Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
G. Nagy István Ilián
Költő, drámaíró, zeneszerző
Püspökladányban született 1955-ben, a szerenádok éjszakáján, április 30-án. Már fiatalon verseket, dalokat ír, melyeket önálló előadóesteken mutat be. 17 évesen elhagyja szülőföldjét, munkásokkal megy Budapestre. Angyalföldön egy gyárban dolgozik, hajóláncokat készítenek. Pesten Demjén Ferenccel találkozik, akinek elmondja, hogy otthagyta a gimnáziumot, művész szeretne lenni. Demjén arra biztatja, hogy az utolsó fél évet fejezze be, érettségizzen le, aztán jöhet a művészet. Így, Demjén Ferenc hatására Pesten, 18 évesen érettségizik. Tanárai arra ösztönzik, hogy menjen egyetemre. Ő azonban Németországba megy dolgozni. A magyar munkások bérüket nem kapják meg, ezért sikeres sztrájkot szervez. (Karl Marx Stadt, 1974). Ezután hazajön. Szülőföldjén postás lett.
Elindul egy országos dalfesztiválon, ahol gitárral saját verseit énekli. Fődíjat nyer, a zsűri tagjai: Mártha István, Victor Máté zeneszerzők és Ladányi Mihály költő. Később a debreceni Tanítóképző Főiskolán tanul, közben a Csokonai Színházban statisztaként dolgozik. Hamarosan Budapestre megy, az ELTE-re, ahol a Bölcsész karon folytat tanulmányokat. A kollégiumban ismeri meg Maczó Ágnest, aki később felesége lesz.
Az Egyetemi Színpadon Novák János (aki Cseh Tamással zenélt) rendező asszisztense lesz, Nemes Nagy Ágnes Bors néni c. meséjének megzenésített darabjában. Együtt dolgozik Dajka Margit, Kútvölgyi Erzsébet Verebes István színészekkel.Az egyetem klubjában énekli gitárral verseit, itt ismeri meg Berecz Andrást, aki akkor hagyta el az egyetemet a népdalok miatt. Itt volt a kollégiumban többek között Áder János, Stumpf István, Kéri László, Friderikusz Sándor is.
1983-ban Maczó Ágnessel összeházasodnak Püspökladányban, egyházi esküvőjük Nyírgyulajban volt. Gyermekeik: Kinga, Ágnes (1983), Lilla, Imola (1984), Csenge, Zsófia (1988), Réka, Viktória (1990) és Zerénd, István (1996). Szülőföldjén a nyolcvanas években az egész várost megmozgatja Csontos Gabriellával együtt folytatott küzdelme a szülőotthon fennmaradásáért. Több ezer ember írta alá a tiltakozást, de megszüntették, bezárták a szülőotthont. Ettől kezdve nincsenek szülöttei Püspökladánynak.
Az Élet és Irodalom hasábjain 7 versét közzétéve, Ratkó József mutatja be. Ratkó, Nagy László szellemiségét véli felfedezni verseiben. Egy gyermekvárosban nevelőtanárként dolgozott. 1988-ban irodalmi társaságot alapít Partium névvel, melyet betiltanak. Ekkor jelenik meg első könyve a Vallató remény, melyből ez az idézet való:
„G. Nagy Ilián költészetének meghatározó jegyei: komoly, itt-ott komor mértéktartás, hallatlanul erős felelősségtudat, a szinte mindenütt rövid, kemény sorokba szedett belső fegyelmezettség, az ember mintha a pentatónia ütemét hallaná ki a sorokból. A magányos meditáció hátterében a történelem árnya és múló ideje borzongat: az ember nemcsak az elmúlás szomorúságát érzi, hanem a nagymama, a parasztremete, meg a falu penész-szemöldökű ablakai mögött Európát is” A kritikák azt írják róla, hogy prófétai, váteszi hangot üt meg.
1990-ben feleségét képviselővé választják, aki később a Parlament alelnöke lesz. 1990-től 1998-ig a politika hátterében dolgozik, reklámfilmeket forgat, plakátokat, propaganda anyagokat tervez, készít. Feleségével együtt több könyvük jelenik meg, melyek közt az egyik leghíresebb az „Új magyar alkotmány” Ilyet eddig senki nem írt rajtuk kívül, egyedül Kossuth Lajos. Életének ezen időszakáról ezt jegyzi Onagy Zoltán író:…”Amellett, hogy boldog házasságban élnek, G. Nagy Ilián feláldozta a maga írói kiteljesedését, s hogy nem a nemzet első írója annak köszönhető, hogy az elmúlt tizenöt évben minden erővel a feleségét segítette…”
A rendszerváltozás után sorra jelennek meg művei: gyermekkönyv, szociográfia, esszék, versek. 1996-ban a fiataloknak Szavainkban a kincs címmel írnak közösen könyvet: Benedek István, Csoóri Sándor, Makovecz Imre, Sütő András, Sánta Ferenc, Szokolay Sándor, László Gyula, Hegedűs Lóránt, Fekete Gyula, Nemeskürty István, Varga Domokos, Maczó Ágnes és G. Nagy Ilián.
2000-ben Jézus születése címmel színpadi művet ír, s elhatározza, hogy népzenészekkel és népi énekesekkel mutatja be azt. Vígh Kristóf zeneszerző felkérte a Szent Korona mise verseinek megírására. Csokonairól drámát, majd film forgatókönyvet írt. Cs. Nagy Ibolya kritikus a Csokonai drámáját a Hitel c folyóiratban Móricz, Szabó Magda, Páskándi Géza műveinek magaslatában említi. John Lennonról írt drámáját angolra, németre fordítják. Egy budapesti templomban felvették megzenésített verseit, dalait, ami CD-n is megjelent. A Független Újságíró Szövetség iskolájában irodalmat tanít, (2013-tól) ahol a diákok a legjobb tanárnak választják meg.
Legutóbbi műve a Csaba királyfi székely nemzeti rockopera. Ő írta az összes versét, és az összes dalát is. A rockoperát előadták Gyergyóban, Püspökladányban, Somlyón, Pécsen. Mindenhol tömegek csodálták nagy sikerrel, mindez DVD-ken is látható. A televízióban karácsonykor ünnepi műsorként az ECHO Tv-ben szenteste közvetítették. Csíksomlyón az előadás napján az utak bedugultak, a város megtelt, 250.000 ember ámult az előadáson fenn a hegyen. Hatalmas siker volt! Magyarországon ő az egyetlen költő, akinek művét ennyien nézték meg.
G. Nagy Ilián a magyar irodalom különleges figurája. Alkotmányt, drámát, operát, verseket ír. Két új operája előadásra vár, új könyveit rendezi. Több könyve kiadás előtt áll, többek között a „Farkassziget mítosza”, a „Trianon-idő”.
Hasonló
Csontos Erzsébet
Kirzsa Imre
Keserűné Juhász Mária
Dobrossy Barnabás
Szabó Béla
Dr. Pintye Imre
Kovácsné Csuzda Judit
Kissné Bogár Ildikó
Keserű László
Gulyás Lajos
Tóthné dr. Lovász Mária
Tőke Gyula
Dr. Molnár László
Antos József
Ráczné Fekete Ilona
Papp Lászlóné
Oborzilné Nagy Erna
Nyirkos Tibor
Magyari Lajos
Laskai Irén
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése