Gömörszőlős

Életútjának szinte minden jelentős állomása szülőhelyéhez kötődik. Itt vált belőle széles látókörű értelmiségi, múltját kereső falukutató, érzékeny művész. Elsődleges szerepe volt a Tompa Mihály Emlékmúzeum létrehozásában és a papköltő munkásságának kutatásában. A Pro Gömör, a Notitia Hungaria Emlékérem és még számtalan más kitüntetés tulajdonosa, a Magyar Kultúra Lovagja. Felesége Babus Éva és Judit lányuk szintén a hagyományőrzés és a művészetek elkötelezettjei.

Gömörszőlősön született 1923. március 21-én. Elemi iskoláit helyben végezte, és ott érte az életre szóló hatás. Egy angol hölgy, Vitéz Vásony Sándorné négy szomszédos faluban a cserkészethez hasonló „Búzavirág Falugárdát” hozott létre mintegy 200 gyerek részvételével. A közösségi életet ott szerette meg. Ekkoriban már rajzolgatott, és próbálkozott a festészettel is. Faragó Gábor tanító és Ablonczy László református lelkész támogatásával 17 évesen került a Sárospataki Népfőiskolába, amely időszak – a Szatmári és Bakony-Balatonvidéki Népfőiskolákkal együtt – egész életre szóló benyomást tett rá. A néprajzi elkötelezettségét dr. Újszászi Kálmán faluszemináriumának és a Gömört kedvelő Muharay Elemér ráhatásának köszönheti. Ott látta át igazán, hogy a falunak nemzetfenntartó szerepe van. Közben három és fél évig hadifogságban volt, majd az  ’50-es években megvalósult nagy álma: 1959-ben megalakult a Tompa Mihály Emlékbizottság, amely aztán kiemelkedő szerepet játszott a gömöri térség kulturális életében. Később fontos szerepe volt a putnoki Gömöri Múzeum létrehozásában – amelyet egy éven át irányított – és a gömörszőlősi állandó néprajzi kiállítások, tárlatok életre keltésében. Hihetetlen energiával működtette az általa vezetett köröket, családjának neve régóta összefonódik Gömörszőlőssel.

Az egykori iskola épületében 1977-ben nyitották meg a kisgalériát, amelyben neves művészek és amatőr alkotók időszakos kiállításai láthatók. Itt kapott helyet a Tompa-emlékkönyvtár is. A Néprajzi Gyűjtemény a környék egykori mindennapi életének eszközeit őrzi a szőttesektől a fazekasságon át a bútorokig. A Népi gazdálkodás, erdőgazdálkodás szabadtéri gyűjtemény a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban jellemző szerszámokat vonultatja fel, ezt a tárlatot 1988-ban nyitották meg, és ez volt a hetedik kiállítási egysége a Tompa Mihály Emlékbizottságnak. A honismereti és művészeti értékek gyűjtése mellett fogott a kezébe ecsetet, hogy a festővásznon is megörökítse Gömörszőlős természeti és építészeti szépségeit. Máskor grafikákon tette ugyanezt. Gyermekkorától ragaszkodik a száz lelket számláló kistelepüléshez, annak zárt világához, ami kimeríthetetlen tára gyűjtéseinek. Meghívott tagja az Irodalmi és Néprajzi Társaságnak, és megálmodója, kezdeményezője a Gömöri Nyár rendezvénysorozatnak, amelynek része egy képzőművész alkotótábor is. Több honismereti körrel tart fenn szoros kapcsolatot, munkájához komoly segítséget kap családjától. A rendszerváltozás után 1990-ben megválasztották a falu polgármesterének, ezt a tisztséget négy éven át töltötte be. Ebben a ciklusban telepedett meg Gömörszőlősön a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet keretén belül a Fenntartható Falu Alapítvány, elindítva egy falufejlesztő programot. Később ők a British Airways Fenntartható Falu díját nyerték el. A magyar kultúra napján, 2000. január 22-én É. Kovács László megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet, amelyet A Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezett.

Babus Évával 1958. november 9-én kötött házasságot, aki a családi hagyományokat ápolva szőtteseket készít, amelyekkel elnyerte a Népművészet Mestere címet. Nyilvánosság előtti első bemutatkozása 1975-ben történt, azóta számtalan kiállításon csodálhatták meg az érdeklődők a gömöri egyszerű mintákat vagy a székelyföldi Kalotaszeg népművészeti motívumait. A gömörszőlősi szövőszéken Judit lányuk is dolgozik, de emellett készít grafikákat és festményeket is. Szüleinek művészeti habitusa így öröklődik, ő is tulajdonosa a Pro Gömör díjnak. Pedagógusi diplomát szerzett, részt vesz az Ökológiai Intézet fenntartható faluprogramjának oktatásában. Megszerezte az etnográfus és kereskedelmi menedzseri képesítést is. Aktív szerepet vállal a közéletben, tagja az édesapja által létrehozott Tompa Mihály Emlékbizottságnak. Közreműködik a néprajzi gyűjtemények fenntartásában, tárgyi anyagának gyarapításában. Tagja a B.-A.-Z. Megyei Honismereti Egyesület elnökségének és a Gömöri Népfőiskola Egyesületnek. 2002-től a putnoki Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Művészeti Iskola művészeti tanára. Férjével és két iskoláskorú gyermekével saját építésű házukban élnek Gömörszőlősön. Kisebb gyermekük, Csaba Kazincbarcikán él, villamosipari technikus, és két fiúgyermek apja. Ő nem került közel a művészeti és honismereti ágazatokhoz, amelyekben szülei és nővére kiválót alkot.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)