Encs

Aki ismeri Menyhért Bélát, Encs város polgármesterét, semmi meglepőt nem talál abban, hogy reggel hat órakor már a polgármesteri hivatalban találja. Beszélgetésünkre is ebben a korai időpontban tud csak időt szakítani, hiszen délelőtt már ötnapos környezetvédelmi konferencia kezdődik szlovák és német testvérvárosaik részvételével. Azt, hogy az abaúji városka nem alszik, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy előző nap, nagysikerű pünkösdi koncertet rendeztek a templomban német és finn kórusok részvételével. Különleges örömet szerzett a hallgatóságnak, hogy a finn kórus négy szólamban elénekelte a magyar himnuszt finn nyelven és gyönyörűen. Ezzel az ünnepi hangulattal feltöltve készül a polgármester úr a nemzetközi konferenciára, amitől a testvérvárosok közös problémáinak megtárgyalását és a célravezető megoldások megszületését is várja. Szlovák testvérvárosukkal, Szepsivel (Moldava nad Bodvou), közel négy évtizedes gyümölcsöző kapcsolat fűzi őket egymáshoz, elsősorban kulturális téren. Az encsiek oda járnak színházba, tankönyvekkel segítik az ottani magyar iskolát, még a Szepsiben rendezett szavalóversenyeken is részt vesznek. Ezenkívül Menyhért Béla szavai szerint: „Szegény emberek módjára, jól kipanaszkodjuk magunkat egymásnak, közösen keresve a megoldást mindennapi gondjainkra.” A német kapcsolat újabb keletű, mindössze egy éve kapták a felkérést Bad Dürrenberg polgármesterétől. Ez a kapcsolat már gazdasági fejlesztés kialakulását is ígéri, bár csak szerencsés véletlen folytán jött létre. A városka melletti vegyikombinátban több száz magyar dolgozott, még az NDK idején, közülük sokan ott is telepedtek le. Egyikőjük, Nemes Árpád, mint Bad Dürrenberg gazdasági életének irányítója kapta a megbízást, hogy keressen Magyarországon egy testvérvárost. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megye szülötte, itt kereste az alkalmas partnert is. Így esett a választás Encsre. Mindhárom városka hasonló adottságú. Van egy-egy folyójuk, mezőgazdasági jellegű települések, idegenforgalmi fejlesztésen munkálkodnak és biztosak benne, hogy az 5 nap folyamán számtalan részletre találnak sikeres megoldást.

Miközben erről beszél, már a jegyzővel egyezteti a percek múlva kezdődő vezetői értekezlet programját a kapkodás legcsekélyebb jele nélkül. Munkatársaitól is hasonló munkatempót követel, hiszen meggyőződése, hogy akik közszolgálatra vállalkoztak, azoknak ez elemi kötelességük. Egész pályafutását jellemzi az előrehaladás vágya, a jobbító szándék.

Menyhért Béla 1941-ben született Göncön. Pályáját 1960-ban Zsujtán kezdte, néhány év múlva szülőfalujában folytatta. Előbb tanított, majd a népművelés–könyvtár szak elvégzése után népművelőként dolgozott. 1973-ban Gönc tanácselnöke lett. Elvégezte a tanácsakadémián az „elnökképzőt”, rövidesen a járási hivatalban dolgozott különböző beosztásokban. Később a járási hivatal elnökének, 1984-ben pedig az akkor várossá nyilvánított Encs első tanácselnökének választották. Ebben az időszakban a Politikai Főiskola hallgatója, majd filozófia szakon szerzi meg a politikai tudományok egyetemi doktora „titulust”. A rendszerváltás idején önként lemondott hivataláról. A Váci Mihály Gimnázium kollégiumának lett igazgatója a következő öt évben. A nyugalmas boldog időszak ellenére csak „mocorgott benne a talentum”, úgy érezte, hogy tapasztalatainak, ambíciójának az egész város hasznát vehetné. Elindult a ’94-es képviselő választáson, sikerrel. Alpolgármesternek is őt választották.

A következő választáson 8 induló közül szavaztak neki bizalmat, úgy, hogy a pályázók közül hatan bekerültek a testületbe – mondja, mintegy fémjelezve a képviselő-testület minőségét.

Ilyen csapattal próbálják meg leküzdeni a közel 30%-os munkanélküliséget, kitörési pontokat keresni a három kisebb települést (Abaújdevecser, Gibárt és Fügöd) is magába foglaló városka lakói számára. Menyhért Béla két sikerrel kecsegtető megoldásban bízik, a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban. Komoly hagyománya van a gyümölcstermesztésnek a táj adottságaiból eredően. Itt van Európa egyik legnagyobb tüske nélküli szeder termőterülete. Évente 550 tonna terem belőle. A málna a másik különlegességük. Ez még csak most van felfutóban, de így is 75–80 tonnát szüretelnek a ritka gyümölcsből. A legjellemzőbb gyümölcs a barack, évi 5–600 tonna gazdagítja a felvásárlók és feldolgozók pénztárcáját.

– Ha egy befektető megteremtené a helyi feldolgozás, a hűtőtárolás lehetőségeit, érezhetően javulnának az encsiek életkörülményei –mondja meggyőződéssel. Az idegenforgalmi centrum kialakítása rövidesen kezdődik, egy kastélyt alakítunk át erre a célra, várjuk a pályázaton nyert pénzt, hogy megkezdhessük a munkát. Nemcsak magyarokra számítunk, hiszen a Miskolc–Kassa tengely közepén vagyunk. A szlovák vendégek mellett a lengyeleket is szeretnénk ide csalogatni.

Mindez csak a megoldandó feladatok egy része de a polgármester úr kitartását, munkatempóját ismerve, előbb utóbb édes gyümölcsöt terem a jobbító szándék.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)