nadányival a költészet napján, népi rigmusok, csasztuskák is elhangzottak, valamint bihari és erdélyi költők is szóba kerültek, mint Dsida Jenő, Emőd Tamás, Sinka István és Miklós Jutka, de a 100 éves Weöres Sándorról is megemlékeztek.  Nyugdíjas, de nem nyugszik, amíg lesz érdeklődő, szívesen felkészül. Sokáig elhallgatná az ember a történeteit.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése