Szász Ernő

Gépészmérnök,

Nyíregyháza

Az ismert mondás, miszerint „a munka nemesít” – Szász Ernő nyugdíjas gépészmérnök életében inkább annak minden hátrányával szerencséltette őt. Állításunk nem a 76 évesen elhunyt édesanyjára, Vida Rózára, hanem a kisbirtokos családból származó, nyolc évtizedet megélt édesapjára, Szász Dánielre vonatkozik. Miután Szász Ernő fél évvel az „utolsó békeév” (1938) címmel, oly sokszor említett időpontot követő júniusban látta meg a napvilágot a Hajdú-Bihar megyei Bagamér községben, volt alkalma személyesen tapasztalnia, a saját bőrén közvetlenül éreznie azt, hogy a rettegve elsuttogott „K, mint kulák-lista” mit is jelent a falusi mindenna­pokban. Talán a nagybetűs Sors rendelése volt, hogy egyetlen testvéréből lelkipásztor legyen. Olyan ember, aki a református vallás híveinek hirdesse Krisztus igéit a „Kálvinista Róma” Nagytemplomában, Debrecenben.

Szász Ernő és kis családja mindennapi életét felesége, Jámbor Eleonóra – könyvelő – aranyozza be immár 36 éve. Elsőszülött gyermekük, Ernő gépészmérnök, aki feleségével, Pankotai Judit építészmérnökkel együtt neveli a bővebb család legfiatalabb tagját, a 10 hónapos Rita Juditot. Másodikként érkezett utóduk Eleonóra jogász. Ő a fővárosban él családjával. A Belügyminisztérium munkatársaként dolgozó férjével, Csepregi Csabával lesi a másfél éves Noémi minden gondolatát. A szülőfaluban kijárt nyolc általánost követően szakmát már „komolyabb” helyen szerzett: a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megye egykoron ipari központjának számító Ózd egyik szakmunkásképzőjében. A gépész végzettséggel bíró fiatalember a kohászati üzem lakatosaként kezdte munkáséletét. 1957-ben a minőségi munkájáról Európa-szerte ismert Landler Jenő Vasúti Járműjavító üzemben folytatta munkáját, miközben esti tagozaton, újfent tanulni kezdett a közeli Újpest egyik gimnáziumában. Az akkor még 27 hónapos kötelező sorkatonai szolgálat őt is elvitte az iskolapadból. A történelmi hűség kedvéért idekívánkozik: ekkor épült a berlini fal…

A „Járműjavítóba” 1962-ben tért vissza, s majd egy év múltán már érettségi bizonyítvánnyal büszkélkedhetett munkatársai és barátai előtt. Itt nyűgözte le a gépészet, látta, hogy egy hatalmas fémtömeg okos megmunkálással működő szerkezetté válik. Jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára. Az első évben a hatszáz kezdő közül mindössze annak fele állt sorba a következő évnyitón a központi épület aulájában. Szász Ernő közöttük volt, s ott nézhetett büszkén szülei szemébe is, amikor 1969-ben átvehette gépészmérnöki diplomáját.

Ifjú házasként feleségével együtt sokat gondolkodtak azon, hogyan tovább. A fővárosban találtak ugyan viszonylag jó állást, de olyat, amelyik az értelmiségi tekintélyt is megalapozhatta volna, már nem igazán. Következett így a racionalitás: messzebb a központtól ugyan, de mégis „magasabb” pozíció? A pályakezdő mérnök és hites felesége jól döntött: a szülőkhöz, rokonokhoz közeli hely – Nyíregyháza – ajánlata lett a befutó. Szász Ernő, harmincévesen a megyei KPM Közúti Igazgatóság gépészeti csoportvezetőjeként bizonyíthatott. A feladat valóban embert próbálónak ígérkezett: a meglévő állami közutakat, mintegy 2000 kilométert, köztük a „szatmári kegyetlen”-t kellett járhatóvá tennie, s azoknak a forgalomhoz igazodó, régen szükségessé vált szélesítéséről gondoskodnia, ennek technikai hátterét megszerveznie. A múltra visszatekintően már mosolyogva mondja: „Az írógépek kivételével akkor szinte minden hozzám tartozott.”

A ma emberének megszokottá vált közvetlen munkakapcsolat akkoriban még csak álomképként munkált néhány nyugtalan koponyában. A ’70-es évek, a hőskor viszonylag hamar lefutott: nyári útjavítás, karbantartás, csúszásmentesítés és a technikai eszközök nagyjavítása, mind-mind naphosszat zajlott, amíg csak volt mit tenni a hatalmas és erős gépeken. Kétévi csoportvezetősködés után, immár az osztályszervezésben 1972-től 1980-ig osztályvezetőként tevékenykedett. Pullai Árpád minisztersége alatt összevonták a szomszédos két megye, Szabolcs és Hajdú szakirányú szervezeti egységeit, hogy aztán 1991-ben mindent „központilag” visszaállítsanak az eredeti helyére.

Szász Ernő büszkén szól arról, hogy a Dunától keletre fekvő megyék közös oktatóbázisa Nyíregyházán, a Tünde utcán volt, ahol ő is szívesen tanított…

„A munka becsület dolga.” Mondja szinte csak úgy, magának. Életútjára visszanézve, annak történéseit átgondolva őszintén látszik az arcán, nem bánta meg egykori választását. 2002-ben ment nyugdíjba. Azóta számára rohamosan telik az idő. Az unokázás jelenti neki a boldogságot. „Sokat olvasok, mert eddig nem volt rá idő…” A megélt életút örömei, nehézségei – mint egy filmen – felvillannak képzeletbeli képernyőjén. Mint mondja, megérte.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése