Nyíregyháza

Egész életét áthatja a szűkebb és tágabb közösségért érzett felelősség. Azon munkálkodott, mióta 37 éve a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola gazdasági vezetője, hogy megteremtse az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi alapokat, valamint az 1970-ben alakult és igen korán világhírnévre szert tett Cantemus kórus sikereihez az anyagiakat megkeresse és megtalálja. Így foglalta össze Veress Lászlóné munkájának a lényegét. Ez a számvetés nemcsak most készült el, amikor nyugdíjazása történik, hanem régóta tudják az iskolában és a Cantemus családhoz tartozó 6 kórusban is. 2005. március 15-e alkalmából pedig ország-világ előtt ismertté vált a szerény, de a tevékenységét imádó asszony eredménye: a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést vehette át Magyar Bálint oktatási minisztertől, ám az államfő írta alá a magas elismerést.

Családja, kollégái, barátai, ismerősei gratulálnak Marikának, hisz nem mindennapi, hogy egy intézmény gazdasági vezetője érdemkeresztet kapjon. Veress Lászlóné egész élete, munkássága adja a kitüntetés alapját. Nyíregyházán született 1947. november 8-án Kurucz Mária szabász és Zsurakovszki-Tóth János építőipari művezető gyermekeként. Testvérével, Lászlóval – aki ma vállalkozó – osztoztak szülei gondoskodó szeretetén. Nagyanyja, Zsurakovszki Erzsébet, akit Szibériába, Jakutszkba száműzött a hatalom, de mégis hazajött férjével Nyíregyházára. Marika családtagjai közül – tiszteletből és a név továbbvitele végett – többen felvették a Zsurakovszki nevet. Veressné férje gazdasági vezető volt a nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskolában, ma már nyugdíjas. Házasságukból két gyermek született: Tibor gépész üzemmérnök és műszaki tanár, vállalkozásban dolgozik. Az ő neje Benkő Lilla pedagógus, a gyermekük, Bálint 8 éves. Lányuk, Krisztina szintén tanár, magyar–ének szakos, az ő gyermeke a 6 éves Nóra.

Közgazdasági Technikumban érettségizett Veress Lászlóné, született Tóth Mária, majd két évig a 3-as iskolában irányította a gazdasági szakterületet. 1968. október elsejétől jött át az akkori 4-es iskolába gazdasági vezetőnek. Egy év múlva érkezett oda Szabó Dénes, aki meghatározója lett az intézménynek. A Cantemus kórus az évek során bejárta a világot.

Rangot adott a Kodály-módszernek, nem véletlen, hogy az iskola felvette Kodály Zoltán nevét. Az időközben Kossuth-díjat kapott Szabó Dénes és Veressné szinte egyszerre kezdte pályafutását, és mint Marika utal rá, az egyik legfontosabb feladata lett a kórus működéséhez a szponzorok felkutatása, a beérkező pénzek eredményes kezelése, befektetése, a pályázatok elkészítése. Évente 3-4 pályázatot írnak, amikből általában kettő sikeres. Nem véletlen, hogy a nyugdíjazás előtt álló asszony látja el a kórusokat működtető Cantemus Alapítvány és a Pro Voce Alapítvány gazdasági vezetői feladatait is. Ez utóbbi alapítvány kuratóriumának tagjaként még többet tehet a sikeres folytatásért. Lánya 8 évig énekelt a Cantemusban, így szülőként is tudja, hogy életre szóló élményt ad a gyerekeknek a világhírű karnagy a közösség összekovácsolásával.

A Cantemus családnak becézett kórusok közül a 2–3. osztályosok kórusa Szilágyiné Boros Mária irányításával tevékenykedik. A Napsugár a 4–5. osztályosokat tömöríti, az ő vezetőjük Hegedüs Istvánné, Szöszi néni. A Cantemus gyermekkart Szabó Dénes vezényli, a 6–9. osztályosokig. A Cantemus fiúkar Szabó Barnára hárul, a 3–9. osztályig. A Pro Musica leánykart, a 8-osoktól fölfelé, szintén a Kossuth-díjas Szabó Dénes vezeti, míg a Cantemus vegyeskar Szabó Soma vezényletével működik. Több százan ismerik meg gyermekkortól kezdve a közös éneklés szívet, lelket melengető élményét ebben a nagycsaládban.

Marika az évek során a szakmájában is képezte magát. Elvégezte a mérlegképes tanfolyamot, majd az Egészségügyi Főiskola szociális munkás szakán is diplomát szerzett. Mint utal rá, az oktatásban a folyamatos reform a gazdasági életet sem hagyta érintetlenül. Neki kellett kidolgozni, hogy mehetnek anyagi értelemben is gördülhessenek az intézmény hétköznapjai. A racionalizálás jegyében a Kodály Zoltán Általános Iskolához, mint gazdasági egységhez csatolták a térségi feladatokat is ellátó Nevelési Tanácsadót és a Cantemust mint kórusintézményt. Így aztán Veressné a folyamatos pályázatírástól kezdve a különböző finanszírozásból működő intézmények működtetéséig sokféle tennivalót lát el.

Imádja, s ő másfajta nyugdíjas életre készül, mint sorstársai. Ugyanazt végzi majd a kórusoknál, mint korábban, csak nem lesz rajta akkora felelősség.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)