Abaújkér

A község természeti viszonyai nagyon érdekes képet mutatnak. Keletről a középkori eredetű Eperjes-Tokaji hegység határolja, másik oldalon a Hernád vidéke. Felszíne fennsíkok, dombok, hegységek változatos összefüggéséből alakul, látványossága az Aranyosi-völgy. Bővelkedik forrásokban, van ásványos és gyógyvize, de mezőgazdasági szempontból is termékeny vidék. A helység területét a honfoglalás után a Kér-Kare nemzetség nyerhette el, a nemzetség emléke a község nevében maradt fenn. Első okleveles említése 1235-ből maradt ránk, szőlőművelése az elsők közül való a megyében, már 1326-ban nagyobb kiterjedésű szőlőiről tesznek említést. Plébániája és temploma az Árpádok idejéből való, a műemlék templom az 1200-as években épült, ezt a déli külső falán talált román kori ajtókeret is bizonyítja.

A ma közel hétszáz fős település polgármestere Palkó József 1948. május 15-én született Abaújkéren. Édesapja molnár mester volt, a miskolci István-malom főmolnárságáig vitte, sajnos nagyon fiatalon, negyvenegy éves korában meghalt. A ma már nyugdíjas édesanyja a kereskedelemben, vendéglátásban dolgozott. András nevű öccse jelenleg Abaújszántón él, Margit húga Budapesten egy fodrászatban dolgozik. Bár a tanulásban nem különösebben jeleskedett, azért szerette a matematikát és Szabó Sándorné tanító néni jóvoltából a humán tárgyakat. Szabadidejében elsősorban a nyúl- és galambtenyésztéssel foglalkozott, és már ekkor szívesen lejárt a haverokkal pecázni a Hernádra.

A szerencsi 118. Számú Szakmunkásképző Intézetben tanulta a géplakatos szakma elméleti ismereteit, a vilmányi gépállomásra járt szakmai gyakorlatra. Ezerkilencszázhatvanhattól Balassagyarmaton a határőrségnél szolgált huszonhét hónapot. Leszerelése után a KPM Közúti Igazgatóságán dolgozott, gépkocsivezető, nehézgépkezelő volt, közben Encsen a Váci Mihály Gimnázium levelező tagozatán leérettségizett. Másfél évtizedet töltött itt, időközben tanfolyamokon képezte magát, még vendéglátói-pari üzletvezetői képesítést is szerzett.

Ezerkilencszáznyolcvanötben pályázat útján lett a helyi ÁFÉSZ 4. számú boltjának vezetője. Bekapcsolódott a helyi közösségi életbe, tanácstaggá választották, a helyi népfront elnöke, majd a rendszerváltás idején, amikor a település Abaújszántóhoz tartozott, községi elöljáró lett. Ezerkilencszázkilencvenkilencben három induló közül, nagy fölénnyel választotta meg a település lakossága polgármesterének, azóta még kétszer újraválasztották. Kezdő polgármesterként még egy asztala, széke sem volt, való igaz, mindent a nulláról kellett kezdeniük. Az azóta eltelt több mint egy évtizedben jelentőset lépett előre a korábban teljesen elhanyagolt település.

Ezerkilencszázkilencvenegyben önerőből egészséges vizet adtak a falunak, majd visszaállították a háziorvosi szolgálatot és a falugondnoki rendszert. Aztán kiépült a gázhálózat és a telefonhálózat, benzinkút épült a faluban, majd ravatalozót építettek Abaújkéren és a hozzátartozó településrészen, Aranyoson. Ezerkilencszázkilencvennégyben készült el az idősek otthona, több utcát leaszfaltoztak, létrejött a kábeltévé-hálózat, majd kialakították a körjegyzőséget, amelyhez négy település (Abaújkér, Abaújalpár, Hernádbüd és Pere) tartozik. Az elmúlt években készült el a millenniumi emlékpark, a faluház és felújították a polgármesteri hivatalt is. A településen harminc gyerekkel egycsoportos óvoda működik, iskolásaink közül az alsósok helyben tanulnak, a felsősök bejárnak Encsre és Abaújszántóra.

– Nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom a helyi képviselő-testülettel – mondja a polgármester úr –, közülük hat képviselővel már ezerkilencszázkilencven óta együtt dolgozunk a településért, a jegyző vezetésével hozzáértő szakapparátus jött létre. Ha volt egy jó ötlet azt mindenki támogatta, igaz mindig számon kérték az elvégzett munkát, de soha sem akadályozták a községgel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseimet. Úgy érzem, a lakosság nagy többsége elfogad és támogat.

A polgármester úr két évtizeden át a helyi sportegyesület elnöke volt, ma is segíti a focicsapatot. Ezerkilencszázhetvenben kötött házasságot Németh Margittal, aki egész életét a kereskedelemben töltötte, ma is boltvezető a faluban.

Házasságukból két gyermek született: ezerkilencszázhetvenegyben József, aki számítástechnikai szakember, Budapesten él, egy hatéves kisfiú, Máté, édesapja. Anita ezerkilencszázhetvenkettőben jött a világra, ő óvodapedagógus, a helyi óvoda vezetője, egy nyolcéves fiú és egy négyéves lány édesanyja. A polgármester úr szabadidejében legszívesebben az unokáival foglalkozik, és máig sem hagyott fel gyerekkori szenvedélyével, a horgászással. Ha csak tehetik, idejüket Tiszavasváriban, a hétvégi házukban töltik, gyakran megfordulnak ott, de évente néhányszor színházba is eljutnak. Eddigi életével elégedett, szeretné, ha a falujában minél hamarabb kiépülne a szennyvízcsatorna és megvalósulna régi álma: egy bentlakásos szociális otthon.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)