Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Pecsenye Barna
Igazgatósági elnök
Gönc
Fiatalon kötelezte el magát az állattenyésztéssel és a mezőgazdasággal, ahol egymást váltják a sikerek a kudarcokkal. Ebben a hektikus szférában 40 éve megállja a helyét Pecsenye Barna, akit a Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet tagsága kilenc évvel ezelőtt választott meg elnökének. Gyermekei apjuk nyomdokaiba léptek, új ötleteikkel fellendítettek néhány üzletágat.
Mérán született 1958-ban és ott járta ki az általános iskolát. A közeli Abaújszántó mezőgazdasági szakközépiskolájában érettségizett, majd Kaposvár főiskoláján szerzett diplomát általános állattenyésztő szakon. Első munkahelyként Gönc Dobó István Termelőszövetkezetét említi, ahol 1976-ban üzemmérnökként alkalmazták. Két év múlva egyesültek a göncruszkai Kossuth Tsz-szel, innentől nagyobb területen gazdálkodtak. Volt 360 tejelő tehenük, ám az állomány a növendék borjúkkal elérte az 500 darabot. Emellett tartottak 200 darab húsmarhát is. A takarmány előállításához és más kultúrnövények termesztéséhez akkor 3600 hektár terület állt rendelkezésre.
A politikai helyzet folyamatosan változott és voltak olyan irányzatok, amelyek a nagy gazdaságok megszüntetésére irányultak. Volt például olyan elfogadott törvény, amelyik megtiltotta az egykori termelőszövetkezeteknek a földvásárlást amely jelenleg is érvényben van. Ezért a gönci Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet ma bérelt szántókon gazdálkodik. Az általuk művelt 850 hektárból 300 hektáron olajtököt termesztenek, aminek jó a piaca. Ezen kívül búzát, kukoricát, árpát, burgonyát és silónövényeket termesztenek, amiből a még megmaradt 100 darab fejőstehén takarmányát biztosítják. A jelen időszakban ez az ágazat a hazai piacon jelen lévő olcsó külföldi tej miatt nem gazdaságos.
Emellett a híres kajszibaracktermő helyen ők is termelik ezt az ízletes, népszerű gyümölcsöt. Saját területük csupán 1,5 hektár, de ehhez bérelnek a tulajdonosoktól gyümölcsös területeket. Vállalnak szolgáltatást is, ami a fák metszésétől a permetezésen át a gyümölcs leszedéséig terjed. Ehhez jól felszerelt modern gépekkel, minőségi gépállománnyal rendelkeznek. A szövetkezet 56 embernek ad munkát, amely létszámot szükség esetén 25-30 idénymunkással növeli.
Jelentős húzóágazatuk a gyümölcsszeszfőzés, főszezonban napi kétezer liter pálinka előállítását végzik. Hagyományos kisüsti pálinkát állítanak elő, ami azt jelenti, hogy tisztán gyümölcsből kétszeres lepárlással legalább 50 fokos párlat kerül ki az üzemükből. Mindehhez egy ezerliteres és két darab hétszáz literes rézüst áll rendelkezésükre, amelyek éves szinten 70 ezer hektoliter fok pálinkát adnak, aminek 60 százaléka barackpárlat. Építettek palackozó üzemet, így eredeti gönci kajszibarack pálinka kerül a különböző kiszerelésű üvegekbe melyek ma „A Gönci” nevet viselik, de értékesítenek szilva és vilmoskörte pálinkát is. A minőségi alapanyagot – a gönci kajszibarack unióvédett és tájvédett oltalom alatt áll – helyben vásárolják fel gyümölcs formájában. Folyamatban van egy új dizájn bevezetése, amivel már megjelentek az utóbbi hónapok pálinkaversenyein és elnyerték vele a szakma és a fogyasztók tetszését. A gyulai és a keceli Kárpát-medencei pálinka versenyekről arany és ezüstérmekkel tértek haza, amivel tovább növelték a kiváló termék hírnevét. Megemlíti még az erdészeti tevékenységet, ami eléggé lecsökkent. Összességében évek óta stabil a gazdálkodásuk.
Pecsenye Barna 1979-ben nősült, felesége Encsen a Kazinczy Általános Iskola biológia-földrajz szakos tanára volt nyugdíjba vonulásáig. Jelenleg a család mindennapjait igazgatja. A család 1986-ig Göncruszkán élt, majd a gyermekek iskoláztatása miatt Encsre költöztek. Milán 1980-ban született, ő Tokajban érettségizett a kereskedelmi középiskolában. Erdészeti vállalkozó Mérán és és tulajdonosa egy üzletháznak, míg felesége méterárú boltot működtet.
Kristófnak (1983) gépészmérnökként Encsen Kft.-je van, és gyümölcstermesztéssel is foglalkozik. Kajszibarackot és szilvát termeszt. Újabb terve, hogy a helyben termelt gyümölcsöket kész termékként tudja tovább fogalmazni. Felesége jelenleg két gyermeküket neveli, a 4 éves Annát és a másfél éves Leventét akik kellemes időtöltést biztosítanak a nagyszülőknek.
Réka (1989) agrármérnöki és mezőgazdasági informatikus végzettséggel Encsen falugazdász. A közelmúltban fiatal gazda pályázatot nyert, ő is a mezőgazdaságban szeretne dolgozni. Párja szintén a mezőgazdaságban is érdekelt.
A családfő régi hobbija a sportvadászat, tagja a Hernádvölgye Horgász- és Vadász Egyesületnek. Elárulja, egy-egy szép szarvast inkább futni hagy, mert nincs szíve meghúzni a ravaszt.
Tervei között még egy választási ciklus megnyerése szerepel a szövetkezet igazgatóságának élén, hogy megkezdett programját végre tudja hajtani.
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése