Apró képek balladája

A lemenő Nap sugarai láthatták, hogy a mai Tűz nem akar korán lefeküdni

Az élet apró képekből áll össze, tulajdonképpen minden apró képekből áll össze. Ballada is lehet belőle. Lehet az Petőfié, vagy a tied, vagy az enyém. Mindannyian beleszületünk egy balladába, aztán majd a balladai homályban tűnünk el hirtelen. Mert ami nekünk az élet, az hol áll az örökkévalóságtól?

Március idusa van, van mire emlékeznünk. Emlékszem rá, hogy amikor először láttam a „Föltámadott a tenger” című filmet úgy 6-7 évesen, teljesen a hatása alá kerültem. Azt hittem, hogy a film mint egy dokumentumfilmként rögzítette az eseményeket, Petőfi Sándor az az igazi Petőfi, nem pedig Görbe János. Ott szaval az ember, akiről az egyik rádiót elnevezték. Kell ennél nagyobb katarzis? Aztán arra is emlékszem, hogy mennyire csalódott voltam, hogy nem az igazi Petőfit láttam a fekete-fehér képernyőn, hanem „csak” egy színészt. Nem a Magyar Garabonciás volt az, aki olyan nagy átéléssel izzott a képernyőn, a film nem akkor készült, csak reprodukálták. Nagy törést azért ez nem jelentett számomra, hamar túllendültem rajta, de 1848 mindig a dicsőség évszámaként ivódott bele a tudatomba, bárhogyan történt is. Egy szép tavaszi nap, egy szép tavaszi ünnep. Volt, van, lesz. Gyerekkoromban kapcsolódott hozzá a március 21. és az április 4., mint a Tanácsköztársaság kikiáltásának és hazánk felszabadulásának ünnepei. Ezek voltak a Forradalmi Ifjúsági Napok, mára a két utóbbi lekopott, lekoptatta a történelem. A történelem a mindenkori győzteseké.

A március 15. megmaradt ünnepnek. Március idusa. A Tavasz már itt ólálkodik a közelben, csak még kicsit várat magára. A Tél néha még bepróbálkozik, jön pár mínusz, de ezek már halálra ítélt próbálkozások. A Tél is tudja, meg a Tavasz is tudja ezt. A som már teljes pompájában sárgállik, a hóvirág már elvirágzott, a tavaszi tőzike kacag, mert virágában van, a kárpáti sáfrány nemkülönben. Pattanásig feszítve a gyümölcshadsereg rügyfegyverzete. A sommal kezdődik a hadművelet, a dió, birs, naspolya, málna, szeder és gesztenye zárja a sort.

A tyúkok úgy beindulnak, hogy hozzájuk képest Sztahanov egy olcsó kis munkakerülő proletár. A kakasok alig győzik, a tyúkok meg ott tojnak, ahol épp leülnek. A tyúkok teljesítménye a százötven százalékot veri. A Világosság dicsősége ez.

A kertek megtelnek élettel, illetve újraélednek ez idő tájt. Például metszés, égetés. Visszavonták a tűzgyújtási tilalmat, hát akkor égessünk! Régen, gyermekkoromban, készültünk a nagy tavaszi gally égetésekre. Gyűjtöttük a borotvahabos, dezodoros spray dobozokat. 8X4, Derby, Barbon, meg még ki tudja milyen márkák voltak közforgalomban. Amikor a nagy almagally máglyák fellobbantak, hamarosan óriási durranások, robbanások törték meg a tűz egykedvű ropogását. Ha a gazda nem volt beavatva, akkor bizony válogatatlan szitokszavak is belehasítottak a böjti szelek által körbeudvarolt gyümölcsöskertekbe. Mert a vásott kölykök képesek voltak odalopózni, majd beledobni a hatalmas tábortűzbe a heteken-hónapokon keresztül féltve összegyűjtött dobozokat. Óriási pukkanás, fokozott veszély, mert a dobozok néha több tucat méterre is elrepültek. Apunak mindig előre szóltunk.

Ma én is égettem. A kutya nem szólt hozzám, nem jött a közelembe, nem volt ott senki, csak én, meg a Tűz. Láttam rajta, hogy egyre jobban érzi magát, egyre mohóbb. Én etettem bőséggel, az étvágya azonban nem csillapodott, hanem nőttön nőtt. Már túlnőtt rajtam, felzabálta az idei nyesedékeket, Almáéktól, Körtééktől, Meggyéktől, Dióéktól, Soméktól, Szilváéktól, Szőlőéktől, majd jöttek a divatos Orgonáék, Rózsáék, a hívatlan Bodza, meg a vad Kőris. A lemenő Nap sugarai láthatták, hogy a mai Tűz nem akar korán lefeküdni, sokáig akar élni. Élni és persze lángolni, mert az élete a láng. Az Eső is rá-rákezdett közben, de a Tűz vígan lakmározott ezalatt is, mert ez az Eső jó cimborája volt. A Hold fentről figyelt, amikor épp nem takarta el egy-egy kis felhő.

Aztán hirtelen este lett, már a madarak is elhallgattak. Eltűnt az arra járó kíváncsiskodó macska, a Tűz elnémult, mert megjelent az Este. Több vödör vízzel köszöntöttem, üdvözlöm most is, mert épp az uralma van így március idusán. Innen üdvözlöm Villon soraival:

Tudom, mi a tejben a légy,
Tudom, ruha teszi az embert,
Tudom, az uj tavasz mi szép,
Tudom, mely gyümölcs merre termett,
Tudom, mely fán mily gyanta serked,
Tudom, hogy minden egy dolog,
Tudom a munkát, lusta kedvet;
Csak azt nem tudom, ki vagyok.
 
Tudom az urak nyakdiszét,
Tudom, melyik ruha mi szerzet,
Tudom, ki gazdag, ki cseléd,
Tudom, mily fátyolt kik viselnek,
Tudom a tolvaj- s kártyanyelvet,
Tudom, tortán é sok piszok,
Tudom, mely csap mily bort ereszthet,
Csak azt nem tudok, ki vagyok.
 
Tudom ló s öszvér erejét,
Tudom, mit érnek, mit cipelnek,
Tudom, pénz szava szép beszéd,
Tudom, hol mérik a szerelmet,
Tudom, mit higgyek a szememnek,
Tudom, Róma mit alkotott,
Tudom, hogy a cseh mért eretnek,
Csak azt nem tudom, ki vagyok.
AJÁNLÁS
Mindent tudok hát, drága herceg,
Tudom, mi sápadt s mi ragyog,
Tudom, hogy a férgek megesznek,
Csak azt nem tudom, ki vagyok.

(Szabó Lőrinc fordítása)
Írta:
Borbély Balázs
Written by
Szerző: 2019. 03. 16.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése