Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Pénzes János
Nyugalmazott megyei tanácselnök,
Nyíregyháza
A Helytállásra kötelező kötődés címet adta önéletírásának riportunk főszereplője, akinek a 2005. augusztus 19-ei ünnepi közgyűlésén nyújtották át a Pro Comitatu kitüntetést.
„Visszaemlékszem a 70-es évekre, amikor a megye sikertörténete íródott. Különös szerencsém volt, hogy részt vehettem a megye fejlesztésében, a viszonylagos elmaradottság mérséklésében. Ifjúságomtól kezdve fájó érzés volt a megye nevéhez ragasztott negatív jelző,„sötét Szabolcs”, „fekete vonat” vagy „a térképen nem található”. Mert lehet, hogy itt mindig hiányzott egy krajcár, itt többször szenvedték meg szegénységüket az elesettek, de itt adták a világnak azokat a nagyjaikat is – Bessenyei, Kölcsey, Krúdy, Móricz, Váci –, akik nem csak a megyét, de az országot tették ismertebbé, nagyobbá, szebbé. Amikor visszakerültem a megyébe, elhatároztam, hogy kőkemény következetességgel, minden tudásommal és erőmmel szülőmegyém fejlődéséért, a lakosság boldogulásáért dolgozom. Első nagy próbatételem az ágazatok közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciójának kimunkálása volt, melyet a választott testület folyamatosan tárgyalt és hagyott jóvá. Ezek képezték alapját a megye terület- és településfejlesztés összehangolásának, segítettek az országos szervekkel folytatott tárgyalásokon.
A területfejlesztésben elért eredményeket bizonyítja, hogy a gazdasági szerkezet korszerűsödött, az iparban foglalkoztatottak száma megháromszorozódott az évtized végéig, és megalapozta a városhálózat kiépítését, az infrastruktúra fejlesztését. Korábban csak tizenhárom településen volt vízközműhálózat, majd 1981-ben már több mint nyolcvan városban és községben. Gyorsult a közműcsatorna-építés. Az 1970-es években több mint 5600 lakás épült, minden hatodik állami forrásból. Elkezdtük a cigányputrik felszámolását is. Helyettük több száz „C” típusú egészségesebb lakásba költözhettek. Nyíregyházán rövid idő alatt átadtunk két vasúti felüljárót. Meghatározó szerepet töltött be Záhony, fejlődött az átrakókörzet, több mint 7000 embert foglalkoztattak. Európa legnagyobb szárazföldi kikötőjévé vált a város. Jelentősége megmutatkozott az ország és a megye iparfejlesztésében. Egyre több energia-távvezeték ívelte át az országhatárt.
Az almaültetvény-telepítés a 70-es években érte el csúcspontját. A háztáji gazdaságokban, a házi kertekben és a nagyüzemekben évente mintegy 600 ezer tonna téli almát szüreteltek. Vásárosnaménytől Záhonyig vezetett az „almaút”. Az alma adta a mezőgazdasági bevétel húsz százalékát. Ekkor vált szállóigévé: „Az alma Szabolcs aranya”. A termelési eredmények tekintetében országosan is és Európában is az élvonalba kerültünk. A terület és a település fejlődése parancsolóvá tette az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a sport fejlesztését is. A ma élőknek már természetes, hogy a megyeszékhelyen van önálló társulattal rendelkező színház, könyvtár, művelődési ház, művésztelep, Falumúzeum. Az akkor kialakított Vadaspark mára állatkertté fejlődött. A gyümölcskarnevál különleges, nagy tömeget vonzó színfoltja ma is megyénknek.
Több városban épült ipari és mezőgazdasági szakmunkásképző intézet. Nyíregyházán átadták a Pénzügyi és az Ipari Műszaki Szakközépiskolát. S a Mezőgazdasági Szakközép- és Főiskola nemcsak a megye szakemberigényét elégítette ki. A tanárképző főiskola nélkül nem tudtuk volna rendezni a pedagógushiányt. Integráltuk a járó- és fekvőbeteg-ellátást. Új szakrendelőket, kórházak építettünk, a meglévőket pavilonokkal bővítettük. Nyíregyháza mezővárosból ipari és iskolavárossá, kereskedelmi és kultúrközponttá vált. Szép, mozgalmas, jól élhető város lett, fejlődése azóta is tart. Az elért eredmények igazolják, hogy ez valóban sikertörténet volt, melyben a megyei tanács akkori osztályvezetőinek, a tudományos egyesületeknek, a társadalmi szerveknek, a helyi tanácsoknak és minden tenni akaró és tudó embernek része volt. Én helytállni, használni akartam minden erőmmel, de nélkülük ez nem sikerült volna.”
Dr. Pénzes János 1931-ben Kislétán született. A megyeszékhely Kertészeti Gimnáziumában érettségizett, majd agrárközgazdász lett. Volt a vencsellői gépállomás igazgatója, majd két éven át a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese. A „szülőmegye” Tanácsának elnöki tisztét 1972 és 1981 között töltötte be. 1991-ig a Fővárosi Tanács elnökhelyetteseként dolgozott. Munkájáért megkapta a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített csillagrendjét. Arra büszke, hogy 1993-ban Kisléta díszpolgárává választotta.
„Mindent felülmúló jó érzés volt viszont átvenni a Pro Comitatu kitüntetést. A díj átadására feleségem kísért el, így neki is közvetlen része volt az örömben. Két fiunk nevelésében is ő viselte a nagyobb terhet. Most boldog nagyszülők vagyunk, öt unokánk aranyozza be napjainkat. Igaz, kinőttek az ölünkből, de az ölelésük melege mindig velünk marad.”
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése