Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése
G. Nagy István Ilián
Költő, drámaíró, zeneszerző
Püspökladányban született 1955-ben, a szerenádok éjszakáján, április 30-án. Már fiatalon verseket, dalokat ír, melyeket önálló előadóesteken mutat be. 17 évesen elhagyja szülőföldjét, munkásokkal megy Budapestre. Angyalföldön egy gyárban dolgozik, hajóláncokat készítenek. Pesten Demjén Ferenccel találkozik, akinek elmondja, hogy otthagyta a gimnáziumot, művész szeretne lenni. Demjén arra biztatja, hogy az utolsó fél évet fejezze be, érettségizzen le, aztán jöhet a művészet. Így, Demjén Ferenc hatására Pesten, 18 évesen érettségizik. Tanárai arra ösztönzik, hogy menjen egyetemre. Ő azonban Németországba megy dolgozni. A magyar munkások bérüket nem kapják meg, ezért sikeres sztrájkot szervez. (Karl Marx Stadt, 1974). Ezután hazajön. Szülőföldjén postás lett.
Elindul egy országos dalfesztiválon, ahol gitárral saját verseit énekli. Fődíjat nyer, a zsűri tagjai: Mártha István, Victor Máté zeneszerzők és Ladányi Mihály költő. Később a debreceni Tanítóképző Főiskolán tanul, közben a Csokonai Színházban statisztaként dolgozik. Hamarosan Budapestre megy, az ELTE-re, ahol a Bölcsész karon folytat tanulmányokat. A kollégiumban ismeri meg Maczó Ágnest, aki később felesége lesz.
Az Egyetemi Színpadon Novák János (aki Cseh Tamással zenélt) rendező asszisztense lesz, Nemes Nagy Ágnes Bors néni c. meséjének megzenésített darabjában. Együtt dolgozik Dajka Margit, Kútvölgyi Erzsébet Verebes István színészekkel.Az egyetem klubjában énekli gitárral verseit, itt ismeri meg Berecz Andrást, aki akkor hagyta el az egyetemet a népdalok miatt. Itt volt a kollégiumban többek között Áder János, Stumpf István, Kéri László, Friderikusz Sándor is.
1983-ban Maczó Ágnessel összeházasodnak Püspökladányban, egyházi esküvőjük Nyírgyulajban volt. Gyermekeik: Kinga, Ágnes (1983), Lilla, Imola (1984), Csenge, Zsófia (1988), Réka, Viktória (1990) és Zerénd, István (1996). Szülőföldjén a nyolcvanas években az egész várost megmozgatja Csontos Gabriellával együtt folytatott küzdelme a szülőotthon fennmaradásáért. Több ezer ember írta alá a tiltakozást, de megszüntették, bezárták a szülőotthont. Ettől kezdve nincsenek szülöttei Püspökladánynak.
Az Élet és Irodalom hasábjain 7 versét közzétéve, Ratkó József mutatja be. Ratkó, Nagy László szellemiségét véli felfedezni verseiben. Egy gyermekvárosban nevelőtanárként dolgozott. 1988-ban irodalmi társaságot alapít Partium névvel, melyet betiltanak. Ekkor jelenik meg első könyve a Vallató remény, melyből ez az idézet való:
„G. Nagy Ilián költészetének meghatározó jegyei: komoly, itt-ott komor mértéktartás, hallatlanul erős felelősségtudat, a szinte mindenütt rövid, kemény sorokba szedett belső fegyelmezettség, az ember mintha a pentatónia ütemét hallaná ki a sorokból. A magányos meditáció hátterében a történelem árnya és múló ideje borzongat: az ember nemcsak az elmúlás szomorúságát érzi, hanem a nagymama, a parasztremete, meg a falu penész-szemöldökű ablakai mögött Európát is” A kritikák azt írják róla, hogy prófétai, váteszi hangot üt meg.
1990-ben feleségét képviselővé választják, aki később a Parlament alelnöke lesz. 1990-től 1998-ig a politika hátterében dolgozik, reklámfilmeket forgat, plakátokat, propaganda anyagokat tervez, készít. Feleségével együtt több könyvük jelenik meg, melyek közt az egyik leghíresebb az „Új magyar alkotmány” Ilyet eddig senki nem írt rajtuk kívül, egyedül Kossuth Lajos. Életének ezen időszakáról ezt jegyzi Onagy Zoltán író:…”Amellett, hogy boldog házasságban élnek, G. Nagy Ilián feláldozta a maga írói kiteljesedését, s hogy nem a nemzet első írója annak köszönhető, hogy az elmúlt tizenöt évben minden erővel a feleségét segítette…”
A rendszerváltozás után sorra jelennek meg művei: gyermekkönyv, szociográfia, esszék, versek. 1996-ban a fiataloknak Szavainkban a kincs címmel írnak közösen könyvet: Benedek István, Csoóri Sándor, Makovecz Imre, Sütő András, Sánta Ferenc, Szokolay Sándor, László Gyula, Hegedűs Lóránt, Fekete Gyula, Nemeskürty István, Varga Domokos, Maczó Ágnes és G. Nagy Ilián.
2000-ben Jézus születése címmel színpadi művet ír, s elhatározza, hogy népzenészekkel és népi énekesekkel mutatja be azt. Vígh Kristóf zeneszerző felkérte a Szent Korona mise verseinek megírására. Csokonairól drámát, majd film forgatókönyvet írt. Cs. Nagy Ibolya kritikus a Csokonai drámáját a Hitel c folyóiratban Móricz, Szabó Magda, Páskándi Géza műveinek magaslatában említi. John Lennonról írt drámáját angolra, németre fordítják. Egy budapesti templomban felvették megzenésített verseit, dalait, ami CD-n is megjelent. A Független Újságíró Szövetség iskolájában irodalmat tanít, (2013-tól) ahol a diákok a legjobb tanárnak választják meg.
Legutóbbi műve a Csaba királyfi székely nemzeti rockopera. Ő írta az összes versét, és az összes dalát is. A rockoperát előadták Gyergyóban, Püspökladányban, Somlyón, Pécsen. Mindenhol tömegek csodálták nagy sikerrel, mindez DVD-ken is látható. A televízióban karácsonykor ünnepi műsorként az ECHO Tv-ben szenteste közvetítették. Csíksomlyón az előadás napján az utak bedugultak, a város megtelt, 250.000 ember ámult az előadáson fenn a hegyen. Hatalmas siker volt! Magyarországon ő az egyetlen költő, akinek művét ennyien nézték meg.
G. Nagy Ilián a magyar irodalom különleges figurája. Alkotmányt, drámát, operát, verseket ír. Két új operája előadásra vár, új könyveit rendezi. Több könyve kiadás előtt áll, többek között a „Farkassziget mítosza”, a „Trianon-idő”.
Hasonló
Csontos Erzsébet
Kirzsa Imre
Keserűné Juhász Mária
Dobrossy Barnabás
Szabó Béla
Dr. Pintye Imre
Kovácsné Csuzda Judit
Kissné Bogár Ildikó
Keserű László
Gulyás Lajos
Tóthné dr. Lovász Mária
Tőke Gyula
Dr. Molnár László
Antos József
Ráczné Fekete Ilona
Papp Lászlóné
Oborzilné Nagy Erna
Nyirkos Tibor
Magyari Lajos
Laskai Irén
Lisztománia

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése