Debrecen

Családunk felmenői között mindkét ágon több görög katolikus kántortanító volt. Amikor tanár lettem, a Piricsén élő nagyapám azt mondta: „Fiam, egy tanítónál két dolog a legfontosabb. Legyen jó ember, és szeresse a pulyát!” Ennek az elvárásnak szeretnék megfelelni azóta is – mondja Mátyás Tibor, a Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója.

1951. augusztus 26-án Újfehértón született. A polgári családban nemzeti érzelmű nevelést kapott, amely útravalót magával vitte mindenhova, s ezt igyekezett továbbadni gyermekeinek és tanítványainak is. Tízéves korában kezdett komolyabban futballozni, majd játékvezetőként tevékenykedett az NB III-as szintig jutva. Az újfehértói gimnáziumban kitűnő tanárok kezei alá került, közülük is leginkább Vojtovics Istvánra és Aknay Andrásra emlékszik vissza, akik szakmailag és emberileg is a legtöbbet adták.

Fotóoptikusi szakmát tanult ki, s e területen dolgozott tíz évig különböző beosztásokban, az utolsó ötöt egységvezetőként. Munka mellett végezte el a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakát. Irinyi Károly és Balla Lajos tanár úr emléke él ebből az időből a legélénkebben.

Az egyetemi tanulmányok utolsó két évében már jelenlegi munkahelyén, a Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégiumban dolgozott. Kollégiumi nevelőtanárként kezdte, mely csodálatos két év volt, majd két évtizednyi tanári munka után 2004-ben az igazgatói beosztást pályázta meg és nyerte el. Szakjának szisztematikus tanítása mellett mindig kitüntetett figyelmet szentelt legjobb diákjai tanórákon kívüli felkészítésére, tehetségük megmutatása lehetőségeinek biztosítására a műveltség és a sport területein. A tanulmányi versenyek mellett mindig boldog izgalommal készültek a különböző tévés vetélkedőkre is, ahol az ország legjobb gimnáziumaival mérkőzhettek meg. Az általa felkészített csapatok a barokk korról rendezett és a „Körtánc” elnevezésű vetélkedőkön harmadik, az  „Azok a boldog békeidők” elnevezésű versenyen pedig második helyezést értek el és hozzá külföldi utazásokat nyertek, amelyeken aztán életre szóló élményeket gyűjtöttek be.

Tanóráin és azokon túl is mindig fontosnak tartotta tanulóiban a hazafias érzelmek és az identitástudat erősítését. Ennek jegyében kezdeményezője és szervezője volt olyan nemzetközi történelmi és versmondóversenyeknek, amelyeken a Kárpát-medence más országaiból is népes csoportok vettek részt (pl. Adj magyarságot a magyarnak! vetélkedő). Ehhez kapcsolódik az iskola nemzetközi kapcsolatainak – közöttük szép számmal erdélyi iskolákkal is szinte heti kapcsolatban állnak – folyamatos ápolása és bővítése is. A megyében először közreműködésével alakult meg a középiskolás leány futballcsapat Vadmacskák néven, amely azóta is sikeres, és rendszeresen házigazdája megyei versenyeknek, résztvevője nemzetközi megmérettetéseknek is. A Magyar Korfball Szövetség megalakulása után az iskolában is létrehozta a szakosztályt. A csapat tizennégy alkalommal mérkőzött külföldön, nemegyszer Magyar ifjúsági válogatott néven. Ilyen alkalmakkor a fogadó város templomait, múzeumait és nevezetességeit is megtekintették, mielőtt a sportlétesítményt keresték fel. (Így került egy alkalommal sor rendhagyó történelemórára a waterlooi csata helyszínén).

Az iskola négy meghatározó tagozatában – szakközépiskola, esti és levelező felnőttoktatás, kollégium – 2000 fő tanul korszerű feltételek között. A szakközépiskolában informatikai és gépészeti szakcsoport működik. Szakiskolai osztályaikban a leginkább piacképes szakmák (karosszéria- és szerkezetlakatos, hegesztő, kovács, szellőző- és klímaberendezés-szerelő) oktatása folyik. Kiemelten kezelik az idegen nyelvek, a közismereti tárgyak és a szakmai informatika tanítását. Diákjaik továbbtanulási lehetőségei igen jók. Sportéletüket kiemelkedően jó felszereltség segíti. Igazgatóvá történő kinevezése után a hátrányból kovácsolt előnyt: oly módon erősítette meg a menedzsmentet, hogy az megfelelővé képes tenni az iskolát a XXI. század kihívásainak. Kezdeti eredményként annyi pályázati pénz felett rendelkezhettek egy év alatt, mint összesen a megelőző öt évben. Tervei között egy uszoda létrehozása, futballpályájuk korszerűsítése, a díszudvar lefedése és akár színházi célokra is történő hasznosítása szerepel (amely egyúttal lakossági igényeket is kielégíthetne).

Szabad idejében komolyzenét hallgat, de szívesen játszik különféle pengetős hangszerein, heraldikával, numizmatikával foglalkozik, és történelmi témájú tárgyakat farag.

Feleségével, Berényi Évával két felnőtt gyermekükre figyelnek: Viola lányuk most fejezi be jogi tanulmányait, Szabolcs fiuk tanár, rendőrtisztként dolgozik, és elnöke a Kárpátok Népe Alapítványnak, valamint hazánk egyik legfiatalabb írója. Eddig hat könyve jelent meg. Hazafias és történelmi témájú könyvei írásában, lektorálásában édesapja, Mátyás Tibor is közreműködik.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)