Miskolc

Professzor dr. Cselényi József a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, az egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, tudományterületének határainkon túl is ismert szaktekintélye, mérnökgenerációk szárnyra bocsátója, aki oktatóként, kutatóként, oktatásfejlesztőként is maradandót alkotott.

Cselényi professzor neve és a logisztika tudománya egybeforrt. Miskolcról, az egyetemről a szakterület ismerői tudják, hogy ez a Cselényi-iskola székhelye. A messze földön híres Cselényi-iskola egyik „osztálya” a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnológiai Intézete Miskolctapolcán. Nem csupán a miskolci intézet, hanem a budapesti és a szegedi – más-más tudományt művelő – intézeteket is magukba foglaló alapítvány megszületésében is meghatározó szerepe volt dr. Cselényi Józsefnek.

Miskolcon született ezerkilencszázharminchatban. A középiskolát a Bláthy Ottó Villamosipari Technikumban végezte, ahonnan Budapestre jelentkezett, hogy majdan villamosmérnökként valósítsa meg tervét: olyan területen dolgozza végig az életét, amelynek nem csupán jó ismerője lesz, hanem ahol hivatástudattal, szenvedéllyel, eredménnyel munkálkodhat. Ezt a területet az anyagmozgatásban, logisztikában, illetve ezekhez kapcsolódóan a kutatásban, oktatásban, tudományszervezésben találta meg, miután a Villamosmérnöki Kar helyett a miskolci Gépészmérnöki Kart ajánlották fel neki.

A professzor nős, felesége óvodavezető-helyettesként ment nyugdíjba, és ő biztosította, biztosítja férje számára a nyugodt hátteret az elmélyült, sikeres munkához. Lányuk, vejük, a tizenhat éves Zsuzsi, valamint a tizenhárom éves ikerpár Rita és Ádám unokájuk pár méterre lakik tőlük, a kapcsolat a két család között ideális.

Az ifjú Cselényi Józsefet gépgyártó mérnöki diplomájának átvételét követően a Nehézipari Műszaki Egyetem Szállítóberendezések Tanszékére hívták tudományos munkatársnak. Arra a tanszékre, amely mindvégig munkája legfőbb bázisa, amelynek mai oktató gárdája zömében az ő növendéke volt. Egyetemi tanársegéd, majd adjunktus, ezerkilencszázhetvenöttől pedig docens az immár a nevében és az oktatott tananyagban is bővült Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéken. Már korábban megszerezte a műszaki doktori címet, majd a műszaki tudományok kandidátusi fokozatát. Tanszékvezető-helyettes, tanszékvezető, a tudományos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese, mind több és több szakmai-tudományos szervezet vezetője, tagja. Hogy ő lett Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb szaktekintélye a logisztika területén, abban része volt annak is, hogy már a 80-as évek elején ismertté vált Nyugat-Európában. Dortmundban megismerkedett az ottani egyetem anyagmozgatási és logisztikai tanszékének vezetőjével, Reichardt Jünemann professzorral. A szakmai és emberi barátság egyetemközi kapcsolatot hozott, továbbá a bevezetőben említett Bay Zoltán Alapítvány létrehozását is megalapozta. Cselényi professzor a Jünemann professzor vezette Fraunhoffer Intézetet javasolta modellként egy hasonló, magyar intézetrendszer megteremtéséhez.

A nemzetközi kapcsolatok része az együttműködés külföldi egyetemekkel, intézetekkel, cégekkel, a pályázatokon való sikeres szereplés, de az is, hogy a professzor vezette tudományos műhely afféle híd szerepet töltött és tölt be a Nyugat és a Kelet között, az „importált” tudást és az azt gazdagító saját eredményeket továbbadva kelet-európai országoknak. A logisztikai gondolkodás elterjesztésének, a szomszédos országokban élő magyar (és nem magyar) egyetemi oktatók, tudósok segítésének hatásos eszközei voltak azok a konferenciák, amelyeket irányításával a tanszéke, a kara, illetve az egyetem szervezett. Mindezek után nem véletlen, hogy több külföldi egyetem tiszteletbeli doktora, tiszteletbeli professzora, és az Ukrán Tudományos Akadémia rendes tagja lett.

A tudományos munka mellett mindig is jutott és jut ideje és energiája Cselényi professzornak arra, hogy az oktatott tananyagot hozzáigazítsa a kor követelményeihez, illetve az oktatás szerkezetének megújításában megtalálja a Gépészmérnöki Kar helyét, szerepét. A Logisztika című szakmai folyóirat ezerkilencszázkilencvenhatban több publikációban méltatta az akkor hatvanéves dr. Cselényi Józsefet, munkásságát. Az egyik írás így fogalmaz:

„Eredményei túlmutatnak az iskolapéldákon, szerepük meghatározó a magyar ipari, kereskedelmi fejlődés európai integrációs folyamatában, ezen belül konkrétan az északkelet-magyarországi régió kívánatos átalakulásában.”

Mindezek elismerését tükrözik kitüntetései, közöttük az Apáczai Csere János-díj, a Pattantyús Ábrahám Géza-díj és a Gábor Dénes-díj. Cselényi professzor maradéktalanul teljesítette, lenyűgöző energiával napról napra teljesíti az önmagának adott feladatokat.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)