Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Szodoray Sándor
Belgyógyász-főorvos,
Sátoraljaújhely
Miskolcon született 1942. június 23-án. Édesapja a Hejőcsabai Mészművek főszámtisztje volt, aki 1942 októberében bevonult katonának mint tartalékos főhadnagy. 1943. január 18-án eltűnt a Don-kanyarban. Azóta sem tud róla semmit a család, holttá nyilvánítása is csak 1994-ben történt meg. A gyermekével egyedül maradt édesanya egészen addig visszavárta a férjét. Sándor fiát egyedül nevelte Királdon, és a szénbánya tervező statisztikusa volt.
A helyben befejezett általános iskolai tanulmányok és az ózdi érettségi után a Debreceni Orvostudományi Egyetem következett. 1967-től 5 évig a kazincbarcikai kórházban dolgozott, ott tett belgyógyász szakvizsgát is. Sátoraljaújhelybe 1972-ben kapott meghívást, ettől kezdve huszonhét évig dolgozott a sátoraljaújhelyi kórházban belgyógyászként. 1974-től adjunktus, 1982-től pedig másodfőorvos. Az utóbbi három és fél évben a kórház igazgatóhelyetteseként mindent elkövetett a fejlesztés érdekében, jól kamatoztatva azt a lehetőséget, hogy két cikluson keresztül önkormányzati képviselő volt. Így összegzi ezt az időszakot:
– Úgy is, mint szakorvos sikerült a betegek érdekében eredményesen tevékenykednem, de különösen jó szívvel gondolok vissza arra a három és fél évre, amit igazgatóhelyettesként dr. Kosztura László mellett töltöttem. Úgy érzem, hogy a kórház külső megjelenése, a tevékenységünk alatt végrehajtott rekonstrukció hosszú időre meghatározza a kórház életét, és hiszem, hogy aki ránéz a megszépült épületekre, az ránk is emlékezik. A szomorkás, nosztalgikus hangvétel érthető, hiszen dr. Szodoray Sándorral a Felső-Szabolcsi Kórházban beszélgetünk Kisvárdán.
– Az élet úgy hozta, hogy 1999. február 1-től Kisvárdán az Általános Krónikus Osztály osztályvezetője lettem. Szakmai szempontból ez előrelépést jelent, hiszen egy ötven ágyas osztály vezetését bízták rám. A kollégákkal jó a kapcsolatom, élvezem a vezetők bizalmát. Ennek ellenére érzem, hogy az újhelyi barátoktól, az ott kialakított kapcsolatoktól pillanatnyilag ötven kilométerre vagyok. Természetesen a családot hiányolom leginkább.
1971-ben nősült, felesége a Tokaj Kereskedőház laboratóriumában dolgozik. 1973-ban született lányuk már két unokával ajándékozta meg őket. Az 1981-ben született fiuk felvételt nyert a Miskolci Egyetem informatikai szakára. Természetes érzés tehát a városhoz való ragaszkodás, hiszen a Szodoray család minden fontos eseménye Sátoraljaújhelyhez kötődik. Van azonban kritikai észrevétel is, mégpedig jócskán. Visszatérve a kórház vezetésében eltöltött évekre, felemlíti az őket ért vádat, miszerint sok orvos elment az intézményből. A főorvos úr mélységes meggyőződése, hogy a város vezetése is felelős azért, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent a város értelmiség-megtartó képessége. Hivatkozik arra, hogy az orvosok mellett a pedagógusok és a műszaki értelmiség körében is jellemző lett az elvándorlás. (Szemmel láthatóan zavarja a tudat, hogy saját magát is ebbe a csoportba kell sorolnia.) Keserűen említi, hogy a szellemi potenciál csökkenésével egyidejűleg a vendéglátás, az idegenforgalom is jelentős visszaesést mutat, leépülőben van. Aggódva beszél arról, hogy a következő öt-tíz évben ez a folyamat jelentős beruházás nélkül katasztrofális méreteket ölthet. Ismét csak a kórház példáját említi. Az előző polgármestert, Laczkó Károlyt, hozza fel példaként, aki elsőként mondta ki: ez a kórház nemcsak Sátoraljaújhelyé, hanem egész Zempléné. Ennek a kijelentésnek köszönhető, hogy a térség települései mintegy 6 millió forinttal járultak hozzá a kórházi műszerpark bővítéséhez, ami egyéb forrás hiányában elmaradt volna.
Rendkívül fontosnak tartotta és tartja ma is a termelő üzemekkel való jó együttműködést. Ilyen sanyarú gazdasági helyzetben létkérdésnek tartja, hogy az alulfinanszírozott egészségügy és a gyógyításra szorulók között bizalmi kapcsolat legyen.
Csak akkor derül fel kissé, amikor a sportra terelődik a szó:
– Egyetemista koromban tájékozódási futó versenyző voltam, de ez Kazincbarcikán abbamaradt. Amikor Sátoraljaújhelybe kerültem, sokat jártam a Magashegyre, a hegyi mentőszolgálatnak is éveken keresztül voltam a vezetője. Homonnai Nándorral és Boda Pali bácsival, meg sok-sok téli sportot szerető baráttal jártunk a sípályára, ahol igazi, nyüzsgő sportélet folyt. Úttörő Olimpiákat rendeztünk, a síoktatás és a síelők számára komoly bázishelynek számított Sátoraljaújhely. Szerintem az a legnagyobb probléma, hogy a rendszerváltással megszüntették az úttörőmozgalmat, és nem sikerült helyette megfelelő tömegmozgalmat kialakítani, nincs olyan fórum, amely a gyerekeket, fiatalokat mozgósítaná.
Orvoshoz méltóan nemcsak a hibákról beszél, hanem receptet is ad a bajok orvoslására:
– Legnagyobb szükség az empátiára van, mert kevesebb diagnosztikával, de több mosollyal és odafigyeléssel is lehet a bajokat eredményesen kezelni – mondja, és beszélgetni indul egy idős, rákos betegéhez.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)
Hasonló
Marcinkó Ferenc
Dr. Tóthné Wieland Ildikó
Szajkó Gábor
Szabó Sándor
Siska Tamás
Dr. Sarlósi Tibor
Ruzsinszki László
Ifjú Ogár Zoltán
Dr. Ogár Zoltán
Dr. Soós Győző
Dr. Nagy-Bozsoky József
Majorosné Csorba Olga
Dr. Kováts Dániel
Dr. Kovács Lajos
Kovács István
Kormány Pál
Juhász István
Büte Sándor
Botos Attila
Novák Csaba
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése