Királd

Csupán másfél évig volt távol falujától, ám olyan mértékű volt a honvágya Királd után, hogy végül ott építettek családi házat. Azóta vásároltak egy épületet, amelyet tanyának használnak, ahol lovakat, kutyákat és kecskéket nevelnek. Olyan az egész, mint egy kis farm, ahol ki lehet kapcsolódni.

Az első választási ciklus közepétől irányítja a községet az 1962. október 30-án Ózdon született Zupkó Andrásné. Mint a kistérségben a legtöbb gyermek, ő is bányászcsaládban nőtt fel, mivel édesapja a helyi szénbányában dolgozott. Az általános iskola nyolc osztályát a községben végezte el, majd a Putnoki Gimnáziumot választotta továbbtanulási célból, ahol 1981-ben leérettségizett. Ezután az Ózdi Kohászati Üzemek anyagellátási főosztályán helyezkedett el. Házasságkötése időpontjául – ahogyan korábban a családban már hárman – Szilveszter napját választotta, így 1983 utolsó napján állt az oltár elé. Hamarosan elköltöztek Kazincbarcikára, és 1984-ben megszületett első fiúk, Endre, aki jelenleg Ózdon teljesít rendőri szolgálatot. Ádám 1987-ben született, ő az egri Eszterházy Károly Főiskola földrajz szakos hallgatója. Ugyanebben az évben építették fel házukat is, amelyben máig élnek. A családfő, amíg működött a bánya, ott dolgozott műszerészként, azóta elsősorban állattartással foglalkozik.

Zupkó Andrásné 1989-ben a Putnoktól frissen levált Királd községi tanácsán talált munkát, szociális előadóként dolgozott. Az első szabad választáson győztes polgármester azonban 1993 elején lemondott, ő pedig úgy gondolta, hogy a már megszerzett közigazgatási gyakorlattal a háta mögött megpróbálkozik a polgármesterséggel. Az időközi választás az ő sikerét hozta, és azóta tölti be ezt a tisztséget. Eskütétele időpontjában már erősen döcögött a bánya gépezete, márpedig a nagyüzem megléte azt jelentette, hogy biztosítva volt szinte a teljes foglalkoztatottság a faluban. Az önkormányzat mindebből nem sokat profitált, ám a családoknak biztos volt a megélhetése. Működött még egy 25 dolgozónak munkahelyet biztosító műanyagüzem is. Azóta mindkettő megszűnt, így az önkormányzat bevétele közel száz százalékban az állami normatívára korlátozódik.

A leépülő bánya vezetése 1992-ben átadta a településnek a kultúrházat, ám az épület állaga akkorra alaposan leromlott. Némi átépítés és rekonstrukció után a polgármesteri hivatal odaköltözött, és azóta is ott működik. Az első választási ciklusban alig volt aszfaltozott útja Királdnak, az infrastruktúrából pedig csak az ivóvízrendszer volt kiépítve, és részben a szennyvízhálózat. A bérlakások az Ózdi Városgazdálkodási Vállalat és a Putnok Bánya Kft. kezelésében álltak, amelyek tulajdonjogát végül sikerült tisztázni, majd társasházakká alakították őket. A 984 lakosú faluban sokan éltek a lehetőséggel, és megvásárolták az ingatlanokat, de még így is maradt 40 bérlemény.

Aztán 1993-tól korábban soha nem látott fejlesztések indultak el. Korszerűsítették és bővítették a közvilágítási hálózatot, teljesen kiépítették a Kossuth úton is az ivóvízrendszert, új autóbuszmegállókat létesítettek, felújították az iskolaépületet és az orvosi rendelőt. Az I. világháborús hősi emlékmű tönkrement, újat készítettek helyette, és számos helyen végeztek parkosítást. Épült egy ravatalozó, elkészült a római katolikus templom díszvilágítása, és a mobiltorony felállításával megszűnt ezen a téren is a külvilágtól való elzártság. A bányászokat – a nyugdíjasokat is – sokáig megillette a szénjárandóság, ezért nem szorgalmazták a gázvezeték építését. Végül sikeres volt a meggyőzés, és ma már egyre többen használnak földgázt a fűtéshez. A polgármester asszony kiemeli, hogy minden utcájuk aszfaltozott, és pályázati pénzt nyertek a Királdot Borsodbótával összekötő út rekonstrukciójára is.

Már a második ciklusban tagja az Ózd Többcélú Kistérségi Társulás elnökségének, a Bükk-hegyhát településeivel pedig rendszeresen pályáznak munkahelyteremtésre. Ilyen pályázat elnyerése után sikerült 16 nőnek konyhai kisegítő tanfolyamot indítani, és egyéves foglalkoztatást biztosítani. Királdon két civil szervezet működik, évente több rendezvényt szerveznek, ami jelentősen lendített a közösségi életen. Egy polgármesternek lényeges szempont, hogy az általa vezetett településen az emberek jól érezzék magukat. Ezért szerveznek évente falunapot és egyéb programokat, amelyek kimozdítják otthonról az embereket.

A nagyberuházások után is vannak azonban újabb tervek, mert a másik temetőhöz is építeni kell ravatalozót, a körjegyzőséghez tartozó Sajómercsével és Sajóvelezddel pedig traktorvásárlásra pályáznak. A járművel télen az utakat takarítanák, a többi évszakban pedig fuvarozásra használnák.

Zupkó Andrásné mindent szeret, ami Királdon van, mert saját lakóhelyén megtalálja a nyugalmat, a csendet és a jó levegőt, a tanyán pedig tud pihenni és meditálni. Minderre nagy szüksége van a mindennapok gondjainak, feszültségeinek az ellensúlyozására.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)