Lévai István

Polgármester

Hejce

szszb_32_ki_levai_istvan.jpgA Zempléni hegység nyugati oldalában fekvő kis faluba egyre-másra költöznek szlovákai magyarok és szlovákok. A természeti táj és az építészeti értékek mellett megfogja őket a csend, a kitűnő levegő, valamint a jó közbiztonság is. A község említése 2006 január 19-től mégsem az értékei miatt gyakori: ekkor zuhant le a Borsó hegyre egy szlovák katonai repülőgép, ami 42 halálos áldozatot követelt.

Torockó építészetének képei elevenednek fel a látogatóban, amikor Hejce Fő utcájára ér. Egyforma, kétablakos típusházak sorakoznak, amelyek kinézetben hasonlítanak gönc Huszita-házára is. Mindez azért sem lehet véletlen, mert a 15. században cseh husziták telepedtek le az akkori mezővárosban. A látnivalók között az erődtemplomok vonásait magánhordozó római katolikus templom kőfalát kell kiemelni, amiről ma már nem tudják, hogy a tatárok vagy a husziták támadásai ellen építették. Ismert viszont a kastély történelme, amit a 18. században gróf Eszterházy Károly egri püspök építtetett. Az eredetileg copf stílusú épületben 1950-52 között római katolikus papnevelő intézet működött, majd szociális otthonként funkcionált. A falut átszelő Szerencs patak kőhídjai 200 évesek és igazi építészeti értékek. Aki eljut Hejcére, ne felejtse el meglátogatni a többszintes pincesort, ami számos titkos kijáratot rejteget. Egykor ott tárolták az egri várvédők élelmiszer munícióját és a zempléni tájegység kiváló borait.

Ebben a szép fekvésű faluban választották 2014-ben polgármesterré Lévai Istvánt, aki 1967 április 10-én született és tősgyökeres hejcei, akárcsak a felesége családja. Édesapja a vízügynél gépkezelőként dolgozott, édesanyja pedig a helyi szociális otthonban. Családjában volt már polgármester, hiszen bátyja, Csaba 15 éven át, 1990-2005 között töltötte be ezt a tisztséget. Ő ma rokkantnyugdíjas. István megemlíti, hogy abban az időszakban sokat fejlődött Hejce, nagy hangsúlyt fektettek a község arculatának formálására, amihez sok pályázatot nyertek. Hozzáteszi, sokat köszönhetnek elődjének, Rohály Gézának is, aki az oktatóházat hozta létre és elindította a Start munkaprogramot.

A polgármester 1984-ben a Tokaji Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben mezőgazdasági gépszerelőként végzett, majd 1991-ben érettségizett. Tanulmányait folytatva 2008-ban vadgazdálkodási technikus oklevelet szerzett.

Amikor 1990-ben megnyíltak a lehetőségek a vállalkozói szféra irányába, úgy gondolta, megméretteti magát. Belekóstolt a kereskedő és vendéglátó szakmába, üzletet nyitott lakóhelyén és Göncruszkán. Családalapításra 1994-ben került sor, akkor vette feleségül Orosz Évát. Első gyermekük Zsolt 1996-ban született, ő a Debreceni Egyetem történelem szakos hallgatója. Az egy évvel fiatalabb Gábor az Avasi Gimnáziumban tanul.

A községet papíron 240-en lakják, de a valóságban ez a szám csak 180 fő. Többen ugyanis hétvégi háznak tartják fent a családi házat. Lévai István elárulja, vannak eladó ingatlanok Hejcén. Ennek ellenére idáig sikerült megőrizni a lakosság jó összetételét. Jó hírként könyveli el, hogy 2015-ben öt gyermek született, amire már régen volt példa.  Mintegy 15 család Szlovákiából telepedett a faluba, akik hamar beilleszkedtek a helyi közösségbe. Megemlíti azt az eperjesi vállalkozót, aki naponta ingázik a 80 kilométerre fekvő szlovákai város és a falu között, mert Hejcén érzi jól magát.

Úgy érzi, szerencsés helyzetben vannak, mert nincsenek foglalkoztatási gondjaik. A hivatalok, a közös óvoda, a Volán és a MÁV biztosítanak munkahelyeket a helybélieknek. A Start munkaprogramban 30 fő vesz részt, egy részüket Göncruszkáról és Vilmányból „importálják”. Ők az öthektáros barackosban dolgoznak, amiből három hektárt az elmúlt két évben ültettek, de sertéstelepet is fenntartanak, amihez a terményt megtermelik. Ezekből képződik bevétel, azt gépvásárlásra és szerszámok beszerzésére fordítják, de abból épül hamarosan egy fedett, 20×6 méter nagyságú géptároló is. Ebben a ciklusban a Start munkaprogramban öt szociális bérlakást újítottak fel.

A következőkben a fedett körszín felújítása szerepel a kívánságlistán, de pályáztak belterületi utak felújítására is. A távlati tervekben a kajszibarack ültetvénytől sokat remél a polgármester. A zamatos gyümölcs feldolgozására van igény, hiszen a kis tételben készült házi lekvár iránt folyamatos az érdeklődés.

A tulajdonos római katolikus egyházzal szeretnék hasznosítani a szép és nagy értékű kastélyt, amihez már részben megszülettek az elképzelések. Minderre csak annak felújítása után kerülhet sor.

A polgármester az üzleti munka után a vadászatban találta meg a kikapcsolódást. A helyi vadásztársaságba 1994-ben lépett be és kis kitérő után 2017-től újra velük fog vadászni. Húsz évre kapták meg a vadászati jogot, így tartósan végezhetnek vadgazdálkodást a saját területükön.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése