Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
A két Szekeres − „Kis szekeres, nagy szekeres…”
Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből
Kisszekeres nevét, amelynek középkori története összeforrt a szomszédos Nagyszekeresével, először egy 1181-ben kelt oklevélben említik. A két falu hajdan királyi szolgák telephelye volt. Lakóik a királyi vár népéhez tartoztak, szekerezéssel, fuvarozással foglalkoztak.
A két Szekeres ősi birtokosa a Szekeressy família. Később jelentős tulajdona volt itt a Kölcsey, Domahidy és Újhelyi családnak, 1460-tól pedig a Károlyiaknak, majd még később a Bornemisszáknak is. A tulajdonosok között meg kell említeni a rossz emlékű Haynau nevét, aki a szabadságharc leverése után lett a falu földbirtokosa.
Kisszekeres a századok során, a Szamosköz többi településéhez hasonlóan, számos megpróbáltatáson ment keresztül. 1662-ben a szatmári német helyőrség kóbor katonái majd a török hadak fosztogatták, emellett pestis és más járványok is tizedelték a lakosságát. A Szamos áradásai sem kímélték, legutóbb 1970-ben rombolta le az árvíz a falu jelentős részét.
A község fő utcája, a Felső-, hivatalos nevén Kossuth utca. A Petőfi vagy Alsó utca tőle keletre fekszik. A falu két mellékutcája az 1945 után nyílt Magtár utca, amely a benne állt terményraktárról kapta a nevét és az 1970-es árvíz után kialakított Béke utca. Az egykor cselédházak, istállók, csűrök alkotta, Haynau-féle tanyáknak nevezett, Haynau I. és Haynau II. néven emlegetett falurészeket már lebontották.
Kisszekeres határában is folyik a vidék több helyén is felbukkanó Csomota vagy Nóborda patak, amelyet az angol nobody, senki jelentésű szóhoz hasonló titulusa helyett inkább „Kóbordának” kellene hívni, de van a községnek Piskárosa, s ha Rodostója vagy Rodosz szigete nincs is, van Rodosa és Rodosi-csatornája.
A faluban sem a szicíliai és a dalmáciai Raguza (Dubrovnik) városok nevére emlékeztető, a Kis- és a Nagy-Ragoznán is átfolyó, a Ragozna- közt félkör alakban határoló, „a conjugációt, az igeragozást csak feltételes módban művelő” patak, sem a szláv kura, tyúk és oko szem szavak összetételét feltételezni csábító Okokura- sem az „otromba” Otrogla-dűlő nevének eredetét nem tudják megfejteni. Amszerdamban és Tokióban is van Okura nevű hotel, a hasonló orosz OKypoK pedig cigarettavéget, szivarvéget, „csikket” jelent, de a szóeredet-vizsgálat végett olyan távoli végekre azért talán mégsem szabad elmenni.
Hogy az egykori erdők, a „felszeletelését sejtető” Szelecs és a „furcsán vegyes hangrendű” Szalavény, valamint a Dörgő-oldalban békésen folydogáló Dörgő csatorna miről kapta „mennydörgős” nevét, az is rejtély. A Szelecs egy része fekete harkály, őszapó és egerészölyv lakta erdő, melyben a kocsányos tölgy a leggyakoribb fafaj.
A Szolnok megyei Szelevény helység vegyes hangrendű változataként megjelenő Szalavény nevű területnek is számos zoológiai értéke van. Közülük is kiemelkedik az európai jelentőségű sziki bagolylepke, valamint a fokozottan védett és nemzetközi szinten veszélyeztetett haris, a réti fülesbagoly és a hamvas rétihéja.
A bibliai reminiszcenciákat keltő Abrahám-patak valaha az Abrahám földje nevű határrészt szelte keresztül. A Berezdelék-csatorna az azonos, „ijedős, berezelős nevű”, jó minőségű talajú határrészen folyik át. Az egykor kenderáztatónak használt Gerlicés-patak a partjára – az Ararát hegyén megpihent „Noé-madárhoz” hasonlóan – egykor leszállt vadgalambokról kapta a nevét, de van a határban egy − gázlómadarakról elnevezett − Gém-szeg is. A csallóközi Nyárasdon a Túzokmajor nevű mellett találkoztam egy, nevében a Gémszeghez hasonló, Gémlejáró nevű dűlővel is.
„Kis szekeres, nagy szekeres, mind megissza, amit keres” − hirdeti a nóta. Egy másik szekeresi szekeres dalba − ha lenne − a „ritka búza, ritka árpa, ritka rozs” helyett a környéken párját ritkító nevű Ritkafa-tábla kínálkozna. Ha a dűlőnek errefelé nincs is párja, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, lakályos nevű Lak község határában van egy Ritkafa nevű erdőrész-rokona.
Szigeti Berti barátommal, a község polgármesterével, ha már nem is nagy vagy kis szekéren, „csak” autón, a távolban gomolygó óriási, fekete füstfelhő miatt is (mint kiderült, „kábelbarátok” égették le a vezetékekről a számukra fölösleges műanyag „takarót”), kikocsikáztunk a faluból, és tartottunk egy − félig valóságos, félig csak virtuális − határszemlét.
Az Aranyosnak, egy rossz minőségű, szikes földterületnek a neve, ahogy a Dicső-laposé is, inkább ironikusnak, mint aranyosnak, illetve fenségesnek tűnik. A Hetes- vagy Hétmilliós dűlőt az inflációs időkben holdanként hét millió pengőért vették meg egy Vályi nevű földbirtokostól az akkor „többszörös milliomos” kisszekeresi gazdák. A Vitéz-föld, Vitéztábla vagy Vitéz-tag nevű határrészt − legyen neki karácsony! − egy Karácsony Gyula nevű (talán a szomszédos Nagyszekeres polgármesterének, Karácsony Sándornak valamelyik felmenője?) kiérdemesült hadfi kapta szolgálataiért. A Szérűs-kert Jékey báró takarmánytárolója volt, a Szegények rakodójára pedig a cselédek hordták csépelnivaló kevéske búzájukat.
A Milne Micimackójának százholdas pagonyát idéző Százholdas a „bresciai hiéna” nagy birtokának − ahogy a nála kisebb Negyven- illetve még kisebb Nyolcholdas is − a Haynau-tagnak a része volt. A Béka-foka nevű vizenyős terület a hajdan benne kuruttyolt „muzikális kétéltűekről” kapta a nevét. A Menyitató nevű részre az a faluban elfogadott, „naivnépi” magyarázat, hogy „beteg volt valakinek a menye, és innen vitt neki az illető vizet”.
A Maksainál (Babogyokya 214. l.) is említett Bába-gyakra nevű, egykor bokros, bozótos, fás részt vagy a tulajdonosáról, vagy a fáin fészkelő bábaszarkákról nevezték el. Az Égés és az Égett rekettye dűlők az egykori erdőirtásokról árulkodnak. A Rózsás olyan búzaföld volt, amelyen az arany kalászok között, mint a rózsa, úgy virított mindig a rengeteg pipacs.
A Debreceni szállás annak az emlékét őrzi, hogy egykor a cívisvárosból Máramarosra sóért szekerező fuvarosok ott pihentek meg, s lovaik is ott találtak maguknak legelnivalót. Nemcsak a nagy Debrecennek, hanem a kis Szekeresnek is van Nagy-erdeje. Utóbbin vezet keresztül a Nagy-erdei vagy Borzovai út. A Birkakaakol nevű területen régen juhhodály és pásztorház állt. De van a határban Juh-legelő és Kecske-gát, sőt Nyulas-berek, Hód-fészke és Rókalyuk is.
A Hosszú-gyep, egy másik birkalegelő, ahogy a Hegyes-kaszáló, a Hosszú-tó és a Horgas-tó is, az alakjáról kapta a nevét. A Bivaly-fertő nevű, régen lapos, pocsolyás területen a falu lusta, kérődző barmai dagonyáztak. A Csoport-tanya későbbi keletkezésű név. A Téesz-tanya vagy Téesz- központ néven ismert tagban a szövetkezet istállója, gépjavítója és almatárolója állt. A Vályi-, és Jékey-tanyaként is emlegetett Demeter-ház nevű dűlő is „objektumizált” terület volt hajdan. A „tövisfáiról” elnevezett Kökényesben állt a téesz Csirke- vagy Tyúk-telep néven nevezett „baromfifarmja”.
A szomszédos Nagyszekeres belterületének, a hagyományos elnevezésű utcák mellett érdekes „darabja” a Vasút utca egy részét képező Bagolyvár, amelyen − a két Szekeresnek nemcsak Ábrahámja (Abrahám- patak), hanem Izsákja is volt − Izsák Elemér földbirtokos tanyája állt.
A határnak a kisszekeresiekkel megegyezőkön kívüli, „eredeti” részei a hajdan sást és nádat termett „oldalszakáll nevű” Barkó, a Cselédmarha- legelő, a Csikó-kert, a Gorond, a Gerenda, a Kútsorosi-kis-gyep, a Lóheretábla, a Málna, a Sovány-szer, a Korcsolya, a Vagyos és a Vénasszony patakja. Közülük a Korcsolya minden bizonnyal egy „félrehallás”, a Karholya nevű dűlő eltorzításának eredménye, a Vagyos és a Vénasszony dűlője nevének eredetét pedig a faluban nem tudták megmagyarázni.
(Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)
Hasonló
„Apalád-Botpalád” – A Palád...
A „keskeny út” − Uszka
„Csirittyés Ricse” – Túrric...
Sonkád – „S/rokON/KÁD”
Fülesd −„UgriFülesd”
Kölcse −„Aranyos-rév-hely”...
Kömörő − „Döbrögömörő”...
Tiszabecs – „Becses Becs”...
Milota−„Csupa i, csupa o, c...
Tiszacsécse − „Emlőország”...
Tiszakóród − „Bukóród”...
Szatmárcseke − Hát mindent ...
Kisar − „Illancsfalva”
Nagyar − „Magyar-Nagyar”
Panyola − Az Asas-laposok ...
Nábrád − Nábrádi "nábrándoz...
Tunyogmatolcs − „Kurtakocsm...
Jánkmajtis − „Pujánkmajtis”...
Kisnamény −„Loh-Aljamény”...
Nemesborzova − „Nemes borz ...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése