Ragály

A Ragály név szláv eredetű szó, jelentése szarv, hegyes. A község neve a XIV. században jelent meg írott forrásokban Ragal, Ragalfeulde alakban, feltehetőleg személynévből származik. A falu azonban ennél korábban lakott volt, hisz temploma a XIII. század elején épülhetett, ami legalább XII. századi községalapítást feltételez. A település történetében a XV. században jelenik meg a nemzetséghez tartozó kiscsoltói vagy más néven Ragályi család. A XVI. században Ragály is sokat szenvedett a török portyázók pusztításaitól, lakossága többször elmenekült, illetve kicserélődött, több éven keresztül lakatlan is volt. Csak a XVIII. században kezd újra növekedni, amikor birtokosai, a Ragályi család terjeszkedni kezdenek a szomszédos községekben is. A Ragályiak 1902-ben szereztek bárói rangot, a Balassákkal való rokonság miatt engedélyt kaptak a közös név- és címerhasználatra. A település legrégibb műemlékei a XIII. század elején épült román stílusú templom és az 1743-ban barokk stílusban épített Balassa-Ragályi-kastély.

Az itt lakók számára sokáig a környékbeli bányák biztosítottak megélhetést a mezőgazdaság mellett, ám az északi régió iparának elsorvadása miatt ma is sokan vannak munka nélkül a hétszáz fős településen, amelynek mindennapjait 2002 óta irányítja polgármesterként Dusza László.

1946. július 17-én a közeli Trizsben született földműves szülők legkisebb fiúgyermekeként. Idősebbik bátyja már nincs az élők sorában, a fiatalabb nyugdíjasként él Trizsben.

A kis falu osztatlan iskolájában tanulta meg a betűvetés tudományát, legtöbbször petróleumlámpa vagy gyertya mellett. A körülmények hamar „bevezették a munka világába”, 12-13 évesen már szinte minden mezőgazdasági munkában járatos volt. Különösen a terménybetakarítási munkákat, főleg a cséplést kedvelte, ám igyekezett időt szakítani a társaival való játékra is: bigéztek, fociztak, vagy épp a patak partján múlatták az időt. 14 évesen került Kazincbarcikára a 112. Számú Szakmunkásképző Intézetbe, ahol a kőműves szakmát tanulta. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után egy kisiparosnál dolgozott másfél évet, majd a felsőkelecsényi Állami Gazdaság építőrészlegéhez került. Miskolcon letöltötte a katonai szolgálatot, leszerelése után a BVK-ban dolgozott tovább. Időközben elkezdte tanulmányait az építőipari technikumban, ahol 1973-ban szerzett technikusi minősítést.

Másfél év után került Edelénybe, a Költségvetési Üzemhez, ahol hamarosan építésvezető, majd fő-építésvezető lett. 1976. január 1-jétől előbb a Putnoki Nagyközségi Tanács építési főelőadója, majd műszaki csoportvezetője volt. Több mint egy évtizedet töltött itt, azután egy putnoki cég következett, majd a rendszerváltás idején hazakerült, és önálló tevékenységet folytatott 2002-ig, ekkor választották meg Ragály polgármesterévé.

Borsod megyének e szegény részén komoly erőfeszítésre van szükség a legkisebb eredmény eléréséhez is. A korábban munkát adó üzemek sorra szűntek meg, ami tovább növelte a gondokat. A nehézségek ellenére az elmúlt években a szükséges és kötelezően előírt feladatokat (normatív támogatásból és pályázati pénzekből) sikerült megoldani, ám nagyobb beruházásokra nem futotta.

Mindemellett korszerűsítették az általános iskola fűtését, kicserélték a nyílászárókat, megszépítették az iskola környezetét. 2003-ban megtartották az első hagyományteremtő Falunapot, amelyre azóta is sor kerül augusztus első hétvégéjén. 2004-ben testvérfalu-kapcsolatot létesítettek a szlovákiai Várhosszúréttel, amely 98 százalékban magyarlakta település.

Ugyancsak 2004-ben az NKÖM segítségével a Balassi-év keretében faragott Balassi-portrét, majd az idén Balassi-mellszobrot avattak a kastélykertben.

Legnagyobb gondjuk az infrastruktúra területéhez kapcsolódik, még nem sikerült a szennyvízhálózat kiépítése. Miután a település az Aggteleki Nemzeti Park déli kapujának tekinthető, a jövőben elsősorban az idegenforgalom fejlődésében reménykednek. Ehhez szeretnék megvalósítani a kastélyépület felújítását, amelyhez már rendelkeznek némi – pályázaton nyert – pénzzel, és mivel az épületben több helyiség kihasználatlanul áll, állandó Balassi-kiállítást szeretnének megvalósítani.

Dusza László 1969-ben kötött házasságot a ragályi születésű Ruszkai Erzsébettel, aki egykor varrónőként dolgozott. László fiuk 1970-ben született, építőipari végzettséget szerzett, jelenleg építési vállalkozó, nős, kislányuk harmadikos általános iskolás.

Korábban tíz éven keresztül a trizsi sportkör munkáját irányította, ma az öregfiúk csapatát támogatja, akikkel nemrégen az Őrségben jártak.

Eddigi életútjával, amelynek során mindig igyekezett megvalósítható terveket szőni, elégedett. A továbbiakban minden energiát a szennyvízhálózat kiépítésére fordít, amely a további fejlődés kulcsa.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)

***

Harmadik választási ciklusban lát el polgármesteri feladatokat Dusza László és irányításával óriási fejlődés zajlott le Ragályon. A komolyabb pályázati lehetőségek 2008-ban nyíltak meg számukra, ami után bekapcsolódtak a szociális földprogramba, ahol a rászoruló családok megtermelték maguknak és a helyi közös konyhára a zöldségféléket. Abban az évben elvégezték az orvosi rendelő akadálymentesítését is.

2009-ben határon átnyúló pályázaton nyertek egymillió 20 ezer eurót a szennyvízhálózat és tisztítómű kiépítésére, amit 2012-ben fejeztek be. Így lett összkomfortos a 700 fős település. Közben akadálymentes lett a hivatal és az óvoda is.

2010-ben a Balassa kastély talajvízének elvezetésére nyertek pénzt, valamint a helyi iskola eszközbeszerzésére és interaktív táblák vásárlására. Az orvosi rendelő és a védőnői szolgálat épülete is megújult, az elnyert 33 millió forintból modern eszközökkel is gyarapodtak. Leader pályázatból modernizálták a sportöltözőt és elkezdték a gömöri lakodalmas szervezését, amit 2008-tól megtartanak, 2013-ban augusztus 3-án rendezték meg. A falunapra 2003-tól évente sor kerül, igény van rá a községben. 2004-ben vette fel a helyi iskola a költő és végvári harcos Balassi Bálint nevét, 2005-ben pedig bronz mellszobrát is felavatták a kastély parkjában.

Felzárkóztató programból traktort nyertek, megtörtént a biomassza kazán beszerzése a hivatalba és az óvodába, amihez apritékoló gépet is vásároltak.

Ragály lakóinak ellátása irigylésre méltó, hiszen működik az általános iskola 1-8 osztállyal, van a faluban óvoda, háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyógyszertár, 100 adagos konyha, két bolt, két felújított templom, de van körzeti megbízott rendőr és polgárőrség is.

Az infrastruktúra kiépülése után most már az utak és a vízelvezető árkok rendbetétele következik, amit főként a jól működő közmunkaprogramban szeretnének megoldani. Tervezik a közeljövőben a községi ravatalozó felújítását is.

 (Kiegészítve: 2013. november 11-én)