Bogár-kincskereső

Ki győz, aki talál, vagy aki segít?

– Mindannyian jól laktatok? – kérdezte a bogár-gyermeksereget Ibi, amikor az osztálybuli uzsonnájának vége felé mindannyian elégedetten szürcsölgették a bogárszörp-koktél maradékát a poharukból, és időnként, titokban, apró cseppeket fújdostak egymásra a szívószálukat kiemelgetve, nagy kacagások közepette.

– Igeeeen! – szólaltak meg szinte egyszerre mindannyian.

– Egészen elpilledtem… – dőlt hátra Csiporka, egészen elálmosodva.

– Akkor itt az ideje, hogy kincset keresni induljatok az udvarra! – jelentette ki Ibi, mosolyogva.

– Nálatok kincsek vannak??? Ti is királyok vagytok??? – lepődött meg Bobo.

– Még csak az kéne! Dehogy vagyunk! – szabadkozott Bíborka.

– Kincse nemcsak a királyoknak lehet! ! – kacagott Ibi. – Bármilyen apróság, aminek örülni tudtok, kinccsé válhat a szemetekben! – Pattanjatok csak fel, mielőtt elaludnátok! Itt van mindőtöknek egy-egy kincsgyűjtő kosárka. Aki a leghamarabb kiér vele az udvarra, annak lesz a legtöbb ideje arra, hogy megtalálja az összes rejtekhelyet! Csak arra az egyre figyeljetek – intette a hirtelen felpattanó bogárkákat –, hogy csakis a széketek színének megfelelő meglepiket szedegessétek össze! A többit hagyjátok a helyén, hogy a saját gazdája rálelhessen! Egy fél órátok van! – kiáltotta.

– Induláááás! – rikkantotta Bobo, és a kosarát megragadva egy hatalmas ugrással átlendült a nyitott ablakon. – Itt egy kék cerkaaaa! – hallották a meglepetéstől még mindig odabent ácsorgók szinte csak egy szempillantás múlva. – Itt meg egy türkizes csodagééép!

– Induljunk mi is! – ragadta meg Csiporka izgatottan Pötyi kezét, miután Szunyi és Bíborka egy pillanattal korábban szintén szárnyra kapott, és a bolhafihoz hasonlóan, a legrövidebb úton távozott, karján a kosárkával.

– Én úgysem találok meg semmit… – motyogta a kis katica, még mindig egy helyben állva.

Csiporka tétován tett néhány lépést az ajtó felé, mert nagyon szerette volna belevetni magát a keresgélősdibe, hiszen odakintről már három barátjának boldog örömkiáltásait hallotta, majd mégis visszafordult.

– Mennyi kékes vaaan??? – pottyant le Bobo Ibi orra elé olyan váratlanul, hogy a lány ijedtében felsikoltott.

– Tíz van mindenkinek!  – hebegte egy nagy nyelés után. – Jól rám ijesztettél, te ugrócsoda! – kiáltott utána, de addigra Bobót már elnyelte egy kerti bokor alja.

– Akkor még hármat kell megtalálnooom! – rikkantott a bolhagyerek az aljnövényzetből ismét kipattanva. – Légi megfigyelééés! – ordította egy újabb hatalmas ívű ugrásánál, ahogy a televíziós krimiben hallotta, amikor titokban a nagytestvérei esti szórakozásába lesett be a kulcslyukon.

– Gyere! Menjünk együtt! – biztatta Csiporka újra az ácsorgó Pötyit. – Ígérem, nem hagylak egyedül!

– Menjünk! – ragyogott fel végre egy halvány mosoly a kis fekete gombszempárban, és a piros-pöttyös test végre engedelmesen megindult Csiporka húzó noszogatására a bejárati ajtó felé.

– Ott egy piros valami! – súgta Csiporka Pötyinek néhány perc múlva, amikor felkapaszkodtak a rózsa kelyhébe. – Menj! Gyűjtsd be a kosaradba!

A katica minden tétovázás nélkül felröppent a levegőbe, és megragadta a kis piros üvegcsét, majd azonnal átlibbent a sárga szegélyű bokorra egy újabb pirosságért.

– Várjalak meg? – szólt utána Csiporka.

– Már egyedül sem félek! – mosolyodott el Pötyi. – Menj csak, és te is gyűjtsd össze a narancssárgákat! Ha mindig engem őrzöl, semmit nem találsz meg közülük… Mindenről lemaradsz a kedvemért… Köszönöööömmm! – búgta felrepültében, s mielőtt eltűnt volna a fa lombjában, még szeretettel hátra mosolygott Csiporkára.

– Ó, az nem olyan fontos! – szabadkozott Csiporka. – Sokkal jobban örülök annak, hogy végre kezded jól érezni magad minálunk! – súgta vissza, majd sarkon fordult, és ő is belevetette magát a játékba.

***

Írta, és az illusztrációt rajzolta:
Molnár Ágnes
Written by
Szerző: 2020. 01. 14.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése