Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Ifj. Kiss László
Mezőgazdasági vállalkozó,
Putnok
Nagyszüleim és szüleim is a mezőgazdaságból éltek, ezért bennem is hamar kialakult az ilyen irányú kötődés. Apám szakmai segítségével megismertem a szántóföldi termesztés minden fázisát, majd kikötöttem az állattenyésztés mellett. Mára az ország egyik legnagyobb mangalicatenyészetével büszkélkedhetem.
1980. június 6-án születtem Miskolcon. Egy kesznyéteni szegény paraszti családból származom, amelyben édesapám volt az első diplomás, mondhatnám, hogy az első generációs értelmiségi. Mezőgazdasági mérnöki végzettséggel először hazai körülmények között próbált bizonyítani, így lett szülőfalujában mezőgazdász, majd főmezőgazdász. Munkáját már akkor csodáltam, és egyre közelebb kerültem ahhoz a szakmához. Tetszettek a nagy gépek és tudtam örülni a szépen kikelt vetésnek.
Putnokra 1986-ban költöztünk, ott kezdtem el az általános iskolai tanulmányokat. Az időközben várossá vált gömöri településen szereztem érettségit a mezőgazdasági szakközépiskolában, majd ugyanott, két év múlva mezőgazdasági technikus oklevelet. Jelenleg – 2005-ben – a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola gépész szakának utolsó éves hallgatója vagyok. Közben építkeztünk, apámat, idősebb Kiss Lászlót pedig az akkori Putnoki Egyetértés Termelőszövetkezetben termelésirányítói feladatokkal bízták meg. Aztán jött a rendszerváltás, ami érintette a szövetkezeteket is. Mivel az átalakulás Putnokon nem sikerült, jogutód nélkül felszámolták. Ezt követően 1991-ben a Sajó és a Bán völgyében bérelt földeken, családi vállalkozásban indult újra a gazdálkodás.
Hamar feladatokat kaptam apámtól, aki minden egyes műveletet végigcsináltatott velem, ami akkoriban lehet, hogy rosszul esett, de ma már élvezem a hasznát. Minden géptípuson tudok dolgozni, ha kell, kombájnozni is beállok. Aztán gépészemberként önképzéssel bővítem a korábban tanultakat, mert még mindig találkozok új dolgokkal, amelyeket meg kell oldani. Önálló vállalkozásomat 2000-ben indítottam el, amikor kedvező állami támogatások révén mangalicatenyésztésbe kezdtem. Ehhez is szükségem volt apám szakmai segítségére, és Sajóvelezd egyik külterületén egy korábbi, időközben felszámolt állattartó telepen kezdtük el a törzstenyészet kialakítását. 2005 elején 800 darab mangalica – kocák és malacok – található az állományunkban. Nagy gondot fordítunk a tenyésztés szervezésére. Az állatokról egyedi nyilvántartást vezetünk, mindegyiket megjelöljük, és számítógépes tenyésztési program segítségével végezzük a munkát.
Tagja vagyok a Mangalicatenyésztők Országos Szövetségének, ahol az őshonos magyar fajtával kapcsolatban több fejlesztési lehetőségről is tárgyaltunk már. A rendkívül ízletes húsú, táplálkozástudományi szempontból az emberi szervezetre kedvező hatást gyakorló mangalica keresett cikk a piacon. Különösen a spanyolok kedvelik a speciálisan feldolgozott sonkákat, de több országból is megnőtt iránta a kereslet.
Tenyészetünk már komoly eredményeket is elkönyvelhet. A két alkalommal megrendezett országos mezőgazdasági kiállításon, a debreceni Farmer Expón, 2003-ban, egy tenyészkoca után tenyésztési különdíjat kaptunk, 2004-ben pedig szőke mangalica süldőcsoporttal nyertünk országos első díjat. Hírünk eljutott a Felvidékre is, ahonnan nagy érdeklődés mutatkozik sertéseink iránt. Több helyen szeretnének törzstenyészetet létrehozni, de az országos szövetség egyelőre várakozó állásponton van.
A mangalicatenyésztés mellett 150 hektár szántóföldön gazdálkodunk, amelynek nagyobb része bérelt föld, de van egy kisebb saját területünk is. Ezáltal magunk állítjuk elő az állatállomány takarmányigényét. Termékskálánkat mindig a piaci viszonyokhoz igyekszünk alakítani, de búzát, kukoricát, hagymát és burgonyát minden évben, nagyobb mennyiségben takarítunk be. Az étkezési célra nem alkalmas burgonyát a hústermelés szolgálatába állítjuk. Amellett, hogy tápmentes etetést végzünk, az olcsó burgonya ilyen irányú hasznosításával tulajdonképpen megfelelünk a biotartás követelményeinek. Az állományt a szabadban, úgynevezett ridegtartással neveljük, mert a mangalicák ezt szeretik. Legelnek, túrnak, dagonyáznak, amitől erősek, szívósak, egészségesek lesznek. Az őshonos állatállomány egyébként folyamatos fejlesztés alatt áll, 2005 végére 100 anyakocára és azok szaporulatára növeljük a számukat.
A tanulás és munka mellett igyekszem gondot fordítania magánéletemre is. Házasságot 2004-ben kötöttem. Putnokról nősültem, feleségem Kazincbarcikán kozmetikus. Úgy döntöttünk, maradunk a gömöri városban, ahol már építettünk egy házat.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése