Debrecen–Hortobágy

A front és a háború viszontagságai elől menekülő Aradi család első gyermeke, János, még Debrecenben született, ám a középső, Csaba, már Celldömölkön látta meg a napvilágot 1944. december 1-jén, a legkisebb, András pedig Münchenben jött világra. A mérnök papa, aki atléták százait nevelte később Debrecenben, és a pedagógus mama, 1949-ben tért vissza gyermekeivel a szülőföldre, a Nyírjestanyán leltek átmeneti menedékre. A fiúk később mindhárman országos bajnokok lettek atlétikában, a legtöbbre János vitte a sportban, aki ma biokémikus a Debreceni Egyetemen, András pedig Budapesten a műszaki egyetem lektorátusának nyelvtanára.

Aradi Csaba számára ez a tanya jelentette az első igazi élményt a természettel való kapcsolatában, hisz itt volt a „Kanodás”, a nyárfaerdő, és itt mutatta meg neki nagyapja az első vadkacsafészket. A következő, minden bizonnyal egész további életére kiható esemény egy iskolai kirándulás a Hortobágyon 1953-ban. Ekkor fogta meg igazán a puszta hangulata, amit szinte lehetetlen megfogalmazni. A táj mélysége, a víz- és mocsárfoltok, és a színek, a pasztellszínek tettek rá mély benyomást (mint később kiderült, találtak egy bölömbikát is).

Az általános iskola után a Fazekas Mihály Gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol olyan nagyhírű tanárok „okították”, mint Szalkai Józsi bácsi és Üveges Petronella. Előbbi a biológia rejtelmeibe vezette be oly sikeresen, hogy az OKTV első tíz helyezettje közé került, ami automatikus felvételt jelentett az egyetemre, a KLTE biológia–kémia szakára. Ekkor már évek óta a Madártani Intézet külső munkatársa volt, még hatodikos korában felfedezett egy Magyarországon addig ismeretlen madárfajt. Az egyetemen Juhász Nagy Pál és Varga Zoltán gyakorolta rá a legnagyobb hatást, utóbbi hívta meg az egyetemre tanszéki tanársegédnek.

Sokáig tanított, sőt még ma is tanít, címzetes egyetemi docens a Debreceni Egyetemen, tiszteletbeli docens az agrártudományi egyetemen. 1975-ben Salamon Ferenc, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója „csalta el”, és ő az első hívó szóra otthagyta a katedrát és természetvédelmi felügyelőként kezdett dolgozni. Új munkahelyén hamarosan igazgatóhelyettes, majd elődje nyugdíjba vonulása után igazgató lett. Egy „apró kihagyással”, ami az országos nagypolitika „jóvoltából” következett be, ezt a posztot tölti be a mai napig. A nyolcvanezer hektáros Hortobágyi Nemzeti Park tevékenységének irányítása mellett elsősorban a vizes élőhelyek rekonstrukcióját tekinti fő feladatának. Ennek eredményeként olyan madárfajok is visszatérhetnek a Hortobágyra, amelyek korábban eltűntek. Hosszú távon az ember által okozott károk felszámolását tartja elsődlegesnek, mert ezek zavarják ennek a tájnak a békéjét.

A Hortobágy megfelelő részeit szeretné az oktatás, a nevelés, a tudatformálás, a pihenés szolgálatába állítani – a környezet sérelme nélkül. Ennek az ökoturisztikai fejlesztésnek az a célja, hogy egészséges kapcsolat alakuljon ki a Hortobágy körül élők és a nemzeti park között. Munkájának jellemzője, hogy nem szereti „megemelni a hangját”, szinte szótlanná válik a gondok esetén, roppantul tudja szégyellni magát mások helyett. Tevékeny életében mindig fontos szerepet játszott a kapcsolatteremtő képesség és az, hogy soha nem veszítette el az emberekbe vetett hitét.

– Nagyon fontos volt számomra – mondja a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója –, hogy amit csinálok, azt szeretettel csináljam. A szeretetről kevesen beszélnek, sokan szégyellik bevallani az érzelmeiket. A munkámban mindig fontos szerepet játszottak az emberi kapcsolatok. Különösen az elmúlt időszakban adtak sok erőt a barátok és munkatársaim.

Dr. Aradi Csaba eddigi tevékeny életútját az „Árvízvédelemért”, az „Emberi Környezetért”, és a debreceni Pro Urbe kitüntetéssel ismerték el, ez utóbbira rendkívül büszke. Rendszeresen publikál, megjelent már 60–70 szakmai cikke, tucatnyi kiadvány és ismeretterjesztő füzet, és öt olyan könyv látott már napvilágot, amelyekben fejezeteket írt. Sikereket ért el a sport világában is, kétszer volt ifjúsági bajnok, nyert 3000 méteres futásban mezei bajnokságon és 1500 méter síkfutásban is első lett. Szerencsésnek tartja magát, hisz olyan dolgokkal foglalkozhatott, amelyeket kedvelt.

Eddigi sikeres életútjának elengedhetetlenül fontos része az a szeretetteljes családi háttér, amiről a feleség, Krajczár Márta gondoskodik 1966 óta. Ő ma a Tourinform irodavezetője, és évtizedek óta tevékeny szereplője Debrecen művészeti életének. Lányuk, Réka, 1972-ben született, építészmérnök lett, családjával Budapesten él, így ritkábban láthatják az egyéves unokát, Dalmát, akihez hamarosan kistestvér érkezik. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója sokat olvas, nagyon szereti a verseket, ám nyugodtan kijelenthetjük, hogy Aradi Csabának a hobbija is a Hortobágy!

 (Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)