Debrecen

A Balásházy János Mezőgazdasági Középiskola és Kollégium igazgatója, dr. Cserpák Ferencné szerint középiskolájuk szempontjából az 1998-as évben történt döntő fordulat, amikor is saját tantestületükkel, a versenytársakkal és a fenntartóval el kellett fogadtatni, hogy nemcsak mezőgazdasági, hanem az élet és a jövő által meghatározott tárgyakra is kell oktatni az oda jelentkezőket.

Ennek megvalósulása után tudtak csak jövőbeni céljaikban megerősödve hittel és reménnyel pályázni a világbanki projektekre, s hirdethették meg a felvételi lehetőségeket a mezőgazdasági mellett a közgazdasági szakmacsoport ágaira, különös tekintettel az érettségi után újabb szakmai képzést elsajátítani kívánókra. Az iskola amúgy válsághelyzetbe került volna, hiszen az 1993-as közoktatási törvény nyomán önkormányzatok sora alapított mezőgazdasági szakközépiskolákat. Az új helyzetből adódó szakmacsoport-bővítés iránya nem volt véletlen: a mezőgazdasági termékek komoly versenyhelyzetben történő előállítása mellett legalább olyan hangsúlyt kapott akkor az értékesítés mikéntje is (a marketing, a public relations és a többi).

Mára az alapképzés mellett – amellett, hogy modulrendszerű párhuzamos képzésre is lehetőséget biztosítanak – számítógép-kezelő és -használó, középfokú szoftverüzemeltető, lótenyésztő, növényvédő és méregraktár-kezelő, valamint felsőfokú külkereskedelmi üzletkötő szakmákra is jelentkezhetnek a nappali tagozatosak, míg a felnőttképzésben immár akkreditált ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyam, mezőgazdasági vállalkozói, falusi vendéglátói, virágkötő, inszeminátori és méhész szakok várják az új ismeretekre éheseket. Ezek sikeres oktatásához nemcsak külső oktatókat alkalmaznak az érintett szakterületekről, hanem napi kapcsolatokat is ápolnak a gazdasági élet hasonló szereplőivel. Természetesen ők biztosítják évek óta a mérnöktanárképzés gyakorlati helyszínét is, s az eddigi sikerekből következően talán az sem véletlen, hogy a Debreceni Egyetem lehetséges gyakorló iskolájaként emlegeti a helyi sajtó a Balásházy-középiskolát.

A Heves megyei Atkárról indult. Már általános iskolájában, de immár mérhetően a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium és Szakközépiskola első matematika–fizika kísérleti osztályában is jól abszolválta a fő tárgyakat, így nem véletlen, hogy első nekifutásra a Kossuth Lajos Tudományegyetem hasonló szakain tanulhatott tovább.

Még a tinédzser évekből magával hozott zenei tehetségét (zongora, harmonika) itt tovább kamatoztatta, népi táncos is volt, valamint aktívan részt vett a középiskolások tehetséggondozásában, felvételi előkészítésükben és élménytömegeket gyűjtött hazai és külföldi építőtáborokban – így teltek az egyetemi évek az ezerkilencszázhetvenötös diplomaosztóig.

Első munkahelyén, a derecskei gimnáziumban lett igazán tanárrá – sokat köszönhetett a jó pedagógiai érzékkel megáldott, s őt mindenféle szakmai és társadalmi feladattal ellátó akkori igazgatónak. Két évig ott is laktak, de amikor Balázs és Zoltán gyermekei (ma mindketten közgazdász egyetemi hallgatók) és az egyetemen oktató férje már nehezen viselte a család szétszakítottságát, Debrecenben keresett állást. Jelenlegi iskolájában csak azzal a feltétellel alkalmazták, ha KISZ-tanácsadói feladatokat is ellát, ami később a rendszerváltással diákmozgalmat segítő pedagógusi, majd nevelési igazgatóhelyettesi funkcióra szelídült.

Nemcsak a tanulók szerették meg eközben, ő is meghatározó nevelési tapasztalatokra tett szert. Talán nem véletlen, hogy egy másokat érintő sikertelen pályázat nyomán őt bízták meg egy évre az igazgatói teendőkkel, az pedig már egyáltalán nem, hogy az újból kiírt fordulót ő nyerte, s öt év múlva a folytatást is.

Hogy mára ismét jó nevű szakközépiskolaként tartsák számon a Balásházyt, ahhoz önelemzéssel, kemény csapatmunkával, a célok és az elérést segítő pedagógiai programok sokszor a kötelező előírást megelőző megfogalmazásával jutottak el.

Ma már történelem az iskola életében a szolgáltatói szemlélet elfogadása és kialakítása, az informatikai és egyéb szaktárgyi fejlesztések célirányos megvalósítása, a kitartó pályázati munka sikerei, az új módszerek gyors adaptálása, a bel- és külföldi továbbképzési lehetőségek rendszeres igénybevétele, az európai csatlakozást is előkészítő külföldi kapcsolatok sora és működtetése. A pallagi középiskola múltjának megbecsülése, mai helyzete és szellemisége további kihívásokat jelent – dr. Cserpák Ferencné vezetésével a korábbi sikereket megbecsülve ezeknek próbál megfelelni a nevelőtestület és az intézmény minden dolgozója.

A Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszékén is tanító igazgatónő számára a legfontosabb a család. Ha teheti, úszik, tornázik és olvas – sajnálja, hogy ezekre egyre kevesebb az ideje.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)