Záhony

Felső-Szabolcsban és a Rétközben lendíthet egyet a fejlődés kerekén a nemrég alakult Kiút Térségfejlesztési Egyesület. Az ötletgazda, a fő szervező a Kisvárdán élő, de Záhonyhoz és a térséghez ezer szállal kötődő, jó nevű Rákóczi András. Talán nem véletlen, hogy őt választották meg a sokat ígérő civil szervezet elnökének.

Az alakulás után nem sokkal a közvéleményt így tájékoztatták: „Legfőbb cél a felső-szabolcsi és a rétközi régió gazdasági, közlekedési, idegenforgalmi és kulturális fejlődésének elősegítése. Így határozta meg feladatát a közelmúltban Záhonyban megalakult Kiút Térségfejlesztési Egyesület. A záhonyi iroda vezetőjének, az egyesület ügyvezető elnökének Rákóczi Andrást választották. A tervekről ő adott információt.

Elmondta: a záhonyi vasútigazgatóság mellett a környékbeli önkormányzatok és néhány vállalkozó alapította a civil szervezetet, de csatlakozott egy kárpátaljai, pontosabban csapi cég is.

Az egyesület pályázni fog kistérségi fejlesztések támogatására. Az egyik konkrét terv a Kisvárda és Döge közti kerékpárút megépítése. A térség (tizenöt település) földterületének digitális térképét is elkészítik. Befektetőket csalogatnak a térségbe, elősegítik a foglalkoztatást és az átképzést. Záhony szerepének növekedése miatt nyelvoktató iskolát is szeretnének beindítani. Az egyesület elnevezésének kettős jelentősége van: keresik a kiutat az elmaradottságból, másrészt szeretnék, ha az M3-as autópálya kivezető szakasza Záhony mellett haladna el. Az egyesület közreműködésével a Tisza-Gabonaker Kft. kikötőt épít Záhony mellett, így beindulhat majd a vízi szállítás is.”

Annak idején az MTI a következőket tette közzé: „Az M3-as autópálya tervezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nyomvonalának megváltoztatását javasolja az illetékeseknek a záhonyi Kiút Térségfejlesztési Egyesület. Erről adott tájékoztatót Rákóczi András, a civil szervezet elnöke. Elmondta: a felső-szabolcsi és a rétközi térségben működő tizenöt nagy gazdasági társaság, három térségfejlesztési társulás (harmincegy önkormányzat) és huszonhat magánszemély által alapított egyesület azt szeretné, ha a sztráda Barabás helyett Záhonynál lépné át a magyar– ukrán határt. Az elképzelés szerint az autópálya Nyíregyháza és Vásárosnamény között az eredetileg tervezett útvonalon épülne meg, Vásárosnaménytól viszont nem a barabási nyomvonalon haladna, hanem északi irányba fordulva, a Lövőpetri–Jéke–Tornyospálca–Mándok útvonalon közelítené meg a záhony-csapi határállomást.

A nyomvonal változást azzal indokolják, hogy Záhony Európa és Ázsia kapcsolatában kiemelkedő jelentőségű kereskedelmi központ. Záhony stratégiai szerepét az Európai Unió is elismerte azzal, hogy 5,5 millió euró támogatást adott a vasúti átrakókörzet korszerűsítéséhez, illetve közel egymillió euróval segítette a határállomás és az átkelést szolgáló Tisza-híd bővítését – hangsúlyozta Rákóczi András.

Hozzátette: Brüsszel az európai V. számú közlekedési folyosó egyik magyarországi állomásaként tartja számon Záhonyt, és helsinki döntésének megfelelően azt javasolja a magyar illetékeseknek, hogy a korridor hazai útvonala Záhonyon át induljon Ungvár–Lemberg–Kijev irányába. A civil szervezet ügyvezető elnöke fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a záhonyi, illetve a határ túloldalán, a csapi különleges vállalkozási övezet léte is erősíti javaslatukat, az M3-as autópálya nyomvonalának Vásárosnamény–Záhony közötti kialakítását.”

Említést érdemel, hogy 2000 tavaszán Nyíregyházán és Záhonyban nemzetközi konferenciát tartottak az Európa és Ázsia kapcsolata a páneurópai V. közlekedési folyosón címmel. A nagy rendezvény szervezője volt a szóban forgó egyesület, a Megyei Közlekedéstudományi Egyesület, valamint a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. Hangsúlyoznunk kell: a konferencia résztvevői egyetértettek Záhony fejlesztésével és azzal, hogy az autópálya itt menjen át Ukrajnába.

A teljesség igénye nélkül említjük, hogy az egyesületet segíti Kovács József, Soltész László, és Bátyi Ferenc. Tagja az egyesületnek Palkó László csapi vállalkozó is, ennek azért is lehet jelentősége, mert az egyesület magyar-ukrán vegyes vállalatok létrehozását is szeretné.

Az ügyvezető elnök Rákóczi András Kisvárdán született, apja vasutas volt. A dédnagyapja Kassa környékéről költözött Kisvárdára. Szakmája vasútjármű villamossági műszerész. A záhonyi vontatási főnökségen a mozdonyok javítását és üzemeltetését irányította. Munka mellett a MÁV Műszaki Tisztiiskoláját és a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem közlekedési, szállítási szakát is elvégezte. Volt ifjúsági vezető, Kisvárdán tanácselnökként is dolgozott. A rendszerváltás után a Záhonyi Polgármesteri Hivatalban vagyongazdálkodási előadó volt. Szeretne Záhonyban logisztikai központot, azt akarja, hogy az autópálya Záhonynál lépje át az országhatárt. Ha lesz itt új autópálya, elsők közt hajt majd rá kocsijával.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)