Bakos Ferenc

Polgármester

Regéc

A kis abaúji falu mindenese akár várkapitányi rangot is érdemelne, olyan sokat tett az egykor főúri családok rezidenciájaként szolgáló erődítményért. Elődjével, Kormos Istvánnal és barátaikkal kiépítették a várhoz vezető utat, kiirtották a falakat beborító évszázados bozótot és elérték, hogy a régészek ásatásokat kezdhessenek a romok között. A rekonstrukció első látványos eredménye az Öregtorony helyreállítása, amiben bemutató termek kapnak helyet.

A regéci várat 1686-ban Caprara osztrák generális romboltatta le, köveit a környékbeliek elhordták, majd az időjárás amortizálta. Lokálpatrióták fogtak össze a rekonstrukciójáért, aminek eredményeként 1999-ben megkezdődött a feltárása. Az Aba nemzetség építette erődítményről 1307-ből származik az első dokumentáció, de egykori tulajdonosai között megtalálható Zsigmond király, a Hunyadiak, Szapolyaiak, Serédyek, Alaghyak, Eszterházyak és Rákócziak is. Zrínyi Ilona fiával, II. Rákóczi Ferenccel 1677-től öt éven át élt a falak között, vagyis a fejedelem ott töltötte kisgyermekkorát.

A történelem lehelete belengi tehát a térséget, ami nemzeti érzéssel vegyülve sikerre vezethet. Így gondolta az 1970-ben született Bakos Feri is, akinek regéci ősei az 1600-as években kaptak nemesi oklevelet. Ő helyben kezdte tanulmányait, a felső tagozatot pedig Göncön végezte. Gépszerelő szakmunkás bizonyítványt Miskolcon a 100. számú Szakmunkásképzőben szerzett, majd a vizsolyi téesz forgácsoló műhelyében helyezkedett el. A MÁV miskolci járműjavítójában is dolgozott néhány évet, de rájött, hogy neki a Zemplén csendje, nyugalma jelenti a boldogságot, így az Északerdőhöz vetette fel magát. Ekkor került haza Regécre, ahonnan azóta sem vágyik el. Ismerték elkötelezettségét, ezért 1993-ban átcsábították az önkormányzathoz. 1996-tól a falugondnoki feladatokat látta el, közmegelégedésre. Munkájának is köszönhette, hogy 1995-ben megválasztották önkormányzati képviselőnek, majd alpolgármesternek, 2014-ben pedig polgármesternek. Így már 23 éve van beleszólása faluja életébe. Ő minden idegszálával küzd a kis ékszerdoboz település életminőségének javításáért, megmaradásáért. Regéc állandó lakóinak száma ugyanis mára 100 fő alá csökkent és mindig lehet eladó ingatlant találni a faluban. Azokat főként alföldi és fővárosi családok vásárolják meg, akik magasan tartják az árat. A polgármester ennek csak részben örül, mert a helybeli fiatalok így nem tudnak olcsó lakáshoz jutni, ami kétségessé teszi helyben maradásukat. Az ott élők többsége elérte a nyugdíjkorhatárt, amely állapot nem igazán biztató a jövőre nézve. Mivel a térségben kevés a munkahely, a megtartó erőt csak a lokálpatrióta szemléletre lehet építeni. Ezért vágtak bele 2012-ben a Start közmunkaprogramba is. Egykor a községben szinte minden család tartott tehenet, és mintegy múltidéző gyanánt pályázati pénzből vásároltak 16 darab limuzinfajta szarvasmarhát és hozzájuk egy bikát. Utóbbit Bakos Feri azzal a feladattal bízta meg, hogy teljesítse kötelességét. Szavainak volt hatása, hiszen a szaporulatból a létszám folyamatosan bővül és ma már 44 szarvasmarha legelészik a környező hegyoldalakon. A növendék bikaborjúkat értékesítik és ebből bevételhez jutnak.

A helyi vezetés elképzeléseinek komoly gátat szab a környezetvédelem, mivel Regéc térségét lakott területtel együtt Natura 2000-be sorolták, a környező legelőket pedig ősgyeppé minősítették. Ezzel a gazdálkodás ellehetetlenült, az állatállomány abrakját is máshol kell megtermelni. Ahol engedélyezett a kaszálás, ott összegyűjtik a szénát, illetve a programban foglalkoztatott 15 ember tisztítja a legelőket. A polgármester adatokkal támasztja alá, hogy érdemes volt belevágni az állattartásba, mert kezd megtérülni a befektetett munka. Egyedüli gondot a munkaerő biztosítása jelenti, mert egyre fogy a hadra fogható ember, pedig a 100 hektár gyepterületet és a 60 hektár erdőt valakikkel műveltetni kell.

Regéc még nem összkomfortos, aminek több oka is van. Az ivóvízvezeték kiépült, de a gázt nem igényelték a helybéliek, bízva a közeli erdők faállományában. A szennyvízkérdés most került napirendre és több lehetőség is kínálkozik. Tudják, hogy a minőségi turistaforgalom igényeit ki kell szolgálni, márpedig a régió nem szűkölködik vonzerőben. A vár, valamint Abaúj és a szomszédos Zemplén egyéb látványosságai sok turistát vonzanak, de az országos túraútvonalakon is sokan érkeznek a faluba. A vendégek fogadását ma a falusi turizmus keretében és panzióban oldják meg, egyszerre 60-70 szálláshelyet kínálnak. Elkelne egy szálloda is a szolgáltatások minőségének javításáért.

A helybeliek ellátásába bekapcsolódott a polgármester felesége, aki élelmiszer boltot üzemeltet. Lányuk, a 21 éves Anita jelenleg a fodrász szakmában érdekelt, de vonzódik a turisztikához. Utóbbinak a fejlődő Regécen még hasznát veheti.

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Pecze János

Bánszkyné Szepesi Éva

Mondreánné Lengyel Mária

Mester Lászlóné

Csomós József

Becse Csaba

Orosz Zoltán

Palkó József

Molnár János

Bihi Miklós

Takács Péter

Zavodni Ferenc

Sivák János

Pecsenye Barna

Lévai István

Takács László

Hanyánszki György

Soltész István

Kucsma István