Encs

Az Abaúj központjának számító 7200 lelkes kisváros új polgármestert választott az elmúlt ősszel Bratu László személyében, aki 1951. október 14-én született Encsen. Édesapja kőművesmester volt, ma már sajnos nincs az élők sorában. Édesanyja a négy gyermeket – három fiút és egy lányt – nevelte. Egyik bátyja már nyugdíjas, a másik művezető, húga bérszámfejtő. Nemcsak szülei, de felmenői is itt éltek, így joggal érezheti magát tősgyökeres encsinek.

Az általános iskolában a matematika és a fizika volt a kedvenc tantárgya. Az életutat meghatározó, szakmát adó középiskolai tanulmányai Nyíregyházához, a Kossuth és a Vásárhelyi szakközépiskolákhoz kötődnek, az élményeken túl kellemes érzések töltik el máig, ha erre az időszakra gondol. Szabolcsi éveiből szívesen emlékezik vissza Birkó Sándor mérnök-tanárra, aki meghatározó szerepet játszott életének alakulásában.

Ezerkilencszázhetvenben érettségizett, de a biztosított lehetőséget (az országos szakmai versenyen elért helyezése szakirányú egyetemi vagy főiskolai felvételt jelentett) nem kihasználva hazatért szülőfalujába: a Vízgazdálkodási Társaságnál kezdett dolgozni. Munkahelye révén sikerült jó kapcsolatokat kialakítani az egyszerű abaúji emberekkel, ekkor jött rá, miért használták hosszú időn keresztül a „sötét abaúj” jelzőt. Úgy érzi, ez ma már legfeljebb a téli időszakokra mondható el, az itt élők szegénysége nem egyenértékű ezzel a jelzővel.

Változatos éveket töltött el, megismerhette a Cserehát és Abaúj valamennyi vízfolyását, de részese volt az akkor korszerűnek mondható technológiák alkalmazásának és bevezetésének. Mindig az új kötötte le a figyelmét, sok kisebb-nagyobb beruházás mellett Tolcsván a nyomott szennyvízrendszer kialakítása a Borkombinátnál, Sátoraljaújhelyen a Borkombinát és a Tokaj Kereskedőház építése számított jelentősebb szakmai sikernek.

A szakmai előrelépés lehetősége is szerepet játszott abban, hogy a nyolcvanas években „elérte a tanulni vágyás szele”, Debrecenben az Ybl Miklós Építőipari és Műszaki Főiskolán szerzett előbb mélyépítő mérnöki, majd két év eltelte után ugyanott településfenntartási és igazgatási szakmérnöki diplomát.

Mindez hamarosan munkahelyváltozást is jelentett, ezerkilencszáznyolcvannégyben a közigazgatás következett, ebből is az építésigazgatás, amely máig meghatározó eleme életének, munkájának. Az első demokratikus választást követően, műszaki irodavezetőként három ciklus polgármesterét szolgálta ki a városfejlesztés területén.

„Úgy érzem, hogy a tizenkét év munkája meglátszik a város kialakuló kisvárosi arculatán, zöldterületein, középületein – mondja Bratu László. – Az idő azt igazolta, hogy a városnak nem az egyesülésekkel kell megteremtenie nagyságát, mert a városhoz való kötődést, a felemelkedést az itt élők hangulata határozza meg. Az elért sikereket senki sem sajátíthatja ki, még annak ellenére sem, hogy abban jelentős szerepet játszott. A jövőben is a jó kapcsolat, a korrektség és a tenni akarás hozhat gyümölcsöző eredményeket.”

Bratu László eddigi tevékenységét az Árvízért Érdeméremmel és 2001-ben az Encs Város Közszolgálatában kitüntetéssel ismerték el, a Szent Anna Alapítvány elnöke. Jelentős szerepe volt a katolikus templom megépítésében. Most az evangélikus templom építésében nyújt segítséget. A polgármester úr fontos szerepet játszott korábban az új református és a római katolikus templom építésében is.

Ezerkilencszázhetvennégyben kötött házasságot Rozman Gizellával, aki ma a Kereskedelmi Bank igazgatója Encsen. Két fiúgyermeket neveltek fel. Levente 1975-ben született, ő apja nyomdokain haladva építész. Tamás 1979-ben született, az idén végzett történelemtanár, egyidejűleg ötödéves joghallgató Miskolcon. Az 1992-ben alapított családi gazdasági társaságot ma már ők hárman működtetik, hisz a választások után a polgármester úr kivonult a cégből.

Szabadidejében a kirándulás, a természetjárás jöhet szóba, vadász barátaival sokat járja az erdőt, de kedveli a labdajátékokat is, főleg a focit és a kézilabdát. Fiaival rendszeres nézője az elérhető közelségben rendezett autós raliversenyeknek.

Nagy vehemenciával látott munkához polgármesterként, legfontosabb feladatának az elkezdett infrastruktúra-fejlesztések befejezését tartja, többek között a gibárti és az abaújdemecseri szennyvízcsatorna építését.

Úgy érzi, még sokat kell tenni a gyakran emlegetett abaúji központi szerepkör megteremtéséért. Az ipari park bővítésével munkahelyeket kell teremteni, mert eddig nem sikerült jelentősebb üzemet idetelepíteni.

A település arculatának további változását jelentené a megépítendő új tűzoltó-parancsnokság és egy új szakmunkásképző intézet létrehozása.

A szabadidőközpont jelentőségét növelné Gibárton a Hernád-folyón a vízi turizmus feltételeinek kialakítása, ami az idegenforgalom fellendítését is szolgálná.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)