Kovács László

Polgármester,

Gömörszőlős

baz_05_80_kovacs_laszlo_1.jpgA település a kis falvak közül is az aprók közé tartozik, lakóinak száma 2004 októberében 98 fő volt. Csakhogy nem a létszám, nem a méret a lényeg, mert aki még nem járt Gömörszőlősön, nem is tudja, mit veszített. A település 2000-ben nyerte el a British Airways angol légitársaság által kiírt „Fenntartható falu” pályázat fődíját, amivel egy csapásra megismerte nevét a világ. Az ökológiai intézet működése is sok turistát csábít a korabeli házakkal tűzdelt községbe, ahol néhányan már vendégfogadásra is berendezkedtek.

Gömörszőlős polgármestere 1994-től Kovács László, akit 1956. október 12-ei születése óta minden a szülőfalujához köt. Az általános iskola első négy osztályát helyben végezte, mert akkor még volt annyi gyerek, hogy működtettek oktatási intézményt. A közeli Kelemér biztosított helyet a felső tagozatosok számára, ahonnan a szakmai tanulmányok felé vette az irányt.

Ózdon a Gábor Áron Szakmunkásképző Iskolába került kőműves tanulónak, mert az 1970-es évek elején erre a szakmára még nagy volt a kereslet, számos helyen zajlott építkezés. A gyakorlati oktatást Szala Pál biztosította számára, aki ma Kelemér polgármestere, iparosként pedig elismert szakember volt a térségben. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után mégis inkább a nagyipart választotta, az Ózdi Kohászati Üzemek Üzemfenntartási Gyáregységéhez került mint karbantartó kőműves. A gyár 2001-es bezárásáig nem változtatott munkahelyet, azt követően pedig a munkanélküliséggel járó feszültség enyhítésére létrehozott Foglalkoztatást Elősegítő Közhasznú Társaságnál kapott munkát.

A szabad választások második ciklusára aztán megmérettette magát a falubeliekkel, akik megválasztották polgármesterüknek.

– Akármilyen kis lélekszámú is Gömörszőlős, az itt élők ugyanolyan igényesek, mint a nagyobb településen élők. Ezt figyelembe kellett venni a tervek, elképzelések megvalósításánál. Közigazgatásba kerülésem időszakában már zajlott a telefonhálózat kiépítése, amit sikerült befejeznünk. Két év múlva, 1996-ban kezdődött el az ivóvíz-beruházás, ezt később a gázhálózat kivitelezése követte. Utóbbira a lakosság mintegy ötven százaléka csatlakozott rá annak ellenére, hogy két erdőbirtokosság működik a faluban, és sokan jutnak hozzá kedvezményes járadékfához. Közben pályáztunk a B.-A.-Z. Megyei Erdőfelügyelőséghez és az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz gépbeszerzésre és munkahelyteremtésre, ahol a megnyert összegből erdőtelepítést hajtottunk végre az elhagyott, műveletlen földeken és a kisajátított területeken. A beruházások közül utoljára maradt a szennyvízhálózat kiépítése, amire már megnyertünk 58 millió forint vissza nem térítendő támogatást, ám a bekerülési költség 77 millió. A szükséges önrészt hozzátesszük és pályázunk a BM önkormányzati alapokhoz is.

2005 tavaszán kezdődnek a munkálatok, és azt követően elmondhatjuk: összkomfortos községgé váltunk – mondja annak a településnek a polgármestere, amelyik a történelmi Gömör vármegye nevét egyedül viseli Magyarországon. Sokan feltehetik a kérdést: miért is érdemes Gömörszőlősre látogatni? Kezdjük talán a helytörténeti gyűjteményekkel, amelyek É. Kovács László nevéhez kötődnek, aki 1990–1994 között a település polgármestere volt. Korábban részt vett a keleméri Tompa Mihály Emlékmúzeum létrehozásában, 1989-ben pedig egyik főszervezője volt a Gömöri Műhely Képzőművészeti Alkotótábornak.

Létrehozta a néprajzi gyűjteményt, ahol a jellegzetes gömöri bútorok mellett megtekinthetők a kenderfeldolgozás eszközei és a mindennapi használati tárgyak. A szabadtéri gyűjtemény a földműveléssel és állattenyésztéssel, valamint az erdőgazdálkodással kapcsolatos munkaeszközöket mutatja be.

A kézműves gyűjteményben a gazdálkodó és famegmunkáló ember szerszámai láthatók. Az ökológiai intézet számos feladatkört vállal magára, gyapjúfeldolgozó üzemében párnák és paplanok készülnek. A környék szilvafáinak és más őshonos fáknak a gondozását is ellátják. Gömörszőlősön 2004-ben Máger Ágnes miskolci festőművész vezetésével rendeztek alkotótábort, ahová évek óta érkeznek határon túli magyar alkotók is. A neves táborvezető is csapdába esett, őt is megérintette a gömöri táj szépsége – és azóta visszajár.

Kovács László szerint a községről nem csak beszélni kell, mert a szavak elszállnak, a vizuális emlékek pedig megmaradnak. A megyei építésügyi hatóság olyan szigorúan őrzi az évszázados látképet, hogy új házak építésére sem engedi telkek kijelölését. Márpedig ez visszaveti a módosabb emberek odatelepülését, akik szeretnének új otthonra találni a csendes, jó levegőjű gömöri tájon. A kis zsákfalu vezetői azonban tisztában vannak a világ fejlődésével is, ezért már kiépítettek két e-Magyarország pontot, és így műholdas szélessávú internet várja a turistákat, hogy ingázni tudjanak az 1800-as évek házai és hagyományai, valamint az atomkor technikája között.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló