Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Kolláth Erzsébet
Rajz-földrajz szakos tanár, képzőművész
Püspökladány
Találkoztak már olyan emberrel, akinek két élete, két lelke van? Nos, Kolláth Erzsébet ilyen. Egyszer törékeny, gyönge nő, máskor kemény, harcias amazon. Ő az a művészember, aki máshol talán híresebb lehetne, de őt itt tartja – Csák Gyulával szólva -, a „szíkföld sóhaja”.
Püspökladányban született. Ezen a nagysárréti településen nőtt fel, annak is az újtelepi részén. Régen, nagyon egyszerű, de dolgos, emberek laktak ott. Legszebb gyermekkori emlékei az újtelepi óvodából valók. Nem személyekre, hanem átölelő meleg közegre emlékszik. Még főiskolás korában is visszajárt az óvodavizsgákra. Illatok, az újtelepi iskola udvarán lévő nyárfasor suhogása, a boldog, gondtalan gyermekkor , a mesebeli szép emlékek, mind ott maradtak. Középiskolás éveit is felnevelő városában, a Karacs Ferenc Gimnáziumban töltötte. Az osztályban azonban nem találta a helyét, ezért minden más közösségi munkába bekapcsolódott. Járt fotószakkörbe, irodalmi színpadra, zeneiskolába, rajzszakkörbe. Nagy tervei vannak a továbbtanulás terén. Az Újtelepre – a falu szélre – azonban szellő sem fújhat be. Kolláth Erzsébet innen van az életen, szülei, nagyszülei pedig már túl, s kétségbeesetten próbálják megvédeni, megóvni őt minden bajtól.Talán túlságosan is marasztalják őt, ne merjen nagyot álmodni, akarni. Továbbtanulását is ehhez igazítják, hiszen édesanyja unszolására végül csak a nyíregyházi tanárképző főiskolára jelentkezik.
Gyerekként mindig rajzolt, s Topor András festőművész két év alatt felkészítette, így elsőre felvették rajz-földrajz szakra. Mikor a főiskolára bekerült nem is gondolta, hogy élete négy legszebb éve vár rá. Ott megadatott neki egy jó csoport, négy olyan kollégiumi szobatárs, akikkel a mai napig is tartják a kapcsolatot. A főiskola elvégzése után régi iskolájába veszik fel. Ebben az évben a 33. tanévét kezdi ott. De emellett tanított művészeti iskolában, amit ajándéknak tart az élettől, és voltak, vannak tanítványai, akiknek a felvételihez ad segítséget. Már csak rajzot tanít a felső tagozatban és ezt a mindenkori igazgatók támogatásával érte el.1989-ben határozta el, hogy tűzzománcozni szeretne. Meg sem fordult a fejében, hogy ez neki nem fog sikerülni. Akkoriban három könyv volt fellelhető, amiben gyakorlati tanácsok voltak a tűzzománc technikával kapcsolatosan. Festéket a téglási Hajdúsági Iparművekben szerzett be, amit akkor hadi üzemmé lehetett alakítani, így minden egyes alkalomkor a portán motozáson esett át, elvették minden iratát és egy katona kísérte a laborba, ahol megkapta a festéket. Fizetésének sokszorosát adta ki, hogy saját égető kemencéje legyen. Egyedül, saját maga tanulta meg ezt a nagyon érzékeny, egy pillanatban, tűzben születő technikát, ahol nincs javítási lehetőség. Szeme, lelke a szépet keresi, azt a pillanatot akarja megörökíteni.
Közben férjhez ment, kisfia született. Elkezdték családi házuk építését, de házassága tönkrement, így válófélben, egy kisgyerekkel, egyedül fejezte be azt. – Aki nem élt egyedül nőként, aki nem a mélyből, a falu szélről jött, az nem is tudja miről beszélek – mondja elgondolkozva – Ezekben a nehéz időkben az alkotás adott neki erőt. Művei azokhoz szólnak, akik a szépre vágynak, észreveszik bennük a harmóniát. Tűzzománc technikával már az egyiptomiak is dolgoztak. Így egy olyan idő-álló alkotás jön létre, ami nagy felelősséget ró a készítőjére.. Nem könnyű feladat ez, hiszen először vázlatot kell készíteni, az egyszínűekhez fekete-fehér rajzot, a színesekhez pasztellt. Aztán fel kell vinni a rézlapra a speciális festéket, ami színezett üvegpor, de hő hatására megváltozik a színe. Aztán jön az égetés, amire nagyon kell figyelni, mert az égetés hőfoka és ideje is számít. Amikor az első képét eladta megsiratta, borzalmas fájdalom járta át, de Topor András azt mondta neki, hogy ne bánkódjon, mert akihez a kép került szeretni fogja. Úgy is gondolja, hogy csak az vigye a képét, aki szereti. Sok alkotótáborban megfordult, de most már csak egyedül, a saját gondolatvilágában, nyugalmában szeret dolgozni.Időközben megtalálta párját, aki romantikus körülmények között kérte meg a kezét, hiszen képzőművészeti bemutatón és vásáron jártak Franciaországban, ahol a párizsi városlátogatás alkalmával az Eiffel torony tövében húzta ujjára a gyűrűt. Meghitt, szeretetteljes kapcsolatban élnek.
Időközben felnőtt a fia, és annak párja is velük lakik, így megsokszorozódik ereje. Kolláth Galéria néven olyan művészeti bemutatóhelyet hozott létre Püspökladányban, ahol a saját képein kívül más művészek alkotásait is, valamint különleges technikával készült egyedi ékszereket is láthat a betérő. Havonta párja karcagi vendéglőjében is rendez kiállításokat. Kolláth Erzsébet nem hagyta, hogy tehetsége elvesszen a sárréti sárban, hiszen minden tűzzománc képén, minden cselekedetében ott van.
(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)
Hasonló
Csontos Erzsébet
Kirzsa Imre
Keserűné Juhász Mária
Dobrossy Barnabás
Szabó Béla
Dr. Pintye Imre
Kovácsné Csuzda Judit
Kissné Bogár Ildikó
Keserű László
Gulyás Lajos
Tóthné dr. Lovász Mária
Tőke Gyula
Dr. Molnár László
Antos József
Ráczné Fekete Ilona
Papp Lászlóné
Oborzilné Nagy Erna
Nyirkos Tibor
Magyari Lajos
Laskai Irén
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése