Felsőnyárád

A 1100 lelkes település Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a Szuha-patak két partján található. Neve, amely minden bizonnyal személynévből ered, először 1299-ben fordul elő egy oklevélben, ekkor Nyaraghként emlegetik. Egyháza már a XIV. században fennállt, a felsőborsodi esperesség, majd főesperesség, a környező településekhez hasonlóan a Vadászi család birtoka volt. Később a Perényiek birtokolták, majd Csorbakő várának tartozéka lett. A várral együtt Felsőnyárád a XV. században a Bebek család birtokába került, nevét ezután már Nyárádnak írták. A község jelentősebb földesurai voltak: a Delyek és a Herecsényiek, Sennyei Péter, Csatóházi Móré István, később Sigray János, Farkas András és a szádvári kapitány, Görgey János, majd a Máriássy család. A XVI. században török hódoltság alá került a település. Ugyancsak ebben a században vált reformátussá a község, lerombolt templomát 1678-ban vármegyei segítséggel újították fel.

Felsőnyárád legújabb kori történelme óhatatlanul egybefonódik Visnyai Gyula nevével, aki tősgyökeres felsőnyárádiként közel negyedszázada irányítja a község életének mindennapjait.

1948. szeptember 13-án született. Édesapja több mint négy évtizeden át dolgozott a bányában, édesanyja a három gyermeket nevelte. Közülük nővére, Piroska ma már nyugdíjas, korábban a helyi általános iskolát igazgatta negyedszázadon keresztül. József is a tanári pályát választotta, Kurityánban él és tanít.

Jól tanuló diákként jelentősen befolyásolta életútját az, hogy már iskolásként aktívan bekapcsolódott a település életébe. Szűcs Lajos tanár úr révén elsősorban az elvégzett munka becsületét és tiszteletét tanulta meg, emellett szívesen kirándult, de főleg a sport, a labdajátékok – mindenekelőtt a futball  – kötötték le figyelmét.

Ózdon a József Attila Gimnáziumban kollégista diákként kezdett kinyílni számára a világ, tevékenyen részt vett a kollégium közösségi életében. Olyan ismeretségekre tett szert, amelyek révén sokakkal ma is tartja a kapcsolatot. Kónya István osztályfőnöknek – egyben matematikatanárnak – köszönheti későbbi pályaválasztását. Igaz, az érettségi után – némi útkeresés jegyében – elvégezte a kétéves vegyészképzőt Kazincbarcikán, majd egy ideig a bányánál is dolgozott, közben igen jó színvonalon futballozott a Szuhavögyi Bányász NB III-as labdarúgó-csapatában. Időközben Aszódon letöltötte kétéves katonai szolgálatát is, és 1973-tól tanítani kezdett szülőfalujában. A munka mellett elvégezte az egri tanárképző főiskola matematika–műszaki ismeretek szakát. 1983-ban választották meg négy község (Felsőnyárád, Felsőkelecsény, Jákfalva és Dövény) Közös Községi Tanácsa elnökévé. Mindez teljesen új utat jelentett számára, hisz az államigazgatás ügyeiben kellett elmélyülnie úgy, hogy közben meg kellett ismernie az itt élő embereket és mindennapos gondjaikat.

A rendszerváltás után – a települések önállósulásának eredményeként  – előbb egy ciklus erejéig tiszteletdíjas polgármestere lett falujának, majd 1994-től immár főállású polgármesterként választották újra minden alkalommal a helybéliek. A településen száz százalékban kiépült a földgáz-, a telefon-, a szennyvízcsatorna- és az ivóvízhálózat. Korszerűsödött az út- és járdahálózat, jelentős összegeket fordítottak az intézmények felújítására.

„Az emberekkel való kapcsolat a legfontosabb – ismertet meg a „titokkal” Visnyai Gyula polgármester. – A nagy gondok mellett meg kell érteni az őket foglalkoztató kis gondokat is, figyelni kell körülményeiket, hogy a lehető legtöbbet tehessük értük. Az elmúlt időszakban egy viszonylag elmaradott infrastruktúrával rendelkező települést kellett a mai szintre fejleszteni, úgy, hogy pedagógusként mindig kiemelt figyelmet fordítottam az oktatás, a művelődés helyzetére. Úgy vélem, hogy lehetőségeinkhez és a körülményekhez képest, elsősorban a jó csapatmunka eredményeként, sikerült előrelépnünk. Mindig sikerült megtalálnom azokat a munkatársakat, akik partnerek tudtak lenni, akik segítették a település előrejutását.”

Visnyai Gyula 1990-től 1994-ig a megyei közgyűlés tagja volt, az Oktatási és Kulturális Bizottságban ténykedett. Aktív szerepet játszott a helyi Munkás Sportegyesület létrehozásában, több mint tíz éve az egyesület elnöke. Tagja a „Felsőnyárád Községért Közalapítvány” kuratóriumának, tevékeny szerepet játszott a helyi polgárőrség létrehozásában 2005-ben, és a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás elnökhelyettese.

Feleségével, Soltész Ildikóval két gyermeket neveltek fel: Gyula hivatásos tűzoltó őrnagy Egerben, míg Ildikó Budapesten él, a banki szférában dolgozik. Munkája legnagyobb elismerésének azt tartja, hogy a település lakói minden alkalommal nagy többséggel választották meg polgármesternek.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)