Kozma Péter

A Megyei Közgyűlés alelnöke,

Nyíregyháza

szszb 23 tgy Kozma Péter.jpgDolgozni, tenni a megyéért, a szűkebb pátriáért. Ez az elv vezérli Kozma Pétert a rendszerváltozás óta tartó, tizenhét esztendős politikusi pályafutása során, mely alatt két ciklusban parlamenterként, hosszú ideig a Fidesz első számú megyei vezetőjeként cselekedhetett, most pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnökeként befolyásolhatja a folyamatokat.

Mint mondja: soha nem ambicionálta a pozíciókat, azok jöttek maguktól a munka révén. Pedig ez korántsem volt borítékolható, hiszen egy hétgyermekes ajaki családba született legidősebbként 1959. szeptember 5-én. Már gyermekkorában is humán beállítottságú volt, járási, megyei történelem- és földrajz- versenyek résztvevői között találjuk.

A legszívesebben az akkori Császy László Gimnáziumban irodalmat tanító osztályfőnökére emlékezik, a korábbi apáca Varga Juditra, akinek embersége és kiváló tanítási módszerei megkedveltették vele a költészetet.

Előfelvételisként került az ELTE Jogi karára, ami azt jelenti: előtte Kalocsán tudta le katonai szolgálatát. Egyetemi éveiben a megélhetésért nagyon keményen kellett dolgoznia a tanulás mellett. Első munkahelye Vásárosnamény volt, ahol tanácsi előadóként kezdett, majd a Mátészalkai Állami Gazdaság igazgatójaként dolgozott.

A nagy váltás 1990-ben érkezik: Nyírkátára hívták jegyzőnek, többek javaslata alapján. Különleges feladat volt. Az átalakulás során változott a közigazgatás és a jog rendszere egyaránt, ráadásul sok kezdő munkatársa is volt. Ekkor elindult politikai-közéleti pályája is, igaz, akkor még jogalkalmazó volta miatt visszafogottan. Mostani alelnök társa, Seszták Oszkár és Mádi Lászó országgyűlési képviselő kereste meg, Fidesz-tagsága ekkor kelteződött.

Három esztendő múltán már a párt megyei alelnöke, majd 1999 és 2005 között első számú vezetője. 1998-ban indul először parlamenti választáson a nyírbátori körzetben. A második fordulóban visszalép Simon Miklós javára, ám a megyei lista második helyéről bekerül a törvényhozásba, majd négy év múlva már második ciklusát kezdi. Ráadásul 2002-ben a Fidesz megyei elnökeként páratlan sikert könyvelhet el: a tíz megyei körzetből nyolcban pártja jelöltjére szavaztak többen! Ez azonban mégsem járt együtt országos győzelemmel, s mint mondja, ezért nagyon nehéz időszak volt. Az azt megelőző négy esztendőben azonban kormánypárti képviselőként lobbizott keményen a megye érdekéért. Nem elsősorban a képernyőn, inkább a háttérben. Szerényen említi: volt némi szerepe abban, hogy a vállaji határátkelő végre megnyílhatott 2002-ben, és a beregi újjáépítés kapcsán a kormány plusz tízmilliárd forintot szavazott meg, ami példa nélküli hozzáállás a magyar kabinet részéről. Büszke rá, hogy szívesen segített szocialista polgármestereknek is… Mint mondja, nem igazán hiányzik számára az Országgyűlés hangulata, ami állandó mobilitást kívánt meg és még inkább folyamatos „harckészséget”. Ráadásul ellenzéki képviselőként megtapasztalhatta: nagyon kicsi a beleszólás esélye, hiába a sok kérdés és interpelláció.

Úgy látja: a 2006-os önkormányzati választás protest közhangulatban zajlott, felhatalmazást adva számukra, amivel élni lehet. A helyzet nem egyszerű, mivel a közbeszéd a megyék helyett a régiókról szól, pedig szerinte a tradíciók, az elvárások miatt és a tudati okból is szükség van erre az ősi történelmi-közigazgatási képződményre, ám valódi tartalommal és hatáskörrel. Általános alelnökként a ma is parlamenter Fülöp István elnököt helyettesíti távollétében egyeztetéseken, értekezleteken.

A legfontosabb, hogy a kényszerpályán mozgó megyét minél kevesebb konfliktussal, emberi sérelemmel kormányozzák az intézmények működőképességének a megtartásával. Számos fontos beruházást kívánnak előmozdítani, megvalósítani: ilyenek például a tiszadobi Andrássy-kastély hasznosítása, Záhony és térsége helyzetbe hozása, a vallásturizmus felélesztése, az M49-es út megépítése.

Szerencsésnek tartja magát, hiszen a jog szinte minden területét kipróbálta: volt jogalkalmazó, jogalkotó, s most a sok tapasztalatot tudja kamatoztatni az irányításban. Saját magára nézve is azt tartja kötelezőnek, hogy legyen az embernek tartása, mértéke.

Hitbéli meggyőződését családjából hozta, s a régi térképek, könyvek is érdeklik, ezek között található az első magyar nyelvű katolikus biblia is. Egyetlen nagyfia, Péter Gergelyiugornyán él édesanyjával. Kozma Pétert szülőfaluja, Ajak díszpolgáraként egyre inkább foglalkoztatja a helytörténet, nemcsak a megyéé, Erdélyé is.

Sosem felejti, mikor Székelyudvarhelyen 2007. március idusán alelnökként, hivatalos ünnepi szónokként utalhatott a Közgyűlés korábbi, a magyar állampolgárságról tartott népszavazást megelőző döntésére 8000 ünneplő ember előtt: „2004-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye igent mondott Önökre!”

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése