Kucsma István

Jegyző

Gönc

A közel 2500 lelkes kisváros a Zemplén-hegység lábánál, a Hernád folyó völgyében fekszik. A település híres lakója volt az első magyar bibliafordító, Károli Gáspár, aki 1563-tól haláláig élt Göncön. Emlékét ma múzeum és bibliakiállítás őrzi. A copfstílusban épült egykori Pálffy-kastély ma gyermekotthonnak ad helyet. A városka főutcáján található a ma tájházként működő Huszita-ház, az erődszerű lakóépület, amely a XIX. század végi életmód tárgyi emlékeit mutatja be.

E történelmi emlékekben gazdag – mellesleg kajszibarackjáról és az abból készült pálinkájáról világhíres – település közigazgatásának jeles képviselője Kucsma István jegyző, aki több mint három évtizede tevékenykedik Göncön. Saját földjükön gazdálkodó földműves szülei egy „komplett gazdaságot” működtettek a tsz-szervezésig, amíg ők is be nem léptek a szövetkezetbe. A család legidősebb gyermekeként Hernádkércsen született 1949. október 9-én. Húga, Katalin, pedagógus, ugyancsak pedagógus férjével két gyermeket nevelnek Baktakéken. Szintén két gyermeke van Ferenc öccsének is, aki Dunántúlon, Úrkúton él.

A háromgenerációs családban hamar megismerkedett a paraszti munka fortélyaival, hamar kivette részét a jószágok etetésében, ellátásában, a mezőgazdasági munkákban. Mindezek mellett arra is szakított időt, hogy részt vegyen a honismereti szakkör munkájában (középiskolásként szülőfaluja külterületi dűlőneveit dolgozta fel egy tanulmányban), és közben sportolt is, főleg atletizált és kézilabdázott.

Az encsi Váci Mihály Gimnáziumban karakteres tanárai gondoskodtak arról, hogy sikeresen érettségizzen. Képesítés nélküli nevelőként a mérai általános iskolában próbálta ki először kommunikációs képességeit, majd hamarosan az államigazgatásba került: előbb Rásonysápberencsen volt előadó, majd Léh község tanácsának lett előbb megbízott, később kinevezett vb-titkára.

Innen került 1973. január 1-jétől Göncre, ahol a községi tanács vb-titkára volt 1988-ig, majd a nagyközségi közös tanács vb-titkára 1989 november 30-ig. Ettől kezdve a nagyközségi önkormányzat jegyzője, 2001-től pedig a városi önkormányzat jegyzője, mely szervezet 2002. január 1-jétől körzetközponti szerepkört is betölt.

Természetesen tevékenységéhez mindig igyekezett megszerezni a szükséges szakmai ismereteket. 1970 és 1972 között az akkor induló tanácsakadémiára járt Veszprémbe, ez az Államigazgatási Főiskola kiegészítő tagozatán folytatott tanulmányokkal bővült ki 1979 és 1981 között. Főiskolai végzettségnek számító önkormányzati-gazdasági szervező szakképzettséget szerzett 1999-ben, és közigazgatási szakvizsgát tett 2000-ben. Mindemellett számítógépes ismeretekkel, ECDL-vizsgával is rendelkezik. A város közéletének aktív részese, szinte egyetlen rendezvény nem múlik el nélküle. Eddigi tevékenységét 1979-ben a Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetéssel, a Tanácsi Törzsgárda bronz és ezüst fokozatával és 1990-ben BM-dicsérettel ismerték el.

Kucsma István úgy véli: – Jogalkalmazóként ezt a munkát csak szívvel-lélekkel szabad végezni. Munkámban Deák Ferenc szavai „vezérelnek”: „Mi mindent megteszünk, amit tennünk lehet, mi elmegyünk addig, ameddig mennünk szabad s midőn túl menünk, azt a kötelesség tiltja.”

A hatáskör címzettje mindig a jegyző, bármilyen hatósági és államigazgatási ügyben. Ez nem azt jelenti, hogy mindent neki kell eldöntenie, ám mindenről tudnia kell, hisz mindenért felelős.

Mivel az atomizált önkormányzatiságra épülő hatósági munka ellátása túl drága, a mai közigazgatás abba az irányba mozdult el, hogy – az önkormányzatiság tiszteletben tartása mellett – a szakirányú, szaktudást igénylő speciális feladatokat olyan szervezetekre bízzák, amelyek létre tudják hozni a szükséges hátteret, tudást tudnak mögé rendelni.

Bár a közigazgatás reformja nem valósult meg, az élet felgyorsított egy sor olyan folyamatot, amelyek változást idéznek elő (pl. kistérségek kialakulása). Szeretek emberekkel foglalkozni, akkor van sikerélményem, ha az ügyfél elégedetten távozik a hivatalból. Igaz, ez nem sikerülhet mindig, hisz mi nem igazságot szolgáltatunk, hanem jogot alkalmazunk.

1975-ben kötött házasságot Balogh Jolánnal, aki gyógyszertári asszisztens. Szabadidejét legszívesebben kertjében tölti, amelyben a számtalan zöldség és gyümölcs mellett természetesen ott találhatók a környék nevezetes gyümölcsfái, a kajszibarackfák is. Több mint két évtizede rendszeres látogatója a mindössze harminc kilométerre fekvő kassai Thália Színház előadásainak, most is van bérletük.

A település jegyzőjeként a köz javára szeretné egészségben végigdolgozni hátralévő alkalmazotti éveit. Reméli, hogy a körzetközponti kisvárosnak sikerül kitörnie abból a zártságból, amelybe az elmúlt évtizedekben került, és az itt élők munkájuk révén tisztességes megélhetéshez juthatnak.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Pecze János

Bánszkyné Szepesi Éva

Csomós József

Molnár János

Sivák János

Pecsenye Barna

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!