Az a csillag lehet, hogy Peley Barnus 

Olyan ember volt, mint a vámosoroszi égbolt augusztusban. Ragyogott

Szeptember közepén túl vagyunk. Egy kicsit visszamegyek az időben így is, meg úgy is. Augusztusban keletkezett, nem akartam szeptemberre aktualizálni, pedig a dal ugyanaz maradt.

Sokan próbálták megfejteni a talányt: miért éppen Vámosoroszi felett a legszebb a csillagos ég augusztus 20. tájékán, amikor már lassan kifelé megyünk a nyárból? Máig nem született erre olyan magyarázat, amely helytálló lenne Tokyo alsótól, Kocsord felsőig. Vagy esetleg olyan definíció, ami a Napnál is világosabb lenne. Nem is próbálkozok ilyesmivel, mert tudományosan nem tudom érvekkel alátámasztani, ezért belső érzékelésemre hagyatkozok. Empirikus vagyok, de nem objektív, hanem szubjektív empirikus. Ez azt jelenti, hogy csak azt hiszem el, amit akarok. Mint például az ecceri gyügyei ember, aki nem hiszi el az űrhajót. Hogy az a nehéz vas felrepüljön az űrbe? Ugyan már! Az, aki közel 100 éve szemléli a világot tapasztalatilag is, tán már csak megfogalmazhatja sommás véleményét a világ dolgairól. Az sem általános, hogy valaki 96 évesen fára mászik. Na de akkor már egyetlen 96 éves sem mászhat fára??? Ki az, aki megtiltaná ezt a 96 éveseknek?

Azt biztos, hogy elverné a jambója bojtjával. Nem biztos, hogy Kiss Gáspárt idéztem be a fenti eszmefuttatásba, de lehet, hogy mégis ő volt az.

Az augusztusi csillagos égbolt. Vámosoroszi fölött felhőtlen az ég. Kimentem a ház elé, tücsökzene. Szerintem valamikor a múlt század elején Szabó Lőrinc is itt jegyzetelt. Nem itt, persze, hogy Tiszabecsen, de ugyanezt élhette át ő is, mint a jelenlegi Szabók.

A vámosoroszi égbolt 2020. augusztus 20-án páratlanul gyönyörű. Az előbb egy macska ordított bele a tücskök hangversenyébe, a zenekar egy pillanatra elhallgatott, majd újra elkezdte a koncertet. Fentről leszólt egy csillag, hogy nem kell itt állandóan megállni és újrakezdeni a zenét.  Az a csillag lehet, hogy Peley Barnus volt. Alias Kiru. Vagy Kiruvájsz. Vagy Vájszgizi. Ha a fenti sorok sokak számára talán zagyvaságnak is tűnnének, ő tudná, hogy Magyarország fölött felhőtlen az ég, de a csillagok Vámosorosziban, a Kossuth utca fölött ragyognak a legtisztábban. Beleértve az egész világot.

Barnus olyan ember volt, mint a vámosoroszi égbolt augusztusban. Ragyogott. Ha a „kámóntvisztikent” meghallotta, extázisba, vagy inkább eksztázisba esett és óriási beleéléssel táncolt az aktuális „rock ’n roll” nótára. A bálok, diszkók nagy „showmanja” volt ő. Imádta az életet. Ha megjelent egy zenés eseményen, ahol neki tetsző dallamokat hallott (szerette a dallamokat ától zséig), akkor a show műsor garantált volt. Tánc, de nem fapofával, hanem beleéléssel. Utánozhatatlan egyéniség volt. Utánozhatatlan és pótolhatatlan. Megismételhetetlen.

Tőlünk az 5. házban lakott, nem volt túl nagy a távolság. Hozzá jártunk meccset nézni. Európa- és világbajnokságokat, nemzetközi kupameccseket néztünk nála. Volt, amikor 15-20 ember is bent szorongott Barnus szobájában. Volt góltotó, okoskodás, esélylatolgatás. Nagy Jóska bácsi kedvence Kipric volt. Így ejtette. Oda gyűltünk össze nem egyszer, nem kétszer és közösen néztük az aktuális rangadót. Az 1988-as EB és az 1990-es VB meccseit biztos, hogy javarészt ott néztük. Az 1988-as EB meccsei alatt még drága édesanyja, Szeréna néni kente nekünk a zsíros kenyereket és örült annak, hogy a legkisebb fiának milyen sok barátja van.

Néztünk persze videó filmeket is, Nándi hozta a videót, meg valami jó, vagy rossz filmet, mi aztán ott összegyűltünk mikor hányan és moziztunk. Kvázi hétköznapi klubként működtette Barnus a lakóhelyét.

Aztán elment Szeréna nénénk, elment a fia is utána, nincs már hova menni meccset nézni a Kossuth utcában. Barnus azóta valamelyik fenti csillagon ül, vagy inkább áll és jellegzetes eksztatikus táncával mutatja be, hogy milyen is az örök élet. Nem kell hozzá semmi más, csak egy kis jókedv. A csillagok meg hol ide, hol oda mosolyognak és megállapítják: bizony igaza van ezeknek, mi a legszebben Vámosoroszi fölött ragyogunk. Beragyogjuk az égboltot Peley Barnusnak és mindazoknak, akik valaha itt éltek, jártak, megfordultak. Vámosoroszi fölött ragyogunk a legszebben. Az élők láthatják ezt, a holtakról nem tudok nyilatkozni. Oroszi fölött ma este mosolygott az ég.

Kiru remélem, hogy jó helyre került az örökkévalóságban. Azért is remélem, mert ha egyszer én is odakerülök, jó lenne, ha ott lenne ő is a gesztenyefás házzal együtt. Ott nézzük majd a színes tévét, öt forintos góltotót játszunk és csendesen figyeljük, hogyan muzsikál az aktuális magyar csapat a nemzetközi porondon. Közben szó esik szántásról és vetésről, aratásról és természetesen arról, hogy a vámosoroszi focicsapat hétvégén kivel fog játszani a boldog győzelem reményében. Valaha ő is ott röpködött a csapat kapujában, hihetetlen bravúrokra volt képes. Persze ő ezt megmagyarázná az extázissal. Aztán bajnoki címet nyert az ifjúsági csapattal, fanatizálva fiait. Persze ezt megmagyarázná a pszichológiával.

Nem erről akartam ma este írni. Peley Barnusra emlékezve…

Egy fotót találtam mindössze.

Írta:
Borbély Balázs
Written by
Szerző: 2020. 09. 21.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése