Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Kolláth Erzsébet
Rajz-földrajz szakos tanár, képzőművész
Püspökladány
Találkoztak már olyan emberrel, akinek két élete, két lelke van? Nos, Kolláth Erzsébet ilyen. Egyszer törékeny, gyönge nő, máskor kemény, harcias amazon. Ő az a művészember, aki máshol talán híresebb lehetne, de őt itt tartja – Csák Gyulával szólva -, a „szíkföld sóhaja”.
Püspökladányban született. Ezen a nagysárréti településen nőtt fel, annak is az újtelepi részén. Régen, nagyon egyszerű, de dolgos, emberek laktak ott. Legszebb gyermekkori emlékei az újtelepi óvodából valók. Nem személyekre, hanem átölelő meleg közegre emlékszik. Még főiskolás korában is visszajárt az óvodavizsgákra. Illatok, az újtelepi iskola udvarán lévő nyárfasor suhogása, a boldog, gondtalan gyermekkor , a mesebeli szép emlékek, mind ott maradtak. Középiskolás éveit is felnevelő városában, a Karacs Ferenc Gimnáziumban töltötte. Az osztályban azonban nem találta a helyét, ezért minden más közösségi munkába bekapcsolódott. Járt fotószakkörbe, irodalmi színpadra, zeneiskolába, rajzszakkörbe. Nagy tervei vannak a továbbtanulás terén. Az Újtelepre – a falu szélre – azonban szellő sem fújhat be. Kolláth Erzsébet innen van az életen, szülei, nagyszülei pedig már túl, s kétségbeesetten próbálják megvédeni, megóvni őt minden bajtól.Talán túlságosan is marasztalják őt, ne merjen nagyot álmodni, akarni. Továbbtanulását is ehhez igazítják, hiszen édesanyja unszolására végül csak a nyíregyházi tanárképző főiskolára jelentkezik.
Gyerekként mindig rajzolt, s Topor András festőművész két év alatt felkészítette, így elsőre felvették rajz-földrajz szakra. Mikor a főiskolára bekerült nem is gondolta, hogy élete négy legszebb éve vár rá. Ott megadatott neki egy jó csoport, négy olyan kollégiumi szobatárs, akikkel a mai napig is tartják a kapcsolatot. A főiskola elvégzése után régi iskolájába veszik fel. Ebben az évben a 33. tanévét kezdi ott. De emellett tanított művészeti iskolában, amit ajándéknak tart az élettől, és voltak, vannak tanítványai, akiknek a felvételihez ad segítséget. Már csak rajzot tanít a felső tagozatban és ezt a mindenkori igazgatók támogatásával érte el.1989-ben határozta el, hogy tűzzománcozni szeretne. Meg sem fordult a fejében, hogy ez neki nem fog sikerülni. Akkoriban három könyv volt fellelhető, amiben gyakorlati tanácsok voltak a tűzzománc technikával kapcsolatosan. Festéket a téglási Hajdúsági Iparművekben szerzett be, amit akkor hadi üzemmé lehetett alakítani, így minden egyes alkalomkor a portán motozáson esett át, elvették minden iratát és egy katona kísérte a laborba, ahol megkapta a festéket. Fizetésének sokszorosát adta ki, hogy saját égető kemencéje legyen. Egyedül, saját maga tanulta meg ezt a nagyon érzékeny, egy pillanatban, tűzben születő technikát, ahol nincs javítási lehetőség. Szeme, lelke a szépet keresi, azt a pillanatot akarja megörökíteni.
Közben férjhez ment, kisfia született. Elkezdték családi házuk építését, de házassága tönkrement, így válófélben, egy kisgyerekkel, egyedül fejezte be azt. – Aki nem élt egyedül nőként, aki nem a mélyből, a falu szélről jött, az nem is tudja miről beszélek – mondja elgondolkozva – Ezekben a nehéz időkben az alkotás adott neki erőt. Művei azokhoz szólnak, akik a szépre vágynak, észreveszik bennük a harmóniát. Tűzzománc technikával már az egyiptomiak is dolgoztak. Így egy olyan idő-álló alkotás jön létre, ami nagy felelősséget ró a készítőjére.. Nem könnyű feladat ez, hiszen először vázlatot kell készíteni, az egyszínűekhez fekete-fehér rajzot, a színesekhez pasztellt. Aztán fel kell vinni a rézlapra a speciális festéket, ami színezett üvegpor, de hő hatására megváltozik a színe. Aztán jön az égetés, amire nagyon kell figyelni, mert az égetés hőfoka és ideje is számít. Amikor az első képét eladta megsiratta, borzalmas fájdalom járta át, de Topor András azt mondta neki, hogy ne bánkódjon, mert akihez a kép került szeretni fogja. Úgy is gondolja, hogy csak az vigye a képét, aki szereti. Sok alkotótáborban megfordult, de most már csak egyedül, a saját gondolatvilágában, nyugalmában szeret dolgozni.Időközben megtalálta párját, aki romantikus körülmények között kérte meg a kezét, hiszen képzőművészeti bemutatón és vásáron jártak Franciaországban, ahol a párizsi városlátogatás alkalmával az Eiffel torony tövében húzta ujjára a gyűrűt. Meghitt, szeretetteljes kapcsolatban élnek.
Időközben felnőtt a fia, és annak párja is velük lakik, így megsokszorozódik ereje. Kolláth Galéria néven olyan művészeti bemutatóhelyet hozott létre Püspökladányban, ahol a saját képein kívül más művészek alkotásait is, valamint különleges technikával készült egyedi ékszereket is láthat a betérő. Havonta párja karcagi vendéglőjében is rendez kiállításokat. Kolláth Erzsébet nem hagyta, hogy tehetsége elvesszen a sárréti sárban, hiszen minden tűzzománc képén, minden cselekedetében ott van.
(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)
Hasonló
Csontos Erzsébet
Kirzsa Imre
Keserűné Juhász Mária
Dobrossy Barnabás
Szabó Béla
Dr. Pintye Imre
Kovácsné Csuzda Judit
Kissné Bogár Ildikó
Keserű László
Gulyás Lajos
Tóthné dr. Lovász Mária
Tőke Gyula
Dr. Molnár László
Antos József
Ráczné Fekete Ilona
Papp Lászlóné
Oborzilné Nagy Erna
Nyirkos Tibor
Magyari Lajos
Laskai Irén
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése