Pataki István

Főmérnök,

Nyíregyháza

Műszaki érdeklődésű, édesapja építészmérnökként dolgozott a Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalatnál, általa ismerte meg a mérnöki munka szépségeit és buktatóit. Sokat barkácsoltak együtt, rendkívül kreatívak voltak. Házat építettek, beépített szekrényt készítettek, mindent megcsináltak a ház körül, amire csak szükség volt.

A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, nagyon jól boldogult a matematikával és a fizikával, többek között emiatt döntött úgy, hogy édesapja nyomdokaiba lép, és a családi hagyományokat folytatva a budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára jelentkezett, ahová első nekifutásra felvették. Tanulmányai megkezdése előtt egy esztendeig katonáskodott, a 80-as években még ez volt a gyakorlat, az előfelvételis rendszer. Enyhe iróniával gondol vissza az angyalbőrös időszakra, harckocsizó volt, a 186 cm-es magasságával és a 120 kg-jával, de voltak a században alig 160 cm-es magasságra nőtt katonák, mókás látványt nyújtottak, amikor sorakozóra hívták őket.

A Műszaki Egyetemen csak az első félév befejezése után került kollégiumba, akkoriban még ezen a területen is hátrányt jelentett, hogy értelmiségi csemete. Édesanyja magyar–történelem–világnézet szakos tanárként, később igazgatóhelyettesként dolgozott a Vasvári Pál Gimnáziumban, nővére követte ezt a humán vonalat, ő a jogi pályát választotta.

Az egyetemen a vizsgákra, a kollokviumokra, szigorlatokra való felkészülés nem jelentett gondot, mindig könnyen vette az akadályokat, sőt, amikor két vizsga között volt egy kis szabad ideje, különösen a nyári szünetekben, építkezett. Vettek ugyanis egy telket Rozsréten, ő megálmodta, édesapja megtervezte az álomházat, és kettesben hozzákezdtek az épület kivitelezési munkáihoz. Ekkor még csak negyedik évfolyamos volt. Elég lassan haladtak, közel öt esztendeig tartott az építkezés, nagyon alapos, precíz munkát végeztek, volt hol lakniuk, így nem volt sürgős, hogy beköltözzenek.

A SZAÉV-vel kötött tanulmányi szerződést, amikor befejezte egyetemi tanulmányait, felszámolták ezt az építőipari vállalatot, így a munkalehetőség kútba esett, de jött a mentőangyal az akkori SZABOLCSHŐ főmérnöke személyében, aki fiatal, tehetséges munkatársakat keresett, így került 1991-ben a SZABOLCSHŐ Vállalathoz, majd 1992-ben az átalakulást követően a NYÍRTÁVHŐ Kft.-hez.

Kezdőként, hibaelhárító egységvezetőként dolgozott. Bedobták a mély vízbe húsz „öregróka” fűtésszerelő közé, akik ismerték a gyakorlati munka minden csínját-bínját. Kezdetben nem volt felhőtlen a munkakapcsolatuk, sokszor megpróbáltak túljárni az eszén, de végül is jó iskola volt, mert a gyakorlatot itt sajátította el a hibaelhárításokon.

A NYÍRTÁVHŐ-nél abban az időben mérnök-irányító szolgálat működött, ez volt a mai diszpécserszolgálat elődje, itt mérnök irányítóként kezdett, majd épületgépész végzettségének megfelelő munkakört kapott, tervezéssel foglalkozott, egy kis idő múlva kinevezték műszaki csoportvezetőnek, ezután üzemeltetési főmérnöknek. Ez egy igen nagy felelősséggel járó munkakör, röviden, tömören megfogalmazva: ő felel a nyíregyházi távhőszolgáltatásért. Folyamatosan tartja a kapcsolatot az erőművel, ő adja a menetrendet, hogy milyen hőmérsékletű és mennyiségű vizet biztosítsanak. Hozzátartozik mindenféle üzemeltetési probléma, így a hibaelhárítás, hozzátartoznak az üzemvezetőségek, a hőközponti felügyelet, a távfelügyelet. Közvetlen főnökétől – mint mondja – szabad kezet kapott, ami azt jelenti, hogyha bármilyen probléma van a távhőszolgáltatásnál, és nincs más segítsége, belátása és legjobb tudása szerint kell az adott problémát megoldania. Nehéz helyzetek, különösen a fűtés beindításakor mindig vannak, de még mindig sikerült zökkenőmentesen, a fogyasztók megelégedésre megoldani a problémákat, hiszen ez a jó szolgáltató és szolgáltatás legfontosabb ismérve.

Szabad idejét zömmel a szabadban tölti, mezőgazdasággal foglalkozik.

Tíz évvel ezelőtt almásokat, szántóföldeket vásárolt Rozsrét környékén. A műszaki egyetem után elvégezte a közgazdaságit is Miskolcon – hogy ki ne essék a gyakorlatból –, itt sok egyéb mellett azt is megtanulta, hogy ami nem amortizálódik, az a Föld.

A második műszakban gazdálkodik, műveli a földet, vett két traktort, télen fát vág, és természetesen segít építkezni a szomszédoknak, vagy a saját házát alakítja át, hiszen egy kreatív embernek mindig vannak új ötletei.

Mindeközben neveli gyermekeit, van egy tízéves lánya és egy tizenkét éves fia, mindketten a 2. Számú Gyakorlóiskolába járnak.

A gyerekek is örökölték apukájuk kreativitását, barkácsoló szenvedélyét, kedvelik az összeszereléssel foglalkozó játékokat. Néha jobban kezelik a műszaki eszközöket, berendezéseket, mint a szüleik, de hát ez így van rendjén, nagyon büszke rájuk.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése