Nyíregyháza

Az az abszolút erdész, akinek az apja és a nagyapja is erdész volt. Nos, ilyen abszolút erdész Debreczeni Ferenc, a Nyírerdő Rt. erdőgazdálkodási főelőadója. Igen sokrétű a tevékenysége és társadalmi munkát is végez. Erdészházban született 1952-ben. Pólyás baba volt, amikor szüleivel Nyíregyházára költözött, azóta itt él. Az rt. központjához és szülei házához közel, ideális helyen lakik.

Általános iskolai tanulmányait Nyíregyházán végezte. Szegeden végezte el az erdészeti technikumot. Sokat mond, hogy jelentkezése idején 400 fiatal közül 30-at vettek fel a technikumba. Középiskolás korában Nyíregyházán és több kerületben gyakorolt, gazdag tapasztalatokra tett szert. Később elvégezte a növényvédelmi szaktechnikumot. Mostanában az íróasztal mellett sok teendője van, de munkaterülete Szabolcs és Hajdú megye erdészete.

Egyik fontos feladata az erdőművelés szakmai irányítása. Felértékel erdőrészeket, pontos és fontos papírmunkát végez. Átfogó tevékenységét így lehet megfogalmazni: mag, csemete, felújítás, telepítés és a fahasználat egy része. Vagyis szinte minden. Kevesen tudják, hogy az erdők egy része növényvédelemre szorul. A kártevők elhárításához is érteni kell.

Büszke rá, hogy szolgálati ideje alatt háromezer hektár erdőt telepítettek és sok-sok erdőt felújítottak. A jó erdész nemcsak gondozza, őrzi és védi is az erdőt. Vigyázni kell az ökológiai egyensúly megőrzésére is.

Sorolta, hogy az erdőben mi minden van a fákon kívül. A legtöbb erdőnek gazdag az állat- és növényvilága. Kisebb tó van például a Bockereki erdőben. Több helyen patak vonul át a fák között. A fák ágain madarak fészkelnek. Az aljnövényzetet szép virágok tarkítják. Térdig érő hangyaboly, több hasznos rovar és bogár is található néhol. Az akácerdők alján méz csurran édesen. Szép és hasznos az erdő.

Debreczeni Ferencnek külső munkakapcsolatai is vannak. Kapcsolatot tart többek közt a környezetvédelemmel, a tájvédelemmel, az erdei iskolákkal. Jelentős nemzeti vagyon van az erdőkben, a feldolgozó üzemekben. Szükség van az őrző-védő szolgálatra is. Ez a szolgálat fegyverviselésre jogosít. Ő az összekötő a szolgálat és a rendőrség között. Mint majdnem minden nagyobb cégnél, a Nyírerdőnél is vannak amatőr sportolók. Ő a sportklub egyesület titkára.

Debreczeni Ferenc jó megjelenésű középkorú férfi. Harminc éve él boldog házasságban a feleségével, korábban tizenhét évig egy munkahelyen dolgoztak. A közelmúltban egy újságcikk így szólt:
„Az idei tavasz kedvezett az erdőfelújításoknak. A tervezés és a munkálatok során a gazdasági szempontok mellett figyelembe vették a természetvédelmi előírásokat is. Őshonos fajtákat telepítettek jelentős mennyiségben Gávavencsellő és Ibrány térségében, valamint a Felső-Tisza árterületén. Ezzel megőrizték a táj arculatát. 2004 tavaszára 428 hektáros mesterséges erdősítést terveztek, a tervet teljesítették. Őshonos tölgyfa fajokat telepítettek hatvan hektáron. Úgynevezett sarjfelújításra került sor 514 hektárnyi területen. A részvénytársaság a munkálatokat vállalkozókkal végeztette el. Az rt. stratégiája a gyors eredmény elérése, ezért főleg gyorsan növekvő fajtákat telepítettek. Nagy területre került hazai őshonos fekete és szürke nyár. Cél volt a nagy hozamú, magas genetikai értékű akác állományok felújítása természetes módon, gyökérsarjról. 2004 májusában nagy öröm érte a részvénytársaságot. A Nemzetközi Vadvédelmi Tanács, a CIC a Guthi erdőnek ítélte oda a legjobb vadgazdálkodó címet. A díjat Bukarestben a román miniszterelnök jelenlétében Kaknics Lajos vezérigazgató és Bartucz Péter, a Guthi erdészet igazgatója vette át. A világ minden tájáról jönnek ebbe az erdőbe vadászni, több világrekordnak számító trófeával tértek haza innen a vadászok.”

Debreczeni Ferenc portréját, munkaterületének ismertetését Kaknics Lajos vezérigazgató a következőkkel egészítette ki:
– Cél az elért eredmények megőrzése, a részvénytársaság vagyonának növelése, az Európai Unióhoz való csatlakozásból származó változásoknak való magas színtű megfelelés, a Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram hatékony megvalósítása.

Az erdőfelújítás és erdőnevelés során ötvözni kell az erdészeti szakmai hagyományt és tapasztalatot az újabb kutatási eredményekkel. A biológiai alapok megőrzése érdekében javítani kell a mag-, csemetetermelési és-forgalmazási rendszert. Cél a fakereskedelembe való intenzívebb bekapcsolódás is. Erdőfelújításoknál figyelembe kell venni a természetközeli őshonos fafajokat. Szükséges a kutatási eredményeket is figyelembe venni. A Nemzeti Földalappal együttműködve ésszerű földcseréket kell végrehajtani.

A hatvanegyezer hektár kincstári erdő szakszerű kezelése kötelezettség, egyben lehetőség az Erdőgazdaság számára. Debreczeni Ferencnek szép és fontos a munkája.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)