Encs

Fiatal, agilis, emberszerető, a szakmájából kiválóan felkészült szakember. Mindemellett megbízható, jó kommunikációs készséggel rendelkezik, és szívesen dolgozik csapatban, ahol igyekszik jó „csapatjátékossá” válni.

1972. április 15-én született Szikszón egy háromgyermekes család második gyermekeként. Édesapja az Encs és Vidéke ÁFÉSZ raktárosa volt, ma már nyugdíjas. Édesanyja, aki munkája mellett a három gyermek nevelésével foglalatoskodott, már nem él. Lajos bátyja a Mérai Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzője, Róbert öccse Rendőrtiszti Főiskolát végzett, és az Encs Városi Rendőrkapitányság alosztályvezetője.

Szántó Marianna jeles tanulóként elsősorban a matematikát, a fizikát és a kémiát kedvelte, de szerette a magyart és a történelmet is. Emellett rendszeresen sportolt: versenyszerűen tornázott és kézilabdázott. Énekkaros volt, és a rajzversenyek állandó résztvevőjeként képzőművészeti ismereteit is gyarapította, a magyar kultúra napja alkalmából szervezett Édes anyanyelvünk versenyen többször is részt vett. A helyi Váci Mihály Gimnáziumban folytatott középiskolai tanulmányai során nagy tapasztalatú és nagy tudású oktatók sora (többek között Zimányi Lászlóné, Kalocsai Klára, Hronyecz Gabriella, dr. Styaszny Sándor) gondoskodott arról, hogy a lehető legtöbb tudással vértezze föl magát. Hosszú időn keresztül matematika–fizika szakos tanári pályára készült, de az utolsó pillanatban mégis a Miskolci Egyetem Jogi Karára adta be jelentkezését. Már az első félév után tanulmányi szerződést kötött az Encsi Polgármesteri Hivatallal, és ezt a döntését a mai napig nem bánta meg, hiszen harmadéves korától érdeklődése a közigazgatási jog felé tendált, és végül ebből írta szakdolgozatát is.

1995-ben vehette át egyetemi diplomáját, és azóta Encs az első és egyetlen munkahelye. A titkársági irodán kezdett, majd egy fél év után átkérte magát az igazgatási osztályra, ahol a lényegesen nagyobb ügyfélforgalom lehetővé tette számára az emberekkel, ügyfelekkel való közvetlen találkozást, foglalkozást. 1998. július 1-jén nevezték ki aljegyzőnek. Feladata mindenekelőtt, hogy a jegyző távolléte esetén ellássa a jegyzői hatáskörbe tartozó feladatokat. Vezeti a titkársági irodát, és külön személyzeti ügyintéző hiányában ellátja mind a jegyzői, mind a polgármesteri munkáltatói jogkörbe tartozó dolgozók személyzeti anyagainak kezelésével kapcsolatos munkát is.

Hivatali munkájának meghatározó eleme a testületi ülések anyagainak előkészítése, rendelettervezetek, határozati javaslatok készítése, az ülések jegyzőkönyvének vezetése. Részt vesz a képviselő-testület bizottságainak ülésein, közreműködik a viták lefolytatásában. Időközben szakmailag is továbbképezte magát, 2000-ben egységes jogi szakvizsgát tett.

„A hét három napján ügyfeleket fogadok, rendszeresen sorban állnak az ajtóm előtt. Igyekszem mindenkit meghallgatni – mondja dr. Szántó Marianna. – Az a tapasztalatom, hogy az emberek sokszor csak egy megértő, jó szóra vágynak. Így aztán nálunk lehetetlen betartani a hivatalos munkaidőt. Ehhez a munkához óriási kitartás, elkötelezettség kell, e nélkül senki sem marad meg hosszú távon a közigazgatásban. A munkám iránti szeretet tart a pályán. Úgy látom, ma már jelentős túlképzés van a jogi karokon, és az államigazgatásban elsősorban az Államigazgatási Főiskolán végzett hallgatók kerülnek előtérbe.”

Férje, Szakács István a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett, előbb végzettségének megfelelően egy konzervipari cégnél dolgozott üzemvezető-helyettesként, majd jókora vargabetűt írva, a szükséges szakképesítés megszerzése után, ma már az Encs Városi Rendőrkapitányság kiemelt főnyomozója. Szabad idejében a festészet művészetének, a fafaragásnak és a vadászatnak hódol. 1994-ben kötött házasságukból két gyermekük született: Levente 1996-ban, ő most második osztályos általános iskolai tanuló. Örökölve a szülői géneket a képzőművészetekben járatos, jól szaval és „otthon van” a matematikában is. Mátyás 2000-ben jött a világra, jelenleg középső csoportos az oviban.

Szántó Marianna ma is „jó barátságban van” a könyvekkel, elsősorban a szórakoztató irodalmat kedveli, mely segít levezetni az egész napi stresszt. A Magyar Könyvklub tagja, így garantált a folyamatos utánpótlás olvasnivalóból. Szívesen kirándul, természetesen a családdal. Gyakran megfordulnak a Cserehát és Zemplén várromjainál és Telkibánya környékén, ám ha csak két-három szabad órájuk akad, akkor kiruccannak a közeli Aranyosba, hogy a természet szépségeiben gyönyörködve feledkezzenek el a mindennapok nehézségeiről. Eddigi életútjával elégedett, úgy érzi sikerült olyan hivatásra lelnie, ahol értelmes munkát végezhet, és emberekkel dolgozhat. Magánéletében elsősorban gyermekei sorsa izgatja, szeretné őket olyan pályára állítani, ahol megtalálják a helyüket az életben.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)