A boldogtalan szupervizsgázók

A Bogársulisok vizsgajutalma

– Ibiiii! Itt vagyuuunk! – csapta be a könyvét délután, az iskolaudvaron olvasgató Bíborka, ahogy meglátta közeledő barátnőjét.

– Hogyhogy az udvaron vagy? Nem volt tanítás ma? És hol van Csiporka? – hadarta Ibi gyorsan körbe pillantva.

– Dehogynem! Csak ma egész nap felmérés volt. Csiporkát épp az előbb hívta be Stefi néni szóbelizni. Előtte itt olvasgattunk. Ne aggódj, nincs semmi bajunk! – simogatta körbe Ibi arcát szépséges szárnyaival.

– Akkor jó…! – mosolyodott el végre Ibi, majd felcsillant a szeme. – Belesünk hozzá? – kacsintott Bíborkára.

– Szabaaad? – nézett rá nagy, kérdő szemekkel a pille.

– Háááát, azt nem tudom, de az biztos, hogy nagyon kíváncsi lettem! – indult azonnal Ibi, a vállára véve a pillangót. – Jó lenne egy nyílt nap! Csiporkát lehet, hogy most megláthatom, de rád is kíváncsi lennék!

– Ott ül! – suttogta Bíborka, amint az ablak alá értek.

– Jól van, Csiporkám – hallották meg pár pillanat múlva Stefi néni hangját –, készen is vagyunk!

– Óóóóó – sóhajtott Ibi – lemaradtunk róla…

– Gyertek be! – lépett ki szinte azonnal Balambér bácsi, hogy behívja a Bogársulisokat.

– Én is jöhetek? – kérdezte Ibi.

– Hát persze! Bár inkább azt kérném, álljon az ablakhoz, mert nemigen lenne kényelmes önnek idebent! – somolygott.

– No, ez igaz! – nevette el magát Ibi, és gyorsan úgy helyezkedett, hogy mindent lásson és halljon.

– Jó munkát végeztünk! – kezdett a tapasztaltak értékelésébe Stefi néni. – Nem vagyunk tökéletesek, de büszkén mondhatom, hogy mindannyian megtanultatok olvasni, írni és számolni, a tőletek elvárt szinten. Természetesen nem egyformán teljesítettetek, de mindannyian tudjuk, hogy nem is azonos alapokról indultatok. Meg azt is, hogy nem is olyan hosszú idő telt el azóta, hogy elkezdtük a munkát. Kérlek benneteket, hogy továbbra is segítsétek egymást, mert a ti egymásért való munkátok sokszor nagyobb eredményre vezetett, mint a mi tanításunk!

– Komolyan??? – döbbent meg Gyike.

– Persze! Mostanra mindannyian beilleszkedtetek, megszerettétek egymást, alkalmazkodtatok az elvárásokhoz, pedig nem volt mindig könnyű együtt dolgoznunk!

– Az igaz! – hajtotta le a fejét Bobo, mert eszébe jutott, hogyan reagált szinte mindenre a munka kezdetén.

– És én…– szólt közbe ismét Gyike – ezennel ünnepélyesen megígérem, hogy többé nem bántok senkit!

Szavaira Stefi néni és Balambér bácsi összenézett. Nem szóltak semmit, csak mindketten elmosolyodtak. Abban a pillanatban szólalt meg a telefon. Stefi néni nyúlt érte, majd hosszan hallgatott.

– Rendben Igazgató Úr! Az jó lesz! Köszönjük!! És a többieknek is? Ó, tényleg? Viszont hallásra!

Az osztály néma csendben állt. Arra mindenki rájött, hogy Kockás Alfréd úrral beszél a tanító néni, de az igazgató szavaiból semmi sem hallatszott ki. Stefi néni végül letette a telefont, és sugárzó mosoly jelent meg az arcán.

– Éééééés mooooost, két hét szüneeeeet!!! – kiáltotta.

– Szüneeet?! – komorodott el Bobo. – Az azt jelenti, hogy nem jöhetek iskolába???

– Hogyne jöhetnél! Csak éppen az összes állatiskolásnak lesz egy központi megőrző hely kijelölve, ami nem a Bogársuli lesz, hiszen a Kutyulínósok be sem férnének ide!

– És miért nem jöhetünk két hétig ide iskolába? – kérdezte meg halkan Bíborka.

– A vizsga kezdete óta minden állatiskola folyamatosan küldte az eredményeket az igazgató úrnak az interneten, ahogy azt elrendelte. Mivel minden csapat jól teljesített, az igazgató úr megjutalmazott mindannyiunkat egy kis pihenővel! – mosolygott Balambér bácsi. – És most az egyszer még nekünk is szünet lesz! Helyettes tanítók fognak azokra a gyerekekre vigyázni, akiknek a családja nem tudja megoldani a munka miatt, hogy senki ne legyen otthon egyedül.

Szavait döbbent csend fogadta.

– Holnap délután két órára szeretettel várunk mindenkit hozzánk, az első bogár-piknikre! – szólalt meg Ibi az ablak alól, a csalódott kis arcok láttán.

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes
Written by
Szerző: 2019. 11. 12.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése