Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
F. Nemes István
Pedagógus
Biharnagybajom
F. Nemes Isván életét is írhatták volna dalba a pacsirták, mint Csontos Vilmos Hűség című versében, de nem írták. Biztosan más és fontosabb dolguk akadt. 1935. július 7-én jött a világra egy törzsökös bajomi sokgyermekes paraszt családban. Gyengécske gyerek lehetett, mert siettek a keresztvíz alá tartani. Édesapja „talpalatnyi” földjüket művelte, édesanyja a háztartást látta el. Zenei eszmélésének első élményei a nagyon jó hangú szüleitől hallott népdalok, zsoltárok és nóták voltak. Szép és derűs gyermekkora volt. Sokat látogatta a közelben lakó nagyszüleit. Mikor a nővére 3. osztályos volt, gyakran ment vele az iskolába, mert nagyon szerette Bagdány Zsuzsika néni énekóráit. Máig tudja, mely népdalokat – igazi, veretes régi és új népdalokat – tanulta meg akkor, 3-4 évesen. Zsuzsika nénivel aztán majd csak 3. osztályos korában találkozott újra.
Felsőtagozatos korában Makkay Géza és Hampek Anna voltak a tanárélményei. Előbbi Erdélyből érkezett Biharnagybajomba, a tanár nénivel pedig Tordán, a Népfőiskolán találkozott. Ők már jórészt a Mi dalaink-ból tanítottak. Nagyon sajnálja, hogy mindketten csak viszonylag kevés időt töltöttek Bajomban. Szűcs Sándorral, a híres bihari népfőiskola igazgatójával is ekkor ismerkedett meg. 6-7-8. osztályos gyerekként egyházi temetési szertartásokon énekeltek, segítve a kántortanító szolgálatát. Még most is beleborzong, ha hallja a XC. Zsoltárt: „Tebenned bíztunk eleitől fogva…” 7. osztályos volt 1947-ben, mikor tagja lett az akkor alakult iskolai énekkarnak. Fogékony lehetett a társadalmi problémák iránt is, mert ő lett az iskola első úttörőcsapatának a titkára, de nem volt kérdés, hogy tovább kell tanulnia!
Tanítóképzős éveit Hajdúnánáson és Hajdúböszörményben töltötte. Gyönyörűséges, varázslatos esztendőkre emlékszik vissza, nem feledhető, meghatározó élményekkel. Őket még megérintették a „fényes szelek” utolsó fuvallatai. Úgy érezték náluk igazabb hittel még senki sem hitt, de mikor hazajött – 51 vagy 52 lehetett – Édesanyja sírva panaszolta, hogy elvitték tőlük a kamra polcairól az összes befőttet és a szoba faláról a tokos ingaórát. Kellett a beszolgáltatásba. Tanítóképzős korában nagyszerű kórusokban énekelhetett Makláry Lajos, Baka János karnagyok vezetésével, s ott már kamarakórust is szervezett és dirigált. Később a karvezetést Czövek Lajostól tanulta. 18 éves nagykamaszként kezdett el tanítani. Talán túl korán. Szerencsére volt általános iskolai tanárai egyengették az útját, és ahol lehetett, segítették. ’53-ban, mindjárt az első évben, éneklő csoporttal jelentkezett. A következő évek máig ható élménye az iskolai énekkar. Sok tagjával még most is tartják a kapcsolatot. Az első tanítványaira – Kisbajomban – most is jól emlékszik, mint ahogy a következő évben tanított 1. osztályosokra is. Még a névsort is tudja.
1955-ben behívták katonának. Napra pontosan 2 évet szolgált. 56-ban szerencséje volt, nem keveredett tűzharcba. Így aztán nem lett se hős, se áldozat. Leszerelése után már csak magyart és éneket tanított. 24 évesen már ballagott az osztálya. Az egri főiskolán elvégezte az ének-zene és a magyar szak 4-4 félévét. Ének-zenéből államvizsgázott is, de a magyar záródolgozatot már nem írta meg, ma is bánja. Osztályfőnök is volt. Nagyon kedvelte ezt a beosztást, mert ilyenkor a gyerekekkel sok esetben máig ható bensőséges viszony alakult ki. Akárcsak az énekkarosokkal. Sok szép gyereknek sok szép népdalt tanított. Sokszorosát a tankönyvben lévőknél. Mert igenis, az az ének-zene tanításának legfőbb értelme a daltanulás. Néhány évig Sárrétudvariba is átjárt, irányította az ottani parasztkórust, de feltámasztották a bajomi férfikórust is.
S aztán tett egy jó nagy kitérőt, mert 1967-ben elcsábították. 21 évig minden reggel ment Püspökladányba, este jött haza. Előbb néhány évig a Hazafias Népfront járási titkára, később járási tanulmányi, majd közművelődési felügyelő volt. Nem sajnálja az így eltöltött két évtizedet. Bővült a látóköre, és sok jó embert megismert. Volt olyan magyarórán Nagyrábén, mintha csak istentiszteleten lett volna, nem lett volna ilyen élménye, ha nem tanfelügyelő. Hazatérése után azt gondolta, hogy afféle levezető évek következnek. Nem egészen úgy történt. 54 esztendősen kezdett el citerázni, s ha már megtanult, tanítani is kezdett. És ezzel kezdetét vette a Karafitty-korszak. Mindinkább a népzene felé irányult a figyelme és érdeklődése. A legtöbbet Olsvai Imrétől, Benczéné dr. Mező Judittól, Joób Árpádtól és Széles Andrástól tanult. Tágult a népzenei látóköre, sok tapasztalatra tett szert és sok barátra talált a Vass Lajos Népzenei Szövetség táboraiban és más rendezvényein. ’94-ben szervezte meg az első Karafitty Népzenei Találkozót, most készülnek a 24-re. Az egész családja: felesége, két gyermeke, unokái és menye mindmáig együtt énekelnek/citeráznak az idén 26 éves Karafitty Együttesben.
Hasonló
Kovács László
Csontos Erzsébet
Nagy Gyula
Kirzsa Imre
Keserűné Juhász Mária
Dobrossy Barnabás
Váradi Zoltánné
Jeneiné Egri Izabella
Bernáth László
Kádár Gyuláné
Szabó Béla
Dr. Pintye Imre
Kovácsné Csuzda Judit
Kissné Bogár Ildikó
Keserű László
Gulyás Lajos
Sziki Róbert
Józsa Kálmán
Szegi Emma
Módos Imre
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése