Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Pataki István
Főmérnök,
Nyíregyháza
Műszaki érdeklődésű, édesapja építészmérnökként dolgozott a Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalatnál, általa ismerte meg a mérnöki munka szépségeit és buktatóit. Sokat barkácsoltak együtt, rendkívül kreatívak voltak. Házat építettek, beépített szekrényt készítettek, mindent megcsináltak a ház körül, amire csak szükség volt.
A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, nagyon jól boldogult a matematikával és a fizikával, többek között emiatt döntött úgy, hogy édesapja nyomdokaiba lép, és a családi hagyományokat folytatva a budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára jelentkezett, ahová első nekifutásra felvették. Tanulmányai megkezdése előtt egy esztendeig katonáskodott, a 80-as években még ez volt a gyakorlat, az előfelvételis rendszer. Enyhe iróniával gondol vissza az angyalbőrös időszakra, harckocsizó volt, a 186 cm-es magasságával és a 120 kg-jával, de voltak a században alig 160 cm-es magasságra nőtt katonák, mókás látványt nyújtottak, amikor sorakozóra hívták őket.
A Műszaki Egyetemen csak az első félév befejezése után került kollégiumba, akkoriban még ezen a területen is hátrányt jelentett, hogy értelmiségi csemete. Édesanyja magyar–történelem–világnézet szakos tanárként, később igazgatóhelyettesként dolgozott a Vasvári Pál Gimnáziumban, nővére követte ezt a humán vonalat, ő a jogi pályát választotta.
Az egyetemen a vizsgákra, a kollokviumokra, szigorlatokra való felkészülés nem jelentett gondot, mindig könnyen vette az akadályokat, sőt, amikor két vizsga között volt egy kis szabad ideje, különösen a nyári szünetekben, építkezett. Vettek ugyanis egy telket Rozsréten, ő megálmodta, édesapja megtervezte az álomházat, és kettesben hozzákezdtek az épület kivitelezési munkáihoz. Ekkor még csak negyedik évfolyamos volt. Elég lassan haladtak, közel öt esztendeig tartott az építkezés, nagyon alapos, precíz munkát végeztek, volt hol lakniuk, így nem volt sürgős, hogy beköltözzenek.
A SZAÉV-vel kötött tanulmányi szerződést, amikor befejezte egyetemi tanulmányait, felszámolták ezt az építőipari vállalatot, így a munkalehetőség kútba esett, de jött a mentőangyal az akkori SZABOLCSHŐ főmérnöke személyében, aki fiatal, tehetséges munkatársakat keresett, így került 1991-ben a SZABOLCSHŐ Vállalathoz, majd 1992-ben az átalakulást követően a NYÍRTÁVHŐ Kft.-hez.
Kezdőként, hibaelhárító egységvezetőként dolgozott. Bedobták a mély vízbe húsz „öregróka” fűtésszerelő közé, akik ismerték a gyakorlati munka minden csínját-bínját. Kezdetben nem volt felhőtlen a munkakapcsolatuk, sokszor megpróbáltak túljárni az eszén, de végül is jó iskola volt, mert a gyakorlatot itt sajátította el a hibaelhárításokon.
A NYÍRTÁVHŐ-nél abban az időben mérnök-irányító szolgálat működött, ez volt a mai diszpécserszolgálat elődje, itt mérnök irányítóként kezdett, majd épületgépész végzettségének megfelelő munkakört kapott, tervezéssel foglalkozott, egy kis idő múlva kinevezték műszaki csoportvezetőnek, ezután üzemeltetési főmérnöknek. Ez egy igen nagy felelősséggel járó munkakör, röviden, tömören megfogalmazva: ő felel a nyíregyházi távhőszolgáltatásért. Folyamatosan tartja a kapcsolatot az erőművel, ő adja a menetrendet, hogy milyen hőmérsékletű és mennyiségű vizet biztosítsanak. Hozzátartozik mindenféle üzemeltetési probléma, így a hibaelhárítás, hozzátartoznak az üzemvezetőségek, a hőközponti felügyelet, a távfelügyelet. Közvetlen főnökétől – mint mondja – szabad kezet kapott, ami azt jelenti, hogyha bármilyen probléma van a távhőszolgáltatásnál, és nincs más segítsége, belátása és legjobb tudása szerint kell az adott problémát megoldania. Nehéz helyzetek, különösen a fűtés beindításakor mindig vannak, de még mindig sikerült zökkenőmentesen, a fogyasztók megelégedésre megoldani a problémákat, hiszen ez a jó szolgáltató és szolgáltatás legfontosabb ismérve.
Szabad idejét zömmel a szabadban tölti, mezőgazdasággal foglalkozik.
Tíz évvel ezelőtt almásokat, szántóföldeket vásárolt Rozsrét környékén. A műszaki egyetem után elvégezte a közgazdaságit is Miskolcon – hogy ki ne essék a gyakorlatból –, itt sok egyéb mellett azt is megtanulta, hogy ami nem amortizálódik, az a Föld.
A második műszakban gazdálkodik, műveli a földet, vett két traktort, télen fát vág, és természetesen segít építkezni a szomszédoknak, vagy a saját házát alakítja át, hiszen egy kreatív embernek mindig vannak új ötletei.
Mindeközben neveli gyermekeit, van egy tízéves lánya és egy tizenkét éves fia, mindketten a 2. Számú Gyakorlóiskolába járnak.
A gyerekek is örökölték apukájuk kreativitását, barkácsoló szenvedélyét, kedvelik az összeszereléssel foglalkozó játékokat. Néha jobban kezelik a műszaki eszközöket, berendezéseket, mint a szüleik, de hát ez így van rendjén, nagyon büszke rájuk.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése