Mucsony

Az elmúlt három évtizedes szakmai tevékenységével kivívta betegei elismerését, aktív szerepet vállalt a település közösségi életében, közismert jótékonysági tevékenységéről, így méltán elismert és közismert személyiség. Pedig életének első évtizedei alapján nemigen álmodhatott ilyen életútról, hiszen kárpátaljai magyarként lehetőségeit nagymértékben befolyásolta és behatárolta a történelem és a politika.

Tősgyökeres magyar családban született 1948. október 14-én Beregszászon. Édesanyja Ungváron végzett tanítóképzőt, majd Beregszászon volt nevelőotthoni nevelő. Nagybereznáról származó édesapja – ugyancsak tanítóként – 43 éven keresztül generációk sokaságát tanította „nem alapfokon”. Nővére orosz–angol szakos tanárnő, ő is Magyarországon él. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, és viszonylag hamar elszánta magát arra, hogy orvosi pályára készül.

Az Ungvári Egyetemen olyan kiváló, több nyelven beszélő tanárai voltak, akik Bécsben, Prágában végezték tanulmányaikat, és a korszak kiváló orvosainak számítottak.

1972-ben végzett, és az első olyan évfolyam diákja volt, akik katonai kiképzésben vettek részt, így tisztként két évet Németországban, pontosabban az akkori NDK-ban szolgált. Hazatérése után „némi baráti segítséget igénybe véve” sikerült álláshoz jutnia a Nagyszőllős melletti Fancsikán, ahol  „igen jó társaságba került”, a mai napig tartja velük a kapcsolatot.

Hosszas töprengés után, 1977 decemberében települt át Magyarországra – nemcsak a nagyobb lehetőség reményében, hanem mert úgy vélte, innen nyugdíjas szüleit is jobban tudja segíteni.

Egy fiatal és agilis vb-titkár jóvoltából került Mucsonyba, aki úgy érezte, hogy a falu érdekében „meg kell fogni egy jó háziorvost”. Ezért egy tágas szolgálati lakással fogadták, amely a kellő felújítás után a mai napig orvosi rendelő is egyben. Hamar sikerült beilleszkednie, hiszen a falusi emberek örömmel fogadták, örültek annak, hogy van valaki, aki meghallgatja őket, tanácsot ad, a mindennapjaikban segítségükre van. Napjainkban a közel 3500 lakosú település lakosságának fele tartozik ellátási körzetébe.

Munkája során folyamatosan képezte magát, számtalan kötelező és önkéntes továbbképzés mellett 1990-ben családorvosi, 1998-ban üzemorvosi, foglalkozás-egészségügyi szakvizsgát tett.

Mindig tevékeny részt vállalt a település közéletében. Miután a falut jelentős részben ruszin betelepültek leszármazottai lakják (a török hódoltság, majd a Rákóczi-szabadságharc után a szinte teljesen elnéptelenedett településre szlovákokat és ruszinokat telepítettek). Ezért is folyik ruszinnyelv-oktatás, működik énekkar és gyermektánccsoport, és a ruszin közösség nemrégiben elnökévé választotta Duzsej Miklóst, aki egyébként Lyon’s-tag, ez év áprilisa óta a Máltai Lovagrend tagja.

Beregszászi barátaival máig ápolja kapcsolatait, de más módon is igyekszik szülőföldjét támogatni. Hat éven keresztül – havi rendszerességgel – anyagilag támogatta egy beregszászi orvostanhallgató magyarországi tanulmányait, aki ma már végzett orvosként ügyesen teszi a dolgát. Négy éve – gyakorlatilag majdnem teljes egészében saját költségén – szobrot állíttatott a beregszászi kórház területén a híres sebész, dr. Liner Bertalan emlékére. Tevékeny szerepet vállalt a Szent István-szobor felállításában a helyi római katolikus templom udvarán.

Két nagyszerű elismeréssel is büszkélkedhet: elnyerte a Beregszász és Mucsony Díszpolgára címet.

„A legfontosabb talán – vélekedik háziorvosi tevékenységéről dr. Duzsej Miklós – a betegek iránt tanúsított türelem, miután az egyik legfőbb dolgunk, hogy a beteg „óhaját-sóhaját” teljesítsük. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha sikerül a közvetlen, jó kapcsolat kialakítása velük.”

Az első házasságából 1972-ben született Andrea lánya, aki német–orosz szakfordítói végzettséggel és humán-erőforrás szakképesítéssel rendelkezik, Budapesten lakik, tizenhároméves és három és fél éves gyermekei vannak. 1980 óta él második házasságában Kosik Etelkával, aki egy kft. ügyvezető igazgatója. Nevelt fiával, Attilával jó kapcsolatban van, ő Kazincbarcikán lakik, és most született Csenge nevű kislánya.

Dr. Duzsej Miklós valamikor aktívan teniszezett, ma már inkább a welnesst, fürdőzést, az úszást részesíti előnyben. Szívesen „tesz-vesz” a kertben és a ház körül, és szeret utazni. Különösen jól érezte magát Horvátországban, Ausztriában és Németországban, de járt már Portugáliában, Angliában, az Egyesült Államokban és Kínában, továbbá Tunéziában, Kanadában, Görögországban.

Eddigi életútjával elégedett. Lassan készülődik a nyugdíjas évekre, amelyeket szeretne minél jobb egészségben tölteni. Nagy terve – egy nevéhez fűződő ökumenikus templom építése  – elsősorban attól függ, hogy sikerül-e megkapni az ehhez szükséges állami támogatást.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)