Varga Márta

Kisebbségi elnök,

Nyíregyháza

szszb 23 nl Varga Márta.jpgKis akcentussal beszéli nyelvünket, de jól áll neki, ettől még szimpatikusabb. Jóleső érzéssel szokta mondani: „A nyíregyháziak segítőkészen fogadtak öt évvel ez előtt.” Ő Varga Márta, a Nyíregyházi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Azt is mondogatja, hogy nehéz nyelv a magyar. Még hozzáteszi: a ruszin nyelv elég sok szót átvett a magyarból és a németből, de alapvetően szláv nyelvnek számít.

Az elnök asszony 2007 tavaszán a következő átfogó tájékoztatást adta:
– Hamarosan Ungvárról és Szojváról hív együtteseket, kultúrcsoportokat Nyíregyházára a Nyíregyházi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, amely éppen fél éve működik.

A megyeszékhelyen ötvenen vallják magukat ruszinnak. Ősszel öttagú kisebbségi önkormányzatot választottak, elnök lett Varga Márta, elnökhelyettes Mondik Béla. Az alakuló ülést decemberben tartották nagy érdeklődés mellett, családtagok, gyermekek jelenlétében, ruszin dalokat is énekeltek. Céljuk a ruszin nyelv és kultúra ápolása, a magyar–ruszin kapcsolatok erősítése.

Varga Márta (a Kárpátaljáról átjött magyar származású férje családi nevét vette fel) Kijevben gazdasági főiskolát végzett, Nyíregyházán egy vállalkozásban dolgozik. A kisebbségi elnök hangsúlyozta: a nyíregyháziak hamar és jól befogadták. Hozzátette: a Kárpátokban élő ruszinoknak mindig is jó kapcsolatuk volt megyénkkel. A nyíregyházi görög katolikus templom mellett gyakran hallani a hagyományos köszöntést: Szláva Iszuszu Hrisztu. Jelentése: Dicsértessék a Jézus Krisztus. A Nyíregyházi Főiskola Ukrán–Ruszin Tanszékén természetesen naponta beszélik a nyelvet. A tanszéken és a családoknál ruszinul és lefordítva magyarul is rendszeresen olvasható a Ruszin Világ című újság. Az egyik cikknek ez a címe: Aranymise Nyíregyházán. Egy másik cikk közli, hogy ősszel Kisvárdán is megalakult a ruszin kisebbségi önkormányzat. Egy harmadik cikkből megtudható, hogy a ruszin nyelvi tábor résztvevői Rákóczi Ferencről is tanultak Balatonszepezden.

Varga Márta azt is elmondta: a Kárpátokban sok híres festő és fafaragó volt és van. Tudósokat is adtak a világnak. Hadinka Antal például Budapesten volt akadémikus. Jó tudni: a ruszinok is szétszéledtek a világban. Amerikában, Szerbiában és főleg a szomszédos Szlovákiában és Romániában élnek ruszinok. A békés, mindig is magyarbarát nép fiai, lányai színesítik a nyíregyháziak életét.

Egy előírás szerint legalább 30 kisebbséginek kell lenni, hogy az adott településen megalakulhasson a kisebbségi önkormányzat. 2006-ban Nyíregyházán ötvenen vallották magukat ruszinnak.

Tavasz végén Varga Márta megkereste e sorok íróját, és javasolta: a megyénket, illetve megyénk fontos és érdekes embereit bemutató könyvsorozatban is írjuk meg, hogy a nyíregyházi ruszinok a közelmúltban az ősi földjükre látogattak. Az elnök asszony írásban számolt be a látogatásról. Így:

„A Nyíregyház Ruszin Kisebbségi Önkormányzat egy háromnapos kirándulást és találkozót szervezett a kárpátaljai ruszin kisebbséggel. A fő célunk az volt, hogy jobban megismerjük a mai kárpátaljai ruszinok kultúráját, az életüket és a terveiket. Az útvonalunk úgy volt megtervezve, hogy lehetőségünk legyen megtekinteni a magyarokhoz és a Magyarországhoz szorosan fűződő történelmi helyeket. Első állomásunk a történelemből híres város és a ruszinok kulturális központja, Munkács volt. Varázslatos ez a város a méltóságteljes várral. Itt volt a Rákóczi család fejedelmi sasfészke. A következő utunk egy kis ruszin falucskába, Galambosra vezetett. Itt született az első ruszin kormányzó, Grigorij Zhadkovics. A galambosi ruszin kisebbség állófogadással várt bennünket abban az iskolában, ahol annak idején a kormányzó tanult. A múzeum igazgatója, Margaréta Bedzik bemutatta a múzeumot. Befejezésül az iskola leánykórusa ruszin népdalokat adott elő.

További úticélunk volt a Vereckei-hágó, amelyen át Árpád vezérrel az élen a magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe. A hágón csoportunk megkoszorúzta az emlékművet. A szállásunkra tartva megtekintettük a második világháborúban kialakított Árpád-vonal maradványait. Nagyszőlősre, majd Rahóra látogattunk. Rahónál egybeömlik a Fehér- és a Fekete-Tisza. Innen indul el a Tisza, és folytatja útját fél Európán át. Voltunk annál az emlékműnél, amely Európa földrajzi közepét jelzi, itt ruszin múzeumot látogattunk, és megkínáltak bennünket a ruszinok egyik nemzeti eledelével, bánossal, vagyis puliszkával. Látogatásunk során meggyőződtünk arról, hogy a magyar és a ruszin történelem szorosan összefonódik.” (Nem régen Máriapócson nemzetközi ruszin napokat rendeztek.)

Varga Márta férje Nyíregyházán vállalkozó. Két fiuk van. Az idősebb közgazdász. A fiatalabb a Nyíregyházi Főiskola német–ukrán szakán tanul. Ez az érdekes és értékes család gazdagítja Nyíregyháza lakosságát.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló