Vaja

Kimondani is sok, hát még megélni, de tény, hogy Grekszáné Báki Jolán óvodavezető 28 éve került még képesítés nélküliként a vajai óvodába. Felnőtt egy generáció, és ő ma már azoknak a gyerekeivel foglalkozik, akik nemrég még idejártak. Vásárosnaményban született 1955. november 2-án néhai Báki Béla földműves és Kuczmog Etelka háztartásbeli anyuka gyermekeként. A 82 éves mama az unokák boldogulását is láthatja. Férje, Greksza Mihály, matematika–fizika szakos általános iskolai tanár, a közeli kántorjánosi Móra Ferenc Általános Iskolában tanít. Jolikának két lánya van, Gabriella a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban angoltanár. Viktória harmadéves hallgató a Nyíregyházi Főiskola rajz–vizuális kommunikáció szakán.

A patinás nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium francia tagozatán érettségizett 1974-ben, majd 1975  szeptemberétől a vajai napközi otthonos óvodában kezdte el a hivatás gyakorlását. Az óvónői képesítést a Hajdúböszörményi Felsőfokú Óvónőképzőben szerezte meg 1979-ben, már munka mellett. A hetvenes évek közepén mindössze négy csoporttal működött a vajai óvoda, viszont nem ritkán harmincnégy kisgyermekkel is igyekezett egy-egy óvónő foglalkozni egy csoportban. Segítette munkájukat nemcsak a gyermekek, hanem a szülők nyitottsága, szerteágazó érdeklődése. Igazi szakmai kihívásnak minősült az óvodapedagógus tevékenysége. A mai napig elevenen él Grekszánéban a gyermekek szeretetteljes megnyilvánulása, ragaszkodása. Képzeletbeli képernyőjén felvillannak azok a gyermekarcok, amelyek oly kedvesek ennyi év távlatából is.

A demográfiai hullám azt eredményezte, hogy 1978-ban az óvodát 5 csoportossá bővítették. A vajai nők közül egyre többen vállalták állást, gyakran több műszakban, és ezzel párhuzamosan igényelték a gyermekek intézményes nevelését, oktatását. 1987-től az óvoda hét csoporttal működik és 173 kisgyermeket írtak be. A nevelőtestületben tizenöt óvodapedagógus tevékenykedik. A nevelő-oktató munkát segítő dajkák kilencen vannak. Grekszáné elmondta: örülnek annak, hogy stabilizálódott mind a gyermekek, mind a dolgozók létszáma. Helyi nevelési programot készítettek 1999. szeptember elsejétől. Az óvodapedagógia megújulásával előtérbe kerül a gyermekek képességfejlesztésében a tevékenykedtetés, az önkifejezés lehetőségeinek biztosítása, amelyet játékosan, vonzó tartalommal az óvodapedagógusoknak kell megszervezni, s mindehhez maximálisan figyelembe veszik az életkorból fakadó sajátosságokat. Mint az óvodavezető utal rá: a munkájuk során a kisgyermekek játékigényének, érdekeinek, szabadságának megfelelően igyekeznek megszervezni a foglalkozásokat.

Sajnos, szembe kell nézniük azzal a jelenséggel, hogy évente nő a hátrányos helyzetű és a cigánygyermekek száma. Velük a fokozott törődés, a differenciált fejlesztés igen nagy kihívás valamennyi óvodapedagógus számára. Az eltérő szociokulturális környezetben a sorsok igen eltérően alakulnak. Sok a problémás és a veszélyeztetett gyermek. A harmonikus személyiségfejlődés, a boldog, kiegyensúlyozott, élményekben gazdag kisgyermekkor elősegítése a célja valamennyi óvodapedagógusnak. Arra törekednek – mondja Jolika –, hogy lehetőség szerint egyenlő eséllyel induljanak az életben a hátrányos helyzetűek is. S hogy ezek a tervek megvalósuljanak, a nevelőtestület minden tagjának feladata a folyamatos ellenőrzés, elemzés és értékelés.

A közepesen felszerelt óvodában igyekeznek minden forintot megfogni, ezért a jótékonysági bevételeket (rendezvény, vásár, bál) fejlesztésre fordították. Az elmúlt öt év során kétmillió forintra tettek szert és ebből a pénzből játékpolcokat, kiegészítő bútorokat, játékokat vásároltak. A taneszköz-beszerzési pályázaton nyert közel 700 ezer forintból felújították az óvodai bútorzatot, és vettek jó néhány képességfejlesztő, mozgásfejlesztő és tornaszobai eszközt.

Grekszáné végigjárta a ranglétra különböző fokait. Ezerkilencszáznyolcvanhattól általános helyettesként tevékenykedett 1990-ig. Szakmai munkáját Miniszteri Dicsérettel ismerték el 1988-ban. Ezerkilencszázkilencvenben megbízott vezető lett, majd 1991-től pályázat útján nyerte el kinevezését. Törekedett ismeretei bővítésére, ezért a Debreceni Egyetem Wargha István Pedagógiai Főiskoláján plusz egyéves képzés keretében főiskolai diplomát vehetett át. 2001-ben elkezdte tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezetői szakán, és 2003-ban sikeresen államvizsgázott: közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú végzettséget szerzett.

Nincs olyan rendezvény Vaján, ahol ő és az óvodásai ne lennének ott. Közéleti tevékenységéről ismerik jól a helybeliek, a nagyközségi önkormányzat oktatási és közművelődési bizottságának külső tagja. Úgy véli, hogy az itt szerzett szakmai ismereteket, tapasztalatokat a mindennapi vezetői munkája során eredményesen tudja hasznosítani.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)