Lévai István

Polgármester

Hejce

szszb_32_ki_levai_istvan.jpgA Zempléni hegység nyugati oldalában fekvő kis faluba egyre-másra költöznek szlovákai magyarok és szlovákok. A természeti táj és az építészeti értékek mellett megfogja őket a csend, a kitűnő levegő, valamint a jó közbiztonság is. A község említése 2006 január 19-től mégsem az értékei miatt gyakori: ekkor zuhant le a Borsó hegyre egy szlovák katonai repülőgép, ami 42 halálos áldozatot követelt.

Torockó építészetének képei elevenednek fel a látogatóban, amikor Hejce Fő utcájára ér. Egyforma, kétablakos típusházak sorakoznak, amelyek kinézetben hasonlítanak gönc Huszita-házára is. Mindez azért sem lehet véletlen, mert a 15. században cseh husziták telepedtek le az akkori mezővárosban. A látnivalók között az erődtemplomok vonásait magánhordozó római katolikus templom kőfalát kell kiemelni, amiről ma már nem tudják, hogy a tatárok vagy a husziták támadásai ellen építették. Ismert viszont a kastély történelme, amit a 18. században gróf Eszterházy Károly egri püspök építtetett. Az eredetileg copf stílusú épületben 1950-52 között római katolikus papnevelő intézet működött, majd szociális otthonként funkcionált. A falut átszelő Szerencs patak kőhídjai 200 évesek és igazi építészeti értékek. Aki eljut Hejcére, ne felejtse el meglátogatni a többszintes pincesort, ami számos titkos kijáratot rejteget. Egykor ott tárolták az egri várvédők élelmiszer munícióját és a zempléni tájegység kiváló borait.

Ebben a szép fekvésű faluban választották 2014-ben polgármesterré Lévai Istvánt, aki 1967 április 10-én született és tősgyökeres hejcei, akárcsak a felesége családja. Édesapja a vízügynél gépkezelőként dolgozott, édesanyja pedig a helyi szociális otthonban. Családjában volt már polgármester, hiszen bátyja, Csaba 15 éven át, 1990-2005 között töltötte be ezt a tisztséget. Ő ma rokkantnyugdíjas. István megemlíti, hogy abban az időszakban sokat fejlődött Hejce, nagy hangsúlyt fektettek a község arculatának formálására, amihez sok pályázatot nyertek. Hozzáteszi, sokat köszönhetnek elődjének, Rohály Gézának is, aki az oktatóházat hozta létre és elindította a Start munkaprogramot.

A polgármester 1984-ben a Tokaji Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben mezőgazdasági gépszerelőként végzett, majd 1991-ben érettségizett. Tanulmányait folytatva 2008-ban vadgazdálkodási technikus oklevelet szerzett.

Amikor 1990-ben megnyíltak a lehetőségek a vállalkozói szféra irányába, úgy gondolta, megméretteti magát. Belekóstolt a kereskedő és vendéglátó szakmába, üzletet nyitott lakóhelyén és Göncruszkán. Családalapításra 1994-ben került sor, akkor vette feleségül Orosz Évát. Első gyermekük Zsolt 1996-ban született, ő a Debreceni Egyetem történelem szakos hallgatója. Az egy évvel fiatalabb Gábor az Avasi Gimnáziumban tanul.

A községet papíron 240-en lakják, de a valóságban ez a szám csak 180 fő. Többen ugyanis hétvégi háznak tartják fent a családi házat. Lévai István elárulja, vannak eladó ingatlanok Hejcén. Ennek ellenére idáig sikerült megőrizni a lakosság jó összetételét. Jó hírként könyveli el, hogy 2015-ben öt gyermek született, amire már régen volt példa.  Mintegy 15 család Szlovákiából telepedett a faluba, akik hamar beilleszkedtek a helyi közösségbe. Megemlíti azt az eperjesi vállalkozót, aki naponta ingázik a 80 kilométerre fekvő szlovákai város és a falu között, mert Hejcén érzi jól magát.

Úgy érzi, szerencsés helyzetben vannak, mert nincsenek foglalkoztatási gondjaik. A hivatalok, a közös óvoda, a Volán és a MÁV biztosítanak munkahelyeket a helybélieknek. A Start munkaprogramban 30 fő vesz részt, egy részüket Göncruszkáról és Vilmányból „importálják”. Ők az öthektáros barackosban dolgoznak, amiből három hektárt az elmúlt két évben ültettek, de sertéstelepet is fenntartanak, amihez a terményt megtermelik. Ezekből képződik bevétel, azt gépvásárlásra és szerszámok beszerzésére fordítják, de abból épül hamarosan egy fedett, 20×6 méter nagyságú géptároló is. Ebben a ciklusban a Start munkaprogramban öt szociális bérlakást újítottak fel.

A következőkben a fedett körszín felújítása szerepel a kívánságlistán, de pályáztak belterületi utak felújítására is. A távlati tervekben a kajszibarack ültetvénytől sokat remél a polgármester. A zamatos gyümölcs feldolgozására van igény, hiszen a kis tételben készült házi lekvár iránt folyamatos az érdeklődés.

A tulajdonos római katolikus egyházzal szeretnék hasznosítani a szép és nagy értékű kastélyt, amihez már részben megszülettek az elképzelések. Minderre csak annak felújítása után kerülhet sor.

A polgármester az üzleti munka után a vadászatban találta meg a kikapcsolódást. A helyi vadásztársaságba 1994-ben lépett be és kis kitérő után 2017-től újra velük fog vadászni. Húsz évre kapták meg a vadászati jogot, így tartósan végezhetnek vadgazdálkodást a saját területükön.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése