Forró

A Cserehát keleti peremén elterülő – közel 2600 lakosú – község első említését egy 1246-os oklevélben találjuk via Forrow néven. Ekkor királyi birtok, majd amikor Abaújvár elveszíti jelentőségét, megyeszékhellyé válik, 1288 és 1300 között megyegyűlések színhelye. A település évszázadokon keresztül a Buda–Kassa hadiút fontos állomása, 1319-től vámszedőhely, a XIV. századtól esperességi székhely. A kora középkortól jelentős a szőlőtermelése, kitűnő borai a távoli vidékeken is ismertek voltak. A középkorban emelt templomát 1772-ben teljesen átépítették, a Mária Terézia engedélyével épített vendégfogadó és postaállomás – amelynek Sándor orosz cár is vendége volt – ma az Abaúji Múzeumnak ad helyet.

Miután elődjét a Megyei Közgyűlés alelnökévé választották, Rakaczki Zoltán 2006 novemberétől alpolgármesterként irányította a települést, majd 2007. március 18-án időközi választáson nyerte el a település polgárainak bizalmát.

1969. szeptember 27-én született Szikszón, ám elsősorban édesanyja révén tősgyökeres forróinak érzi magát. Édesapja vasbetonszerelőként dolgozott Alsózsolcán, édesanyja, aki ma már nyugdíjas, az encsi Agrárcenter Rt. könyvelője volt. Nővére, Anna Fancsalon él, az encsi Kazinczy Ferenc Általános Iskola matematika–testnevelés szakos tanára.

A sportot már gyermekkorában megkedvelte. Mint a legtöbb fiú, ő is focizott, de középtávfutóként atletizált is. Középiskolai tanulmányait Miskolcon, a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskolában folytatta. Érettségi után hazatért Forróra, a helyi általános iskolában szabadidő-szervező lett. Időközben – Budapesten a Dobó István Laktanyában – letöltötte az egyéves katonai szolgálatot. Leszerelése után visszatért iskolájába, és a munka mellett különböző tanfolyamokon bővítette ismereteit: Sárospatakon néptáncoktató tanfolyamot végzett, Nyíregyházán könyvtárasszisztens képesítést, labdarúgásból pedig játékvezetői és edzői képesítést szerzett. Mindezt megkoronázta a nyíregyházi tanárképző főiskolán kapott művelődésszervező–PR menedzser diplomával.

A helyi általános iskolát is magába foglaló Általános Művelődési Központban a Könyvtár és Művelődési Ház vezetőjeként dolgozott, majd 2006-ban az intézmény igazgatóhelyettese lett. Ezt a posztot cserélte fel a polgármesteri címmel, így belecsöppent egy nagyon nehéz, sok kompromisszumot követelő tisztségbe. A település – amely Fancsal községgel együtt körjegyzőséget alkot  – az Encsi kistérség egyik legnagyobb lélekszámú települése, ezért a létrejött kistérségi társulásban meghatározó jelentőséggel bír. Az itt kialakult gazdasági struktúra a fejlettek közé tartozik a térségben. A mezőgazdaságban végbement szerkezetátalakítás részeként gyümölcsösöket telepítettek, ennek eredményeként itt található hazánk legnagyobb egybefüggő szeder-málna ültetvénye, amely 800 családnak ad fizetéskiegészítést. Mindennek ellenére a község máig égető problémája a magas munkanélküliségi ráta, így az önkormányzat szinte naponta szembesül a megélhetési nehézségekkel. Forró teljes területén kiépült az időjárásbiztos út, az elektromos, az ivóvíz-, csapadék-, csatorna-, gáz- és szennyvízhálózat.

Az elmúlt évek során megújult az Óvoda és a Polgármesteri Hivatal épülete, az iskola épületében korszerű számítástechnikai termet alakítottak ki. Az előttük álló feladatok között szerepel az egészségügyi komplexum felújítása, (amely felnőtt-, gyermek- és fogászati ellátást biztosít a település lakóinak) az iskola négy különálló épületének szigetelése és a nyílászárók cseréje. Ezen munkálatok elvégzéséhez közel 200 millió forint értékben nyújtottak be pályázatot. Terveik között szerepel még a Fő utca mindkét oldalán a járda teljes felújítása.

„Elképzeléseink megvalósításához szükség van a polgárok támogatására is – mondja Rakaczki Zoltán –, ezért kiemelten fontosnak tartom az emberekkel való kapcsolattartást. Emellett szükség van a külső kapcsolatokra, a társszervekkel és a polgármester kollégákkal folytatott rendszeres diskurzusokra. Nem hanyagolható el a helyi intézményekkel és a kisebbséggel kiépített kapcsolatok szerepe sem. Az utóbbiak esetében igen fontos a kompromisszumkészség.”

Rakaczki Zoltán, aki korábban a Hernádvölgye néptánccsoport vezetője volt, ma a helyi sportegyesület elnökségi tagja, a Forróért Ifjúsági Alapítvány titkára, a Forróért Baráti Társaság ügyvezetője.

1996-ban kötött házasságot Fedor Krisztinával, aki gyermekápolónő. Marcell fiuk tízéves és negyedikes, Bálint hétéves és elsős, míg a legkisebb, Janka ötéves. Szabad idejében elsősorban a családi kirándulásokat részesíti előnyben.

A sport szeretete máig megmaradt, igaz, az aktív sportolást felváltotta a futballmeccsek és a különböző sportesemények látogatása. Polgármesterként mindenekelőtt a település fejlesztését, szépítését tartja szem előtt, amit a helyi hagyományok és értékek őrzésével szeretne párosítani.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)

***

„Együnk Forrón aludttejet”

…ez egy rendezvény neve, melyet a Forróért Baráti Társaság talált ki a község imázsának erősítésére és az elszármazottak visszacsábítására – legalább néhány napra. A két évtizedes múltra visszatekintő civil szerveződés a Forrói Múzeum megszűnésének hírére átvette a helytörténeti kiállítás kezelését és évente csatlakoznak a Múzeumok Éjszakájához. A csereháti település hírnevét a 2016-ben 40 éves fennállását ünneplő Hernádvölgye Tánccsoport már külföldön is öregbítette, hiszen bemutatkoztak már Olaszországban, Ausztriában és Erdélyben is. A forrói kultúra másik nagykövete az egyházi énekkar, a Fénymorzsák Együttes, akik a szertartásokon lépnek fel.

Közben a lehetőségek szerint zajlottak a fejlesztések is, 2015-ben átadták a felújított művelődési házat és egy sikeres gyűjtést követően mutatták be a helyben összegyűjtött népviseleteket. A helytörténeti kiállítást a Kakas-csárdában rendezték be, amely épületnek a felújítását régóta tervezik – árulta el Rakaczki Zoltán.

Számos más tervük is van, hiszen az elmúlt években nem volt lehetőségük pályázat beadására. Esedékes lenne az 500 adagos konyha felújítása, rossz állapotban vannak a belterületi utak és ráférne a renoválás az orvosi rendelőre és a sportöltözőre is, akárcsak a fő utca járdájára. A pályázatok elkészültek és a polgármester bízik azok sikerében. Izgalomban tartja a helybelieket az M30-as gyorsforgalmi út nyomvonalának kijelölése, miközben már várják az építkezést, ami jelentősen mentesíti majd Forrót az átmenő forgalomtól.

A fociőrület tovább tart a Rakaczki családban, mert bár a családfő már abbahagyta az aktív futballt, helyére lépett a két fia. Ők az Encsi VSC igazolt játékosai, Marcell az U19-es csapatban rúgja a bőrt és másodikok a megyei bajnokságban. Emellett most érettségizik és hamarosan eldől, hogy a Miskolci Egyetemen vagy a Rendészeti Szakközépiskolában folytatja a tanulmányait. Bálint a Váczi Mihály Gimnázium elsős tanulója és annak az U16-os csapatnak a tagja, akik idén megnyerték a megyei bajnokságot. Janka Terézia a legkisebb gyermekként az egyházi fenntartású Szent László Általános Iskola 7. osztályos tanulója.

Rakaczki Zoltán a harmadik polgármesteri ciklust viszi és gondjai a régiek: magas a munkanélküliség, sok az alacsonyan iskolázott és ezért nehezen foglalkoztatható ember. Mindezen egyelőre közmunkaprogramok enyhítenek, amelyek révén önfenntartóak lettek, mivel a húst, zöldséget és a gyümölcsöt megtermelik a konyhára.

 (Kiegészítve 2016. június 28-án.)