Soltész István

Polgármester

Gibárt

Az encsi kistérség igazi gyöngyszeme rendezett portákkal, új házakkal, nívós óvodával, vagyis olyan vonásokkal, ami Abaújra nem igazán jellemző. A település lakói 2006-ban döntöttek az önállósodásról, az Encstől történő elszakadásról. A Hernád közelsége, a szép természeti környezet és a kitűnő közbiztonság garanciája a minőségi életnek, ezért Gibárton találhatók a környék legértékesebb ingatlanjai.

Az abaújszántói körjegyzőséghez tartozó község polgármestere azt mondja: volt valamennyi fejlődés a város peremkerületeként is, de mióta helybeliek irányítanak, többet ki tudnak hozni az adódó lehetőségekből. Az 1963. május 15-én született Soltész István tagja volt az első önálló önkormányzatnak, bár akkor még a Vám- és Pénzügyőrség állományában Hidasnémeti határátkelőjén dolgozott, majd ugyanott parancsnoki kinevezést kapott. Nyugállományba 2009-ben vonult, előtte pár évig a regionális parancsnokságon teljesített szolgálatot. A képviselői munka2006-ban új feladat elé állította a felálló testületet, hiszen mindent az alapoktól kezdtek. Kellett egy polgármesteri hivatal megfelelő műszaki háttérrel és önkormányzati szakemberekkel. Találtak is alkalmas épületet, amiben helyet kapott az óvoda, a könyvtár és az orvosi rendelő. Beindították a közmunkaprogramot, ahol a közfoglalkoztatottak eleinte a község köztereit, úthálózatát tartották karban, majd pályázatokból gépesítették a munkafolyamatot.

Mezőgazdasági üzemmérnökként István úgy gondolta, a kárpótláson szerzett és az azóta vásárolt földeken belevág a mezőgazdasági termelésbe. Azt mondja, megtérült a befektetett munkája és szereti a szakmáját, de a 2014-es választások előtt a településen élők közül sokan benne látták új polgármesterüket. A megkeresések után elvállalta a feladatot, mivel érzett magában ambíciót, hogy elősegítse Gibárt gyorsabb fejlődését. Így lett tiszteletdíjas polgármester. A testületbe több új tag került és a ciklus félidejénél úgy ítéli meg, jó a döntéshozók összetétele, jó irányba haladnak.

A polgármester büszke 23 fős óvodájukra, amely a környék legkapósabb intézménye. A szülők távolabbi településekről, sőt Encs városából is oda hordják csemetéjüket. Két óvónő és egy dajka foglalkozik a gyermekekkel, magas színvonalon.

Pályázat keretében nyertek pénzt az ’56-os emlékpark megépítésére, amit 2016-ban adtak át. A Gibárti Nyár rendezvényt 2015-ben indították útjára, amelyre minden évben várják a helybelieket és az elszármazottakat. Ez a nap a számos program mellett alkalmas az ismerkedésre, az egykori barátok, rokonok és iskolatársak újbóli találkozására is. Ennek időpontja július utolsó szombatja. Fontos feladatokat tudnak megoldani a pályázaton nyert falubusszal is.

A faluban élő amatőr festő- és képzőművész Ferencsák Attila alkotásaival járul hozzá Gibárt arculatának javításához. Műkőből készített domborműveket, az óvodában pedig a négy évszakról alkotott falfestménye takarja a falakat.

Egyedi látványosságként említi a polgármester az ország legrégebbi vízierőművét, amely a Hernádon „teljesít szolgálatot”. Onnan is befolyik némi adó, ahogyan a bejelentett 7-8 többi, építőipari és mezőgazdasági vállalkozótól is.

A közmunka programban önkormányzat földeken zöldségféléket termelnek, melynek nagyobb részét savanyító üzemben értékesítik. Gyártanak betonelemeket a vizes árkok burkolására és térkövezték a járdákat. Nagy gond viszont a munkaerő biztosítása, mert Gibárton alig található szakképzetlen munkanélküli, ezért a szomszédos településekről kell importálni a közfoglalkoztatott létszám jó részét.

A tervek között említi Soltész István a vízi turizmus elindítását, amihez kikötő és csónakház épül, valamint turistaház a vendégek elszállásolására. A Hernádon lehet kajakozni és kenuzni, kerékpáron pedig a környék nevezetességeihez juthatnak el a kirándulók. Ezeket a sporteszközöket pályázati úton akarják beszerezni.

Polgármester úr családfája több évszázadra vezethető vissza Gibárton, vagyis igazi őslakói a településnek. Nagyszülei, szülei saját földjükön gazdálkodtak, amíg arra lehetőségük volt, a kórpótláson azokat a területeket sikerült visszaszerezni a családnak. Ketten voltak testvérek, bátyja néhány éve meghalt.

1991 évben kötött házasságot. Felesége Soltészné Jancsó Éva az Encsi Járási Hivatal Munkaügyi Osztályán dolgozik. Két gyermekük van, Éva 1992 évben született és jelenleg Budapesten dolgozik. Martina 1998 évben született és érettségi előtt áll, majd Budapesten szeretne tovább tanulni.

Célként az Önkormányzat vagyonának gyarapítását, a meglévő leromlott állagú önkormányzati épületek felújítását említi, ezt a célt szolgálják a beadott pályázatok is. A többfunkciós önkormányzati épület energetikai felújításával a településen élők régi álma teljesülne.

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Pecze János

Bánszkyné Szepesi Éva

Mondreánné Lengyel Mária

Mester Lászlóné

Csomós József

Becse Csaba

Orosz Zoltán

Palkó József

Molnár János

Bihi Miklós

Takács Péter

Zavodni Ferenc

Bakos Ferenc

Sivák János

Pecsenye Barna

Lévai István

Takács László

Hanyánszki György

Kucsma István