Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Keszthelyi Csaba
Segítő,
Nyíregyháza
E sorok írója sokat törte a fejét, hogy mit tegyen a név mellé titulusnak. A szakmát, aminek ő nagy hazai mestere, sokan alacsony szintű munkával lejáratták, és egyébként sem fedné a valóságot, ha csak azt írnám: csontkovács. A gyógymasszőr is igaz lenne, és valójában egy passzív kimozgatásra épülő speciális manuális terápiával foglalkozik, sőt tulajdonképpen természetgyógyász. Meg egy kicsit a lelket is gyógyítja, s mindezt tanítja. Így maradok annál, amit ő mond: „egyszerűen csak Csaba vagyok.” Ez, a „csabaság” Erdélyben azt jelenti: fényhozó. És amit ő tud, az az esetek 95%-ban bizonyítottan segít. Ezért ő: segítő.
1969 szeptemberében született Nyíregyházán. Édesanyja, aki hetvenévesen a mai napig is könyvel, Erdélyben született. Anyai nagyapjára külön is büszke: köztiszteletben álló csendőr volt, karizmatikus egyéniség. Édesapja géplakatosként, majd gyakorlatioktatás-vezetőként dolgozott és ment nyugdíjba.
A sors Csaba számára sajátos utat jelölt ki: mivel veleszületett szürke hályoggal érkezett, nagyjából egytizedét látja a világból annak, mint egy teljesen egészséges társa. Az általános iskolát ezért a debreceni Vakok és Gyengénlátók Iskolájában kezdte, bentlakással. Sem ő, sem a szülők nem bírták a távollétet, ezért Nyíregyházán egy normál osztályban, majd a Krúdy Gyula Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Neki talán jobban meg kellett dolgoznia az eredményekért, amiben az édesanyja mindig segítette. Itt kötött örök szövetséget osztálytársával, élete párjával, Nagy Zsuzsannával, akivel nagy szeretettel egyengetik útját a már 18 éves, Waldorf iskolás Márk fiuknak.
Érettségi után adódott a lehetőség: gyógymasszőrképzés indult Budapesten, az ORFI-ban, a Vakok és Gyengénlátók Intézetének szervezésében. S amit a látásából elvett, azt a többi érzékszervnél visszaadta a gondviselés: nemcsak a hallása, tapintása kiváló, de a belső érzékei is átlagon felüliek. Egy év után marasztalták: válasszon magának osztályt a jónevű ORFI-ban. Később egy konkrét svájci ajánlatot is visszautasított, mondván, neki a hazájában és szűkebb pátriájában, Szabolcsban van dolga.
Így 1989-ben a Megyei Kórházban kezdett, a Rehabilitációs Osztályon amputált és agyvérzéses betegek között. Néhány óra múlva azt gondolta, ha kibírja az első napot, innen megy nyugdíjba… Kibírta, sőt. Önszorgalomból bejárt a traumatológiára asszisztálni, és amit tudott, magába szívott. Sokat segített számára István bátyja is, aki jelenleg a fehérgyarmati kórház rehabilitációs osztályának főorvosa. Kereste a szakmai fejlődés lehetőségét, mert érezte, biztos van több annál, minthogy pusztán az izomzat lazításával egy órácskát könnyíteni lehet a betegen. Ekkor talált rá Kovács Andrásra, akitől megtanulta a reflexológia alapjait, majd már közösen keresték az új utakat. Úttörők voltak a szakmában, sok mestertől összeszedve alakították ki azt a speciális manuális módszertant, amit húsz esztendeje sikeresen alkalmaz betegek ezrein. Miközben az előző két évtizedben hűségesen kitartott barátja mellett, a saját útját is járta. Nyíregyházán a rendszerváltozás után közvetlenül ő volt az első, hivatalosan is bejegyzett gyógymasszőr vállalkozó. A kórházat végleg 1998-ban hagyta el, ekkor már egy kisebb csapat vezetőjeként, mert sokszor azt látta, a „hivatalos” betegek egy része nem is akar gyógyulni. Ezzel együtt nagyon hálás azoknak, akikkel együtt dolgozott, sokat tanult tőlük, amiket a mai napig is hasznosít.
Egy jó ideje a napi munka mellett már tanít gyógy- és frissítő masszőröket, vizsgáztat is, de a kifejlesztett manuális metódust csak anatómiai alapokkal rendelkezőknek, köztük orvosoknak, gyógytornászoknak, gyógymasszőröknek igyekszik átadni. Sokszor a fehér köpenyesek „levizsgáztatják”, de mindig sikerrel, ugyanis a fő alapelve az, hogy a szakmájában nincs helye az egónak. Elkötelezetten mondja, hogy noha évek óta magánvállalkozó, mégis van két főnöke munkája közben. Az egyik a Jóisten, akitől ezt a képességet kapta, és az emberek javára fordíthatja, a másik pedig a páciens, akit éppen kezel. Az első találkozás mindig a perdöntő, s csak akkor folytatja, ha jó a visszajelzés. Meg persze ha a betegen is látja, hogy valóban gyógyulni akar. Száz emberből kilencvenöt visszajön hozzá „karbantartásra”, akkor is, ha már a gerincsérv és más életet megkeserítő kórismék tünetei nem nehezítik a mindennapokat. Miközben kezel, egy kicsit „nevel” is. Egészséges életmódról, jó hozzáállásról, emberi tartásról, s akinek füle van hozzá, hazaszeretetről, derűlátásról, becsületes életről. Azt vallja, kegyes volt eddig is hozzá a Teremtő. Ami rossznak tűnt számára, abból lett mindig a legjobb dolog. Ő ezt úgy hálálja meg, hogy noha Budapesten is van rendelője, vállalja a kétlaki életet. Az ő rendeltetése ugyanis szeretett megyéjéhez köti, amit nem szívesen hagyna el soha.
(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése