Pecsenye Barna

Igazgatósági elnök

Gönc

szszb_32_ki_pecsenye_barna.jpgFiatalon kötelezte el magát az állattenyésztéssel és a mezőgazdasággal, ahol egymást váltják a sikerek a kudarcokkal. Ebben a hektikus szférában 40 éve megállja a helyét Pecsenye Barna, akit a Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet tagsága kilenc évvel ezelőtt választott meg elnökének. Gyermekei apjuk nyomdokaiba léptek, új ötleteikkel fellendítettek néhány üzletágat.

Mérán született 1958-ban és ott járta ki az általános iskolát. A közeli Abaújszántó mezőgazdasági szakközépiskolájában érettségizett, majd Kaposvár főiskoláján szerzett diplomát általános állattenyésztő szakon. Első munkahelyként Gönc Dobó István Termelőszövetkezetét említi, ahol 1976-ban üzemmérnökként alkalmazták. Két év múlva egyesültek a göncruszkai Kossuth Tsz-szel, innentől nagyobb területen gazdálkodtak. Volt 360 tejelő tehenük, ám az állomány a növendék borjúkkal elérte az 500 darabot. Emellett tartottak 200 darab húsmarhát is. A takarmány előállításához és más kultúrnövények termesztéséhez akkor 3600 hektár terület állt rendelkezésre.

A politikai helyzet folyamatosan változott és voltak olyan irányzatok, amelyek a nagy gazdaságok megszüntetésére irányultak. Volt például olyan elfogadott törvény, amelyik megtiltotta az egykori termelőszövetkezeteknek a földvásárlást amely jelenleg is érvényben van. Ezért a gönci Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet ma bérelt szántókon gazdálkodik. Az általuk művelt 850 hektárból 300 hektáron olajtököt termesztenek, aminek jó a piaca. Ezen kívül búzát, kukoricát, árpát, burgonyát és silónövényeket termesztenek, amiből a még megmaradt 100 darab fejőstehén takarmányát biztosítják.  A jelen időszakban ez az ágazat a hazai piacon jelen lévő olcsó külföldi tej miatt nem gazdaságos.

Emellett a híres kajszibaracktermő helyen ők is termelik ezt az ízletes, népszerű gyümölcsöt. Saját területük csupán 1,5 hektár, de ehhez bérelnek a tulajdonosoktól gyümölcsös területeket. Vállalnak szolgáltatást is, ami a fák metszésétől a permetezésen át a gyümölcs leszedéséig terjed. Ehhez jól felszerelt modern gépekkel, minőségi gépállománnyal rendelkeznek. A szövetkezet 56 embernek ad munkát, amely létszámot szükség esetén 25-30 idénymunkással növeli.

Jelentős húzóágazatuk a gyümölcsszeszfőzés, főszezonban napi kétezer liter pálinka előállítását végzik. Hagyományos kisüsti pálinkát állítanak elő, ami azt jelenti, hogy tisztán gyümölcsből kétszeres lepárlással legalább 50 fokos párlat kerül ki az üzemükből. Mindehhez egy ezerliteres és két darab hétszáz literes rézüst áll rendelkezésükre, amelyek éves szinten 70 ezer hektoliter fok pálinkát adnak, aminek 60 százaléka barackpárlat. Építettek palackozó üzemet, így eredeti gönci kajszibarack pálinka kerül a különböző kiszerelésű üvegekbe melyek ma  „A Gönci”  nevet viselik, de értékesítenek szilva és vilmoskörte pálinkát is. A minőségi alapanyagot – a gönci kajszibarack unióvédett és tájvédett oltalom alatt áll – helyben vásárolják fel gyümölcs formájában. Folyamatban van egy új dizájn bevezetése, amivel már megjelentek az utóbbi hónapok pálinkaversenyein és elnyerték vele a szakma és a fogyasztók tetszését. A gyulai és a keceli Kárpát-medencei pálinka versenyekről arany és ezüstérmekkel tértek haza, amivel tovább növelték a kiváló termék hírnevét. Megemlíti még az erdészeti tevékenységet, ami eléggé lecsökkent. Összességében évek óta stabil a gazdálkodásuk.

Pecsenye Barna 1979-ben nősült, felesége Encsen a Kazinczy Általános Iskola biológia-földrajz szakos tanára volt nyugdíjba vonulásáig. Jelenleg a család mindennapjait igazgatja. A család 1986-ig Göncruszkán élt, majd a gyermekek iskoláztatása miatt Encsre költöztek. Milán 1980-ban született, ő Tokajban érettségizett a kereskedelmi középiskolában. Erdészeti vállalkozó Mérán és és tulajdonosa egy üzletháznak, míg felesége méterárú boltot működtet.

Kristófnak (1983) gépészmérnökként  Encsen Kft.-je van, és gyümölcstermesztéssel is foglalkozik. Kajszibarackot és szilvát termeszt. Újabb terve, hogy a helyben termelt gyümölcsöket kész termékként tudja tovább fogalmazni. Felesége jelenleg két gyermeküket neveli, a 4 éves Annát és a másfél éves Leventét akik kellemes időtöltést biztosítanak a nagyszülőknek.

Réka (1989) agrármérnöki és mezőgazdasági informatikus végzettséggel Encsen falugazdász. A közelmúltban fiatal gazda pályázatot nyert, ő is a mezőgazdaságban szeretne dolgozni. Párja szintén a mezőgazdaságban is érdekelt.

A családfő régi hobbija a sportvadászat, tagja a Hernádvölgye Horgász- és Vadász Egyesületnek. Elárulja, egy-egy szép szarvast inkább futni hagy, mert nincs szíve meghúzni a ravaszt.

Tervei között még egy választási ciklus megnyerése szerepel a szövetkezet igazgatóságának élén, hogy megkezdett programját végre tudja hajtani.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése