Nyírszőlős

Mondaná csak bárki, hogy a virágoknak nincs lelkük! Kezembe véve a Magyar Építők Lapjának szeptemberi számát, az „Örökzöld témák” oldalon, a „Nyugalom szigete” című írást olvasva magam is állíthatom, igen is, a virágoknak van lelkük! Hajzer Judit méltó tanúm erre, kit egy vibráló, virágba borult őszi kikerics (colchicum) mező ejtett rabul. S látván a tengernyi rózsaszínű csodát, született az elhatározása, hogy különleges dísznövényeket fog gyűjteni.

Az 1944-ben Kótajban született Hajzer Judit a középiskola és a technikum elvégzése után – aminek idestova négy évtizede – először mint adminisztrátor, majd elő- és utókalkulátorként dolgozott. Legszebb munkaéveit egy nagyvállalatnál mint számlaellenőr töltötte, jó munkahelyi légkörben, ahol egymást segítő és tisztelő munkatársakra talált, munkájának maximális elismerése mellett.

A virágok csodája által megihletett szakember már földmérő technikusként elválaszthatatlan kapcsolatba került a természettel. Szakkönyvek böngészése útján és baráti segítséggel eljutott a liliomok és íriszek egzotikus világába. Hozzálátott egy olyan kert tervezéséhez, építéséhez mely a virágoknak, a fészkelő madaraknak, a tőkés récéknek, a mocsári teknősöknek, a halaknak is otthont ad. Minden munkát céltudatosan, az igazi kertészek szorgalmával végzett, közben pontos naplót vezetett dísznövényeiről. A fél hektáros kertészet kialakítása nem máról holnapra történt, hosszú út vezetett az önmegvalósításig.

Ma is hálával gondol vissza Borgulya Gyula (†) zebegényi hobbikertész barátjára, aki segítette őt kertje fajtaválasztékának kialakításában és gazdagításában. Így vált Judit kertészete az ország legnagyobb –, az OMMI által ellenőrzött és államilag elismert – gyűjteményévé.

A szakma szeretete és önbecsülése vitte rá, hogy ötvenhárom évesen kitűnő eredménnyel szakvizsgát tegyen. Juditnak a munkája a hobbija, és a virágok játsszák a főszerepet életében. Ők formálták észrevétlenül szép iránti érzékét, s alakították, csiszolták kifinomult személyiséggé. Nem mindennapi egyénisége, élete, virágainak néma ember- és lélekformáló fejbólintásai mennyire hitelesen igazolják Albert Einstein szavait: „A személyiségek nem szép beszéd hatására formálódnak, hanem munka, és teljesítmény által!” Leírhatatlanul felemelő élmény és érzés mind az, amit a színben, formában, illatban, virágnagyságban különböző – a természet csodája által alkotott – remekművek jelentenek számára a mai napig is. Judit ma is konzultációkon, szakmai továbbképzéseken vesz részt, s hogy kiélhesse a virágok iránti szomjúság vágyát, olyan ritka egyedeket gyűjt, amit alig, vagy nem ismernek az ország virágrajongói. Mint igényes dísznövénytermesztő, leghőbb vágya, hogy a legjobb tulajdonságokkal rendelkező hibrideket állítsa elő. Növényrendszertanilag a Liliacae családba tartozó liliom, mint hagymás növény jelentette számára az újabb, és újabb fajták előállításának lehetőségét.

Az alapfajokkal és az USA-ból származó hibridekkel folytatott kísérleteivel olyan nagy sikert ért el, hogy 2002-ben Tuzson János-bronzéremmel tüntették ki. Judit virágbemutatót tart minden év május-júniusában, mely vonzza a látogatókat, szakmabelieket. A személyes találkozások nemcsak családi vállalkozását segítik, hanem az elmúlt tíz év alatt olyan barátságok is szövődtek, melyek szakmai tapasztalatcserére adnak ma is lehetőséget. Szívesen látott vendég az ország számos településén. Személyes kapcsolatot tart fenn a Budapesti Szent István Egyetemmel. Szakmai ismereteit továbbadva, mint külső konzulens segíti a hallgatók TDK-ra (Tudományos Diákköri Konferencia) való felkészítését. 2002-ben a XXV. Országos TDK-n Lakatos Márk harmadik évfolyamos hallgató II. helyezést ért el a „Szakállas nőszirom magas fajtacsoportjainak (Iris X Barbata) termesztése Magyarországon” című munkájával, amit két kötetben – magyar és angol nyelven – publikált a Tudományos Diákköri Tanács. Jelenleg is egyetemi diplomadolgozat készül a SZIE Kertészettudományi Karán, a nyírszőlősi kertészet írisz fajtáiból, éspedig a virágzási idő szerinti fajtacsoportok elkülönítése témában. Sajnos a liliomok termesztését helyhiány miatt minimálisra kellett csökkentenie, de az orientális (japán) hibridek továbbra is ékesítik kertészetének frekventált részét. Judit további tervei között szerepel egy 1000 db-os színes fotót tartalmazó katalógus és CD-ROM megjelentetése a 2003. április 25–27-én a SZIE-en megrendezésre kerülő Dísznövény 2003 kiállításra. Valamennyi felvétel az ő kertjében élő virágokból készült 2002-ben.

„Itt van e kertben az életművem, mert én erre tettem fel az életem!” – mondja. „Hogy mi vezérelt? A hitem, mert a hit a reménytelennek tűnő dolgok megvalósításában való töretlen bizalom” – mindezt hűen tükrözi Judit egyénisége, s megerősíti a mondást, mert akadályokat nem ismerve, hittel, bátran vállalja az élet kemény kihívásait.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)