Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Avasújváros éneklő szőlőfürtjei
A cukorfok éteri magasságban, a darazsak önként jelentkeznek kamikaze pilótának
Amikor megállunk a Borzsa-hídon, tekintsünk délkeleti irányba. Lehet persze figyelni északra is, mert ott is feltűnnek a Kárpátok gerincei a Földön túli panorámán. Földöntúli panoráma. Lehet nyugat és kelet felé is nézni, arra sem csúnya a látvány, de hegyeket arra nem láthatunk. Tekintetem délkelet felé irányítom, arrafelé nézek, amerre egészen kisgyerek koromban ösztönösen valami mesebeli jót képzeltem el. Nem tudom, hogy konkrétan mi volt az, ami olyan jó érzéssel töltött el a nyárikonyhában, de az irány (a vektor, ha jól emlékszem) egyértelmű volt.
Most egy „szupertávcsővel” megpróbálom közelebb hozni a hegyeket, a völgyeket és mindazt, ami a hídról lelki szemekkel látható csupán.
Szatmár vármegye történelmi peremén járunk, de még javában Szatmárban. Az Avasság hegyvidéki részén a románok (ez így persze nem igaz, mert a románok oláhok voltak, de voltak itt osanok, akiket vasánynak mondanak, ruszinok, tótok, zsidók, meg még ki tudja, hogy milyen nációk, az is lehet, hogy magyarok is laktak itt, bár még a román tudósok nem erősítették meg…) éltek nagy számban, de volt egy magyar erősség, amelyet azóta sem sikerült elrománosítani: Avasújváros.
Avasújváros tartja magát, bár maroknyi szatmári porlik, mint a szikla. A Túr forrása nincs messze az avasújvárosi hegytől, ahol Bacchus egyik ük-ükunokája, Bakator okozza, s fokozza a jókedvet. A derű óráit nem csak ő számolja, hanem Hárslevelű, Muskotály, meg a többi leszármazott. Ők már nemesek, vagy nemesítettek. Velük szemben áll a szőlőtőkék Koppány vezére, a direkttermő Roska, vagy Noha, vagy nem is tudom, hogy milyen nevekkel illetik még ezt a szilaj, ellenálló fajtát. Roska tőkehadseregei még mindig jelentős erőt képviselnek az újvárosi lejtőkön, nekik a filoxéra sem jelentett apokalipszist, átvészelték. Ez a szőlőfajta valószínűleg alkut kötött az Ördöggel, mint Mephisto, ennek köszönheti túlélését. A másik oldalon sajnos túl sok az áldozat. A Roskából készült bor ugyanis hosszú távon öl, pusztít és előtte nyomorba dönt. Túl sok a tragédia, túl sok a családi tragédia. Roska ha nem is sorozatgyilkos, de legalább is felbujtó.
Elkanyarodtunk Szociológiába, de most visszaevezek az avasújvárosi szürethez a Túron, meg a Tálnán keresztül. A Tálnán nehéz jelenleg evezni, tekintettel a kiszáradt medrére. Persze így is ötször annyi víz van benne, mint a Tapolnokban. Itt jön be az a matematikai képlet, miszerint az ötször nulla az annyi, mint nulla.

A szüret lezajlott, idén a Teremtő nem a mennyiségre, hanem a minőségre összpontosított. De még hogy?! Szilveszter citerája nem győzte kiadni azt a sok-sok hangot, amelyet a szőlőfürtök el szerettek volna énekelni. Csak elénekelték. A cukorfok éteri magasságban, a darazsak önként jelentkeznek kamikaze pilótának. Belezúgni a „huszonkettes” szőlőlébe maga a megdicsőülés.
A szüret másnapján zarándoklat a Túr forrásvidékéhez, ami egészen közel van ide. Kristálytiszta kis patak csörgedezik előttünk. Egy birkanyáj, meg néhány kóbor kutya, valamint egy nagybajuszú kalapos, meg egy keszkenyős helybeli figyel fel ránk, mint tájidegen kíváncsiskodók. A bárányok hallgatnak, a kutyát sem érdekli igazán, hogy kik vagyunk. Beérjük mi is azzal, hogy ott voltunk.
Hasonló
Az a lapály valamikor igen ...
Pengefogú hódok, félszarvú ...
Az oroszi kis híd becsülett...
Hol bót, hol nem vót
Sétálok tovább, a Nap éppen...
Rudit húsz éve, Öcsit ma te...
El nem olvasott könyv, el n...
Bárányfelhős ég alatt terel...
Két családfenntartó harcolt...
A jószág volt az aranya a n...
Faragjuk a magunk képzeletb...
Füstkarikák emlékezetem füs...
Szedd bele a kasitába a csű...
Rákóczi tölgyfája, Napóleon...
Csicsó és nyullángás
A libanyáj szépen végigtipe...
Szilvás étel
Hőhullámon hajózunk
Kiesett egy kis fióka a fés...
Hogyan szabdaljunk ész és t...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése