Nyírkáta

A közel 1800 lelkes Nyírkáta mai képe azoknak mond valamit, akik ismerték a település mindennapjait akkor is, amikor Hodász Nagyközségi Közös Tanács társközségeként funkcionált. Az 1958. december 29-én Nyírbátorban született Jeney Sándor ezt maga és családja életén keresztül tapasztalhatta. Vörösmarty Mihály bujdosása közben Gebe néven ismerhette meg a falut. Az idősebb Jeney fiú még Gebén született, persze ma már Jeney Gábor is Nyírkáta lakója. A két fiú a gazdálkodó szülők házában szinte belenőtt a mezőgazdasági munkába. A nyírkátai általános iskolai tanulmányokat követően ezért is lett a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola a választott képzési hely. Érettségi után pénzügyi ügyintéző, képesített könyvelő oklevelet kaptak. A tanultak alkalmassá tették arra, hogy a Nagyközségi Közös Tanács pénzügyi előadójaként alkalmazzák Hodászon 1977-től. Több település gondját-baját megismerhette. Elégedettek voltak munkájával.

– 1983. január elsején megbíztak a Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat vezetésével, ami három település intézményeit segítette. Kántorjánosi, Hodász és Nyírkáta volt működési területünk. Hodászon két óvoda, a másik két községben egy-egy óvoda, illetve három általános iskola és az egészségügyi intézmények tartoztak hozzánk. Helyettesem, egy könyvelő, egy pénztáros és a karbantartói brigád alkotta a csapatot, amelynek Hodászon volt a székhelye. Ez az időszak más szempontból is jelentőséggel bír. Ekkor működött az országos hírű Nyírkátai Vegyes- és Férfikórus.

– Énekkari tag voltam, tenor szólamban. Zeleznik Éva – a mátészalkai zeneiskola tanárnője – volt a zongorakísérőnk. A közös szereplések az amatőr művészeti együttesben házasságkötéshez vezettek. 1985-ben sátorban, népi zenekarral, igazi falusi lakodalomban indítottuk közös életünket.

A hodászi, illetve mátészalkai munkahelyre a nyírkátai közös otthonból jártak be naponta autóbusszal. A régi családi portán éltek, egyik lakásban a szülők, másikban az ifjú pár. Amikor a Skoda 105-öst használtan meg tudták venni, már könnyebb lett a mozgás. 1989 hozta közelebb a megoldást. Debrecenben megszületett Tímea, majd két évvel később, ’91-ben Zoltán. Mindketten Mátészalkán tanulnak a Móricz Zsigmond Általános Iskolában. Édesanyjuk is megtartotta munkahelyét a mátészalkai zeneiskolában, így naponta együtt utaznak Hodászról Mátészalkára, illetve vissza.

– Dr. Nagy István körzeti orvos ’89-ben megszervezte az MDF helyi szervezetét. Sok egyéb cél mellett szorgalmazta, szorgalmaztuk Nyírkáta önállóvá válását. 1989-ben népszavazás történt erről. Három részfalugyűlés, jegyzőkönyv, s az MSZMP Megyei Bizottsága egyetértése eredményezte: elváltunk az akkori hodászi faluvezetéstől. Gyakorlatilag ’90. január 1-től önálló tanács lettünk. Nagy Mihály községi elöljáró lett a tanácselnök. Hazajöttem gazdálkodási előadónak. Már ’89-ben beléptem az MDF-be (előtte 3 és fél évig MSZMP tag voltam). 1990. szeptember 29-én többes jelölésből engem választottak polgármesternek. Az akkori testületi tagok mintegy fele ma is tagja a képviselő-testületnek. Indultam a következő választásokon is. A választópolgárok bizalmából azóta is polgármester vagyok.

Amikor az elmúlt évtized jelentősebb eseményeit kutatta a krónikás, volt mit jegyezni. A községben 22 utca van, az önállósodás idején ebből 18 földút volt. Ma egy sem burkolatlan. Az is természetes, hogy crossbar telefon köti össze a falut a világgal. A helyiek is használhatják a vezetékes gázt. A diákokra gondolva 4 tantermes általános iskolát építettek, kultúrházzal, községi könyvtárral kiegészítve. Öt szolgálati lakás segíti az önkormányzati intézményekben dolgozók letelepedését. Valamennyi felújítva, összkomfortos körülményeket biztosít a közalkalmazottaknak és családtagjaiknak. Megépült a Nyírkátát Nyírcsászárival összekötő út. Az iskolában kiépítették a számítógépes parkot, kisegítő osztályokat nyitottak a felzárkóztatás érdekében. Tehetséggondozást végeznek a nevelők. Segítették, segítik a három egyház működését anyagiakkal is. Van Idősek Otthona, amit egy új épülettel szeretnének kiváltani, melyben több önkormányzati intézmény is helyet kapna, s így a gyermekintézmények is jobb helyzetbe kerülnének. Bátorliget, Terem, Nyírkáta közösen pályázatot adott be a szennyvíz csatornázás megvalósítására.

– Voltak, vannak nehéz helyzetek. 1996-ban anyagilag szinte kilátástalan körülmények közé kerültünk. A testületből többen felálltak. Meg kellett húzni a nadrágszíjat. Kaptunk kormányzati segítséget is. Kiláboltunk, azóta is tesszük dolgunkat. Jeney Sándor nagyapja negyedszázadon át volt a falu bírája Gebén. Az unokája is tudja, ez egy választott tisztség, ami nem örökre szól. A családról is gondoskodni kell. A gazdálkodás a vérében van, s ma sem veti meg a paraszti munkát.

– A tervekben mindig lebegni kell, de emberként a földön kell járni! – fogalmazza meg búcsúzóul.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)