Dobos Dénes

Polgármester

Baktakék

baz_05_56_dobos_denes_1.jpgAzt mondja a néphagyomány, hogy a Szárazvölgyben fekvő Baktakék évszázadok óta gyakran kimarad az esőből, mert mire odaérne az áldás, a Hernád-folyó „lehúzza”.

A 800 lelkes, sajnos elöregedésnek indult falut úgy öleli körbe az erdőség, mint kebelbarátját. A terület az Abák birtokához tartozott, majd hajdani Baktai Péter kapta adományként. A török hódoltság és a pestis által elnéptelenedett falut a XVIII. században magyarok és ruszinok telepítették be. A történelem viharaiból megmaradt XVIII. századi görög templom galíciai ikonokat és ikonosztázát őriz.

Dobos Dénes polgármester harmadik ciklusban vezeti faluját, nem kis erőfeszítéssel dolgozva le azt a hátrányt, amit a gazdasági változások okoztak, és amelyet az új évezred kezdetétől kiheverni látszik. 1952-ben született Borsod megye Szlovákia felé eső részén, Büttösön, gyermekkorát már Baktakéken töltötte. A nagyapa messze híres kovácsmester és ezermester volt, édesapja gépszerelő, édesanyja pedig, ahogyan fogalmaz – extra képességű asszonyként mozit vezetett, üzletet nyitott és hosszú éveken át vásározni járt a családdal.

A fiatalember Tokajban szőlész–borászként végzett, italboltot vezetett, majd 1971-től az ÉM Vízügyi Igazgatóságán a Sajó vízminőségét vizsgálta. Sokoldalúsága korán megmutatkozott, így nem érte meglepetésként, amikor felkérték a baktakéki új művelődési ház és körzeti könyvtár irányítására. A feltételként szabott szakirányú végzettség okán egyszerre lett vezető és a Debreceni Egyetem diákja népművelés és könyvtár szakon. Baktakéken tevékenységének köszönhetően olyan kultúrélet indult be, amelyet akár egy város is megirigyelt volna. Egymást követték a TIT-rendezvények – előadásaikkal az általános műveltséget és tájékozottságot szolgálva.

Kiállítások, szakkörök, színházi előadások, népi tánc és a lengyel–szlovák baráti kapcsolattartás ápolása szinte állandóan pezsgésben tartotta a falut és a körzethez tartozó hét községet. Szervező készségének köszönhetően színpadra lépett itt az Edda, a Piramis, a Mini, a Tolcsvai trió és a fénykorát élő Hofi Géza is.

Amikor 1991-ben a korábban társult települések önállóvá váltak, az intézmény élete hanyatlani kezdett és végül bezárták. A rendszerváltozással egyidejűleg öntötte el az országot a vállalkozói hullám, így a váltás nem jelentett problémát Dobos Dénes számára. Kocsmát nyitott Gagyvendégiben és egyidejűleg családi bt.-t alapított – tevékenységük 40 települést látott el likőrgyári termékkel, majd Encsen cipőboltot üzemeltetett.

1994-ben öt jelölt ellenében polgármesterré választották, mai napig nem okozva csalódást azoknak, akik bizalmat szavaztak személyére. Felismerve, hogy kis faluban nagy formátumú változásokat nehéz bevezetni, intézkedései arra irányultak, hogy az ott élőknek biztonságot és komfortérzetet nyújtson. Létrehozta a Szárazvölgy Foglalkoztatási Közalapítványt, melynek keretében 7 falu 43 női dolgozójának biztosított munkát Kindertojás-összerakó üzemben, melyet sajnálatos módon fele munkabérért Romániába helyeztek át. Az öt évre szóló támogatáshoz új célt kellett keresni, így alakult át az üzem sócsomagolóvá, jó fizetésért juttatva megélhetést 29 családnak.

A községben vezetékes ivóvíz, gáz és kábeltévé-hálózat került épült ki, felújított utak, folyamatosan renovált középületek és gondosan megszervezett szociális intézkedések jelzik – itt minden az embert szolgálja. Harmincéves hiányt pótolva végre gyógyszertár működik kétórás nyitva tartással. A rászorultak támogatása nem csak anyagiakban realizálódik, hanem olyan sokat jelentő figyelmességben és gondoskodásban is, amely pénzért nem váltható meg.

Polgármester úr gyermekeket nyaraltat, mozit üzemeltet, kirándulásokat szervez és megörökítve múltat és jelent – mindenki számára ingyen elérhető monográfiát adott ki a községről.

Dobos Dénes az egészséges élet megszállottjaként mint magánember biotermesztő nagyvállalkozó. Gyümölcstelepítési pályázatok sorozatos elnyerésével ötvenhét hektár gyümölcsös és nyolcvan hektár szántó tulajdonosa. Ez utóbbin igen szigorú és hatóságok által állandóan őrzött feltételek mellett ősi magyar növényfajtákat termeszt teljes gépesítéssel. A vetésforgó szabályait betartva, vegyszer és műtrágya nélkül folyik a termesztés, a folyamatot a Biocontroll Kht. ellenőrzi. A certifikációt csak három év után lehet elnyerni. 1991-ben megalapította a Baktakék Hubertus Vadásztársaságot 31 fővel 5400 hektár erdő vadászmestereként, ahogyan ő mondja: „büszke vagyok, hisz Rákóczi földjén vadászom”.

Életének szinte minden perce hasznos és állandó tevékenységgel telik. Felesége tanítónő, Erik fia közgazdászként a bankvilágban találta meg lehetőségeit. Norbert agrármérnök – folytonosságot biztosítva egy különleges és nagyformátumú gazdaság fenntartásához és fejlesztéséhez.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése