Hét

A gömöri község az országos hírnevét dohány- és káposztatermesztésével alapozta meg. Az ott élők napjainkban is mezőgazdasági termelésből egészítik ki jövedelmüket, de ennek ellenére Hétben nem állt meg az idő. Az infrastrukturális fejlesztések révén komfortossá vált a falu, ami sokat javított az életminőségen.

A 600 lelkes Sajó-parti község neve a Hét személynévből származik, első lakói a honfoglalás idején a gömörőrséggel érkeztek a területre. Szinte a kezdetektől kihasználták kedvező adottságaikat, különösen igaz ez a termőföld minőségére, ami megalapozta számukra a zöldség és növényi kultúrák termesztését. Mivel ez a tevékenység nem volt igazán jövedelmező, ezért a falubeliek főállásban az ózdi gyárban és a környező bányákban dolgoztak ipari munkásként.

Hét az 1990-es rendszerváltozás után vált közigazgatásilag önállóvá, Bende György pedig már két önkormányzati választási ciklusban nyerte el a helybeliek bizalmát. Előtte egy cikluson keresztül töltötte be az alpolgármesteri tisztséget, tehát már korábban belekóstolhatott a közigazgatási feladatokba, 2002-től viszont már polgármesterként tevékenykedik. Ez a tény különösen azért érdemel említést, mivel nem számít tősgyökeres helybelinek, hiszen csak 1988-ban kötött házassága révén került a településre.

Bende György 1965. június 9-én, Ózdon született. Édesapja erdész, édesanyja varrónőként dolgozott. Gyermekéveit nővérével együtt előbb Nekézsenyben, majd Dédestapolcsányban töltötte. A Bükk hegység számos területét felfedezte, sokat barangolt barátaival a lakóhelyhez közeli erdőkben. Mindez örök időkre elkötelezte a természet mellett. Máig nem tudja, miért döntött mégis úgy, hogy nem lép édesapja nyomdokaiba, hanem inkább műszaki szakmát választ magának. Az általános iskolát Nekézsenyben végezte, majd az ózdi Gábor Áron Szakmunkásképző Intézetben folytatta tanulmányait autószerelő szakon. Utólag is úgy érzi, jó szakemberek keze alatt tanulta meg a szakma fortélyait, aminek később komoly hasznát vette. Nem csak a verdák javításával vált azonban ismertté a térségben, zeneszeretete révén lemezlovasként is sok ismerőst szerzett a térség diszkóiban. Szakmájában 1986-ig dolgozott az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt.-nél, miközben Miskolcon az I-es Számú Szakközépiskolában gépjárműszakon érettségizett, majd a technikumot is elvégezte. Ezután a kazincbarcikai Könnyűbetongyárban emelőgép-ügyintézőként helyezkedett el. Az üzemben akkoriban már érezhető volt a feszültség, ezért önállósította magát. Vállalkozásba kezdett Hétben, majd megszerezte a kereskedelmi, később pedig a vendéglátói képesítést. Vállalkozását a mai napig működteti.

Mivel úgy érezte, hamar befogadták a községben, 1990-től azon dolgozott, hogy váljon igazi lokálpatriótává. Ezért bekapcsolódott a közösségi életbe, és alapítója volt az EHE egyesületnek, amelynek polgármesterré választásáig volt az elnöke. Irányításával a helyi kavicsbányató térségében pihenőparkot alakítottak ki, erősítették a település közbiztonságát, és számos közösségi programot szerveztek. A polgármesteri feladatok között is előtérbe helyezi a helybeliek közösségformálását, a falufejlesztést. Az elképzelések mögött általában nem áll anyagi fedezet, ezért nagy hangsúlyt fektet a pályázatok írására. A tervek többségét ezeken keresztül sikerült végrehajtani, így épült ki Hétben a kábeltévé és a szélessávú internet. A rossz állapotú járdákat és átereszeket is pályázatokon nyert pénzből újították fel. A Sajó-völgyben nyolc település közösen pályázott, majd nyertek HEFOP-programot, amelynek gesztora Hét község lett. Folyamatban van egy tetszetős, vonzó falukép kialakítása, ami a turizmus fejlesztésében nagy lépcsőfokot jelent. Különösen a Sajó által kínált vízi turizmusra lehet alapozni ezeket az elképzeléseket, amihez az első lépések már megtörténtek. A folyó menti településeken élők részt vehettek egy fotópályázaton, amelynek a képei a héti kultúrházban voltak láthatók. A további komfortosítás napirenden van, hiszen a szennyvízcsatorna-beruházásra is készül a pályázat. Központi kérdésként azonban a biztonságos, élhető település megtartása szerepel, aminek sikere a lakosság jelenlegi összetétele miatt megelőlegezhető. A közeli és távolabbi tervek végrehajtásához sok energiára, valamint újabbnál újabb ismeretanyag megszerzésére van szükség. Ennek érdekében újra iskolapadba ült, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola agrár- és vidékfejlesztési szakának hallgatója.

Szeret kerékpározni és görkorcsolyázni, többnyire családi programok keretében. Felesége pedagógus Putnokon, két lányuk közül Boglárka másodikos középiskolás, Dalma pedig ötödik osztályos tanuló. Ők segítik a munkájában, jó társai a kihívások leküzdésében. Persze az is jólesik számára, amikor a helybeliek elismerő szavakkal illetik egy-egy jó elképzelés megvalósulása után.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)